Mi az? Egy vagyonba került, teljesen fölösleges volt, ráadásul jelentős presztízsveszteség a magyar igazságszolgáltatás számára? Eláruljuk: a peráthelyezés.
A mi pénzünket herdálták: peráthelyezések a semmiért - Stop.hu cikk
A Fidesz döntést sürget a Hagyó-perben. Azért ehhez már pofa kell, most nem csak arra az apróságra gondolok, hogy az már az általuk törvénytelenül és nemzetközi jogokat sértve áthelyezett tárgyalásokon kiderült, hogy nokiás doboz nem volt sosem, hanem úgy amúgy is anblokk.
Vadai Ágnes a Demokratikus Koalíció alelnöke az M1 Ma reggel című műsorában beszélt az alaptörvény-ellenes ügyáthelyezésekről. Elmondása szerint fel sem merült benne, hogy az ügyteher miatt helyezték ide-oda a pereket.
A BKV-pert végre visszahelyezték a fővárosba, oda, ahova eredetileg is tartozott volna. 2012-ben ugyanis - mint ahogy azt már több ízben megírta blogunk - az ügyet alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe ütköző módon szignálták át Kecskemétre.
De hogyan kerülhetett a per Kecskemétre? Nézzük át a helyszínváltoztatáshoz vezető legfontosabb momentumokat, amelyek egy koncepciós eljárás lebonyolítására emlékeztetnek.
Állást foglalt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az ügyáthelyezéssel kapcsolatban: Nem szól bele a bíróságok dolgába. Abban a kérdésben, hogy az Alkotmánybíróság határozatának van-e kihatása a még folyamatban lévő ügyekre az adott ügyben eljáró bíró dönthet. (A BKV-ügyben már megszületett a döntés) Ezen felül az OBH kiállt amellett, hogy a bírói függetlenség nem földrajzi kategória, és most is hangsúlyozták, hogy közös érdek a peres ügyekben megfelelő időn belül döntéseket hozni.
Visszaadhatják az áthelyezett ügyeket - Népszava cikk
Nem biztos, hogy elsőfokú ítélettel zárul a közeljövőben a Hagyó-per vagy a Sukoró-ügy, hiszen mindkettő áthelyezett büntetőeljárás, ezek közül pedig az Alkotmánybíróság (Ab) döntése alapján "illetékesség hiányában" az elmúlt hetekben többet is visszaadtak az eljáró bírók. Pedig az áthelyezésről eredetileg döntő Országos Bírósági Hivatal (OBH) állásfoglalása szerint az Ab-döntés "nem érinti a még folyamatban lévő eljárásokat". Fleck Zoltán jogszociológus szerint hiba volt az OBH-nak ilyesmit sugalmazni, nincs is rá joga.
Visszahelyezték a Hagyó-pert a fővárosba - Népszava cikk
Budapest volt főpolgármester-helyettesének és 14 társának a büntetőperében a Kecskeméti Törvényszék a 2013. december 16. napján meghozott végzésében illetékessége hiányát állapította meg, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez - közölte a Kecskeméti Törvényszék.
Kocsis István nyomhatta fel a volt XIII. kerületi rendőrkapitányt - Origo cikk
Több lap szerint azért helyezték a héten előzetes letartóztatásba Kiss Ernő volt XIII. kerületi rendőrkapitányt, mert állítólag felajánlotta, hogy pénzért cserébe elsimít egy sikkasztási ügyet. A Vasárnapi Blikk szerint egy volt BKV-s és MVM-s cégvezető vallotta azt, hogy kenőpénzt kért és kapott ezért Kiss. A PestiSrácok.hu szerint ez a vezető nem más, mint Kocsis István. A lap szerint a hatóságok a segítségével csalták csapdába Kiss Ernőt.
Megkülönböztetett figyelem
Nem tudta előtte, hogy milyen egy rendőrségi kihallgatás. Pontosítsunk: nem tudta, milyen általában. Mert nyilván nem mindenkit hallgat meg egyszerre három magas rangú tiszt. Csakhogy a hölgy a volt főpolgármester-helyettes kedvese volt.
