Az MSZP által nemrég benyújtott törvényjavaslat akár 10 évig tartó szabadságvesztéssel is büntetné azokat a hivatalos személyeket, – így a BKV-ügyben eljáró nyomozókat és ügyészeket is - akik koholt bizonyítékokat állítanak elő, vagy ebben jogellenes eszközökkel közreműködnek.
A BKV-ügyben érintett vádlottak és tanúk ugyanis a per tárgyalásán sorra számoltak be arról, hogy korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikat az őket kihallgató nyomozók és rendőrök fenyegetésének hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették.
Még Balogh Zsolt, a per koronatanúja és egyben vádlottja is beismerte, hogy a választási kampány során azért tett terhelő nyilatkozatokat, (így például a Nokia-dobozról), hogy megfeleljen az elvárásoknak, és elkerülje a börtönt. "Nem vagyok hős, nem akartam mást, csak hazamenni" – vallotta be a bíróság előtt.
A Mesterházyék által benyújtott törvénymódosítás célja, hogy visszaszorítsa a politikai érdekből folytatott koncepciós eljárások gyakorlatát, hogy a vádalku a bűnüldözést és ne a politikai érdekeket szolgálja. Indoklásuk szerint a Fidesz-KDNP három éves kormányzása alatt számtalan visszaélésre, a büntetőeljárás eszközeinek törvénytelen alkalmazására derült fény. A koncepciós perekben meghurcoltak, fenyegetett gyanúsítottak és tanúk, politikai érdekből kötött vádalkuk mutatják azt az utat, amelyen a jelenlegi hatalom jár. Már több esetben - ahogy a Hagyó-ügy esetében is - kiderült, hogy különösen az ügyészség nem válogat az eszközökben, ha politikai megrendelésről van szó.
Ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot az elég rossz hír lesz a BKV-ügyben eljáró hatóságoknak. Az alábbiak értelmében akár 5-10-évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak a jogtalan eljárásban való részvételért. A BKV-ügyben folytatott eljárás jogtalanságát pedig folyamatosan támasztja alá minden vádlott és több tanú bírósági vallomása is.
A 2013. szeptember 16-án kelt törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt a következőkkel egészítené ki:
