A keddi tanúvallomások nem támasztják alá a vádat a BKV-per utastájékoztató rendszerre vonatkozó részében. Nagyon nem.
Az egyik tanú, M. György, annak a Thales Magyarország Kft.-nek volt ügyvezetője, amely a HÉV-vonal biztosító berendezését építette ki. Mint mondta, az utastájékoztató rendszer kiépítése, csak később került szóba, ekkor kezdtek tárgyalásokba a BKV-val, és a projektet elnyerő C.C. Softtal. Új ajánlatot is tettek, 246 ezer euróról, és mint M. György kijelentette, azt nem várhatták tőlük, hogy a szerződésükben nem szereplő munkát ingyen elvégezzék egy másik projekttel kapcsolatban. Cáfolta a vádiratot, amelyben az állt, hogy 2007. júliusában, mikor megkötötték a szerződést, már látható volt, hogy a munka meghiúsul, mert a Thales és a C.C. Soft nem tud majd megegyezni. M. szerint csak július végén kezdett egyeztetni a két cég, a BKV pedig októberre közölte műszaki elvárásait.
A nap másik, időrendben először meghallgatott tanúja E. A., a C.C. Soft Kft. egykori igazgatója volt, aki fenntartotta korábbi állítását: az eredeti ajánlatukban szerepeltetett kijelzőket a közlekedési vállalat kérésére módosították abból a célból, hogy azokat a BKV reklám-, és promóciós célra is fel tudja használni. E. vallomása szerint a szerződés összegének emelkedésére az adott okot, hogy az Electro Worldtől beszerzett LCD tévék garanciális feltételei megfeleljenek. A tanú a cég szakmai felkészültségével kapcsolatban elmondta, hogy az utastájékoztató-rendszeren dolgozó vezető munkatársuk ma a Synergonnál dolgozik a Futár-rendszer megvalósításán, ugyancsak vezetőként.
Annak okát, hogy a C.C. Softot az eset után nem alkalmazta az állami és az önkormányzati szektor, abban látja, hogy a sajtóban megjelent cikkek rontottak korábbi cége helyzetén, pedig korábban százmilliós nagyságrendű megrendeléseik voltak.