Félelmetesnek nevezte a rendőrségi kihallgatását a BKV-per csütörtöki tanúja, az ügyészség pedig újra furcsát húzott.
Hagyó Miklós egykori barátnőjét hallgatta meg csütörtökön a Kecskeméti Törvényszék. Balogh Zsolt egyik korábbi állítása szerint ugyanis a hölgy jelen volt, amikor az emlékezetes Nokia-dobozos esetet "megbeszélték". Azért az idézőjel, mert azóta Balogh a Nokia-dobozokkal kapcsolatos vallomását visszavonta.
Kínos következményei lehetnek a bírósági ügyáthelyezéseknek - Népszabadság cikk
Kínos következményei lehetnek annak, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2011–2012-ben több mint ötven kiemelt ügy tárgyalására jelölt ki az általános illetékességi szabályoktól eltérve más bíróságot.
Új bizonyítási indítványról döntött a bíróság a BKV-per csütörtöki tárgyalási napján. Az ügyészség december 5-én tett még erre indítványt, amit a vádlottak védői nem értettek. Feltették a kérdést: milyen tény, illetve vádirati állítás támasztja alá az új bizonyítási indítványt négy évvel a nyomozás megindulása, illetve két évvel a vádemelés után. Olyan adatot akar az ügyészség szakértővel ellenőriztetni, amelyek nem részei a vádnak, ráadásul a védelem részére nem biztosítják az elektronikus adathordozókról a teljes másolatot - tették hozzá.
Nagyobb befolyást akar Tarlós a BKK-nál: a közlekedési társaság eddig ötfős igazgatóságában egy tagot cserélnének le, és két új tagot neveznének ki. A városvezetés ezzel átvehetné az irányítást a Vitézy Dávid vezette cégnél. Ez a kis befolyásszerzése pedig évi 8 és fél millió forintba fog fájni nekünk.
Közszolgálat helyett
Kerestem ám az MTI tudósítását napokig a BKV-perről, vagy ahogy ők előszeretettel nevezik, a Hagyó-perről, annak csütörtöki felvonásáról. Na, nem mintha bármikor is hivatkozhatna az ember az ő anyagaikra, de hát mégis csak közszolgálat, nemde? Nem találtam, nem tartották fontosnak.
BKV-per: a védőknek egyeztetnie kell az alkotmányellenességről - Stop.hu cikk
Az elmúlt héten érdekes fordulat jellemezte a Kecskeméten zajló BKV-pert. Ezúttal ugyanis nagyon fontos tanúvallomás volt soron, de egy ügyvédi bejelentés is kedélyborzolóan hatott a bíróságra.
BKV-per az Ab-döntés árnyékában - Népszava cikk
Az Alkotmánybíróság (Ab) minapi döntése visszaigazolta a Kecsekeméten folyó BKV-perben a védelem alkotmányjogi panaszát, vagyis az elsőrendű vádlott Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes védője úgy vélte, az Ab-döntés a folyamatban lévő jelen eljárásra is hatással van. Ismert, a taláros testület megállapította, hogy az ügyek más bíróságra áttételét lehetővé tévő jogszabályok alaptörvény-ellenesek voltak, illetve nemzetközi szerződésekbe ütköztek. Kádár András ügyvéd ugyanakkor hozzátette: a döntés összetettsége miatt szükséges annak elemzése, és a védői álláspontok egyeztetése, így az ezzel kapcsolatos bármilyen védői indítvány előterjesztésére a későbbiekben kerül sor.
Jogi horror történet
Így aposztrofálta Hack Péter alkotmányjogász az Egyenes beszéd tegnapi adásában a peráthelyezhetőség körüli mizériát, amiben Hagyó Miklós és a BKV-ügy vádlottjai is érintettek. A politika bírósági ügyekbe való beleszólása a Rezesová-üggyel kapcsolatban merült fel, miután a Fidesz frakcióvezetője felszólalásával lehetetlen helyzetbe hozta a teljes magyar bíróságot.
Mire is vártunk 224 napot, kedves Alkotmánybíróság?
224 nap elteltével az Alkotmánybíróság (AB) végre döntött: alkotmányellenesnek ítélte a bírósági ügyáthelyezésről szóló törvényt. Igaz, már korábban mindenki elismerte a peráthelyezések alkotmányellenességét. Sőt ki is vették az alkotmányból, sőt a jelenlegi döntés nem is érinti a folyamatban lévő ügyeket.
