Nem biztos, hogy elsőfokú ítélettel zárul a közeljövőben a Hagyó-per vagy a Sukoró-ügy, hiszen mindkettő áthelyezett büntetőeljárás, ezek közül pedig az Alkotmánybíróság (Ab) döntése alapján "illetékesség hiányában" az elmúlt hetekben többet is visszaadtak az eljáró bírók. Pedig az áthelyezésről eredetileg döntő Országos Bírósági Hivatal (OBH) állásfoglalása szerint az Ab-döntés "nem érinti a még folyamatban lévő eljárásokat". Fleck Zoltán jogszociológus szerint hiba volt az OBH-nak ilyesmit sugalmazni, nincs is rá joga.
Jelentős, politikai érintettségű, "kiemelt" ügyek indulhatnak újra első fokon a jelenleg eljáró bíróságok helyett a FővárosiTörvényszéken, ami keresztülhúzhatja a Fidesz azon számítását, hogy például a Hagyó- és a Sukoró-ügy - hasonlóan a 2010-es parlamenti választást megelőző időszakhoz - jövő tavasszal is kampánytémává válhat, hiszen addigra mindkettőben ítélet várható. Csakhogy mindkét eljárás áthelyezett ügy, vagyis olyan per, amit az OBH-t vezető Handó Tünde - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - törvényi jogkörrel élve vont el az illetékes bíróságtól, és helyezett át - leterheltségre hivatkozva - máshová.
Márpedig az ügyáthelyezést lehetővé tevő jogszabályt az Alkotmánybíróság (Ab) december 2-án visszamenőlegesen alkotmányellenesnek minősítette - igaz, az már nem volt hatályban. Az Ab szerint az ügyáthelyezés lehetősége a tisztességes eljárás alkotmányos elvét, valamint a törvényes bíróhoz való alapjogot is sértette. Ezzel az Ab megerősítette ugyan a korábbi hazai civil és a nemzetközi aggályokat, de már csak azután döntött így, hogy az érintett törvényi rendelkezéseket a parlament júniusban törölte a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, szeptemberben pedig - az ötödik alkotmánymódosítással - a korábban az alaptörvénybe is beépített lehetőséget onnan is kivette.
Az Ab nem adott egyértelmű iránymutatást a folyamatban lévő, áthelyezett ügyek jogorvoslatára, bár Lévay Miklós alkotmánybíró párhuzamos indoklása szerint ezeket az ügyeket az elsőfokú bírósági döntések után, rendes jogorvoslati eljárásban lehetne rendezni. Az OBH rögtön közleményben sietett útmutatást adni. Közölték, hogy "az Ab döntésének a bíróságokon ügyáthelyezés folytán még folyamatban lévő eljárásokra közvetlen kihatása nincs". Nem így gondolta viszont két törvényszék bírája: ők az OBH álláspontjával szemben úgy értelmezték, hogy igenis van közvetlen következménye az Ab-döntésnek, és "visszaadtak" egy-egy folyamatban lévő pert.
A két esetet (lásd keretes írásunkat - a szerk.) újabbak követik majd - vélekedett Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint ha az Ab nem zárta ki egyértelműen a folyamatban lévő ügyek "visszaadhatóságát", akkor az eljáró bírók értelmezhetik az illetékességüket megszüntető döntést úgy, hogy fel kell függesszék az eljárást és az ügyet vissza kell adják az illetékes eredeti bíróságnak. Kérdésünkre közölte: a bírókat nem kötelezi semmire az OBH állásfoglalása, sőt azt figyelembe sem kell venniük. Az OBH ugyanis - hívta fel a figyelmet - "nem adhat ki kötelező állásfoglalást, mert nem jogértelmező szerv, pláne nem alkotmánybírósági döntéseket értelmező szerv".
Kérdéses tehát, mi lesz az olyan eljárások sorsa, mint például az illetékes Fővárosi Törvényszék helyett Kecskemétre áthelyezett Hagyó-per: Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és társai ügyét tavaly júniusban kezdték tárgyalni. Budapestről helyezték át a Sukoró-pert is Szolnokra, ahol idén januárban kezdődött a tárgyalás. A Fidesz fő elszámoltatási célpontjának tekintett ügyben a végül létre sem jött telekcserével összefüggésben gyanúsított a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) több volt vezetője, illetve az egykori Pénzügyminisztérium volt államtitkára, de például Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt az ügyészség nem tudta a vádlottak padjára ültetni.
Első fecskék
Elsőként éppen az elsőként áthelyezett, az utóbbi évtizedek legnagyobb hazai "kalózperét" adták vissza az eredeti bíróságnak. A szoftverek, zenék és filmek illegális letöltésével és árusításával kapcsolatos, 28 vádlottas perben a Balassagyarmati Törvényszék bírája az egyik védő indítványának helyt adva úgy döntött, hogy a bíróság kijelölésének jogalapja az Ab-döntés kihirdetésével megszűnt, így nem viszik tovább az ügyet. Néhány nappal később pedig a Szolnoki Törvényszék egyik bírája jelentette be, hogy az Ab-döntés alapján a továbbiakban nem illetékes egy 67 vádlottas hivatali vesztegetési ügyben, ezért azt az eredetileg illetékes Fővárosi Törvényszékhez továbbította.
A Szolnokon ez ügyben eljáró bíró, Sólyomváriné Csendes Mária vezette tanács tárgyalja a Sukoró-pert is, amely szintén áthelyezéssel került hozzá. Kérdés, hogy ebben az ügyben a bíró miként dönt majd. Annyit tudni, hogy elvileg január 6-án folytatódik a per, amelyben az eddigi menetrend szerint akár februárban elsőfokú ítélet születhetett volna. Az OBH elnöke egyébként 2011-12-ben több mint 50 kiemelt ügyben jelölt ki másik bíróságot. Kiemelt, és áthelyezett ügy ugyan a Szegedi Ítélőtáblán nemrég másodfokon tárgyalt, de még le nem zárt Hunvald-per, ám ott nem a leterheltség indokolta az áthelyezést, hanem Fővárosi Törvényszék jelentett be elfogultságot.
Lengyel Tibor
