Az Alkotmánybíróság (Ab) minapi döntése visszaigazolta a Kecsekeméten folyó BKV-perben a védelem alkotmányjogi panaszát, vagyis az elsőrendű vádlott Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes védője úgy vélte, az Ab-döntés a folyamatban lévő jelen eljárásra is hatással van. Ismert, a taláros testület megállapította, hogy az ügyek más bíróságra áttételét lehetővé tévő jogszabályok alaptörvény-ellenesek voltak, illetve nemzetközi szerződésekbe ütköztek. Kádár András ügyvéd ugyanakkor hozzátette: a döntés összetettsége miatt szükséges annak elemzése, és a védői álláspontok egyeztetése, így az ezzel kapcsolatos bármilyen védői indítvány előterjesztésére a későbbiekben kerül sor.
A büntetőeljárás egyébként újabb tanú meghallgatásával folytatódott: Ny. Krisztián 1996-2000 között sajtóreferensként, sajtófőnökként, majd 2006-2010 között kommunikációs igazgatóként dolgozott a Főpolgármesteri Hivatalban.
Vallomásából kiderült, hogy nagy politikai csörték után alakult meg a főváros vezetése a 2006-os önkormányzati választások után, komoly vita ment például a koalíciós pártok között a portfóliókról, hogy melyik főpolgármester-helyettes melyik területet irányítsa. Kiemelte: a legtöbb vádlottal volt valamilyen munkakapcsolata. Hagyót a beiktatása napján ismerte meg. A tanú azt mondta róla, hogy kemény, határozott politikus volt, szigorúan beszámoltatta az alatta dolgozókat, "katonás" rendet követelt meg.
A tanú 4-es metró beruházásról azt mondta: napi havaria helyzeteket okozott a beruházás, ezekhez kapcsolódóan olyan kommunikációs feladatok voltak, amelyek egységes fellépést igényeltek. Nem volt előtte ilyen összetettségű, bonyolultságú beruházás Magyarországon - fejtette ki a volt kommunikációs vezető. Voltak viták azzal kapcsolatban, hogy nem lehet egy csapásra egy minden szempontból jól működő beruházássá alakítani a közel 10 éve húzódó metróépítést. Ez pedig konfliktusokhoz vezetett a Városházán - tette hozzá.
Elmondása szerint Hagyó,- illetve Demszky Gábor főpolgármester stábja között folyamatos szervezeti és szakmai viták voltak a kommunikáció területén. Az alapkonfliktus az volt, hogy 2006 előtt egy központi sajtóirodán keresztül zajló, egycsatornás kommunikációt folytatott a Főpolgármesteri Hivatal. Szorosabb felügyeletet akart ezen a területen a főpolgármester-helyettes stábja - ezt érthetőnek is tartotta a tanú-, de mivel óriási területet felügyelt Hagyó Miklós, volt hogy nem reagáltak időben bizonyos ügyekben. Párhuzamosságok alakultak ki, az ebből eredő szakmai vita végigkísérte az együttműködést. A tanú a hatodrendű vádlottat, M-H. Évát erős, határozott, a konfliktusokat felvállaló emberként ismerte meg, bár stílusával nem tudott azonosulni és szakmai kérdésekben is folyamatos vitái voltak vele.
A tanút 2009.december 3-án hallgatta meg a rendőrség, de itt csak M.-H. Éva foglalkoztatásával kapcsolatban kérdezték a nyomozók. A védők, illetve a vádlottak próbálták tisztázni a tanú nyomozati vallomásában elmondottakat. Vallomása szerint ugyanis M.-H. Évát Hagyó mutatta be neki. Ezzel szemben a tárgyalási napon sikerült tisztázni, hogy M.-H. Éva már 2007-ben a DBR Metró Projekt Igazgatóságon dolgozott sajtósként, és a főpolgármester-helyettesi kabinetbe csak 2008 elején került be. Előtte Hagyóval munkakapcsolatban nem álltak. Mindezzel kapcsolatban Hagyó észrevételében közölte: M.-H. Éva kabinetben végzett munkáját a Főpolgármesteri Hivatallal kötött megbízási szerződés szabályozta; nem rendelkezett utasítási jokörrel, viszont feladatkörébe tartozott a főpolgármester-helyettes felügyelete alá tartozó közcégek sajtóosztályaival való kapcsolattartás.