Mire is vártunk 224 napot?
A tisztességes eljárás alkotmányos elvét, valamint a törvényes bíróhoz való alapjogot is sértette a bírósági ügyáthelyezések lehetősége - erősítette meg a korábbi hazai civil és a nemzetközi aggályokat az Alkotmánybíróság. A testület ugyanakkor csak azután döntött, hogy az érintett törvényi rendelkezéseket a parlament hatályon kívül helyezte, ráadásul nem adott egyértelmű iránymutatást a folyamatban lévő, áthelyezett ügyek jogorvoslatára. Lévay Miklós alkotmánybíró párhuzamos indoklása szerint ezeket az ügyeket az elsőfokú bírósági döntések után, rendes jogorvoslati eljárásban lehetne rendezni.
Bebetonozva
A koncepciós büntetőeljárások gyakorlatának visszaszorítása érdekében szeptember közepén nyújtott be törvényjavaslatát az MSZP a Btk. módosítására. A Mesterházy Attila, Harangozó Tamás és Juhász Ferenc által jegyzett javaslat indoklása szerint a Fidesz-KDNP kétharmados hatalma alatt az ügyészség politikai megrendeléseket teljesít, és ehhez törvénytelen eszközöket alkalmaz. Javaslatuk szerint akár 10 évig tartó szabadságvesztéssel is lehetne büntetni azokat a hivatalos személyeket, akik koholt bizonyítékokat állítanak elő, vagy ebben jogellenes eszközökkel közreműködnek.
222 nap
222 napja nem döntött az Alkotmánybíróság a peráthelyezések ügyében. Hogy ez sok vagy kevés, értelmezés kérdése. A Nemzeti Együttműködés Rendszer (NER) egyébként is ambivalens viszonyban van az idővel. Alkotmányról, törvényekről - és ezen keresztül életekről, egzintenciákról - például percek alatt tudnak döntést hozni. Nehéz lenne felsorolni hány ilyen határozat született 2010. májusa óta, ahogy azt sem könnyű összeszámolni, hogy hány haveroknak szánt törvényt, szabályozást alkottak meg a hajdan volt szépreményű jogászok.
Rasszizmus a börtönben
Az önként börtönbe vonuló Tóth úr egy napot töltött a Baracskán. Börtönnaplója szerint bent a legpozitívabb dolog az volt, hogy nem tapasztalt rasszizmust. Horváth Évának, a BKV-per vádlottjának nem volt ilyen szerencséje.
Megkaptad kispajtás, kellett neked okoskodni - gondoltam magamban szerda kora délután, amikor újra lerobbant a hármas metró alattam. Pedig mennyire büszkén regéltem el legutóbb, hogy nyár óta sikerült megúsznom. Eddig tartott. Egy kellemesnek sok szódával sem nevezhető női hang jelezte a Nyugatinál, hogy bocsika, de a Deák lesz a végállomás. Nem tört ki a forradalom - se fülke, se nagy októberi szocialista - öreg-szakadt orosz metrókocsinkban, utastársaim közönyösen vették tudomásul a közelgő heringezést a pótlóbuszon. Ez persze nem hír. Van ilyen, és én is visszarázódom gyorsan a hosszabb szünet után.
Lesz itt szívás!
Mozgalmas kis hét volt ez a fővárosiaknak, nem vitás. A resziháború új frontja nyílt meg a fővárosi tömegközlekedés területén, elfogadták a hajléktalanrendeletet, és kamerák sokaságának keresztüzében kicipeltették az ellene demonstrálókat. És persze megünnepeltük a 140 éves Budapestet. Vitézy, a dugók és az anyázás maradtak,Tarlós pedig erőt gyűjt egy újabb dörgedelmes fejmosásához. Ha nincs új célpont, talonban ott a BKK, azokat lehet bármikor szivatni. A válaszadás úgy is le van tiltva.
A keddi tanúvallomások nem támasztják alá a vádat a BKV-per utastájékoztató rendszerre vonatkozó részében. Nagyon nem.