A Hagyó-ügyben a visszavont vallomások domináltak. Kiderült, hogy nem létezett a legendás Nokia-doboz, és több vádlott panaszolta, hogy a nyomozati szakaszban kikényszerítették a vallomását.
Az év bírósági ügye kétségkívül a Kecskeméten zajló BKV-per volt. A Hagyó Miklós és társai ügyében folytatott tárgyalássorozat már azzal nagy port kavart, hogy Szájer József fideszes EP-képviselő felesége az Országos Bírósági Hivatal elnökeként a Bács-Kiskun megyei városba helyeztette a pert.
A BKV-ügy egyik vádpontja szerint a C. C. Soft Kft.-vel „A szentendrei HÉV Batthyányi tér–Békásmegyer állomások közötti vizuális utastájékoztató rendszer kiépítésére” kötött szerződés miatt a BKV Zrt.-t összesen 118 millió 800 ezer forint vagyoni hátrány érte. Pedig a rendszer azóta is működik.
Először fordult elő a Kecskeméten zajló BKV-perben, hogy a bíróság a kommunikációs ügyekkel kapcsolatban szakértői véleményt vesz figyelembe. Közben a tizenharmad rendű vádlott is tagadta bűnösségét - ő a bliccelők ellen kampányolt.
A téli szünet előtti utolsó napjához érkezett csütörtökön a Hagyó-ügy néven elhíresült tárgyalás-sorozat. A Kecskeméti Törvényszéken zajló perben első alkalommal fogadott el a bíróság szakértőket szólaltatott meg, illetve elfogadja véleményüket a kommunikációs ügyekkel kapcsolatban. A véleményt Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója nyújtotta be, Hadnagy Ibolya bírónő pedig az ügyészség kérését elutasítva elfogadta azt.
A Mikulás is terítékre került a Kecskeméten zajló BKV-per keddi tárgyalási napján. Információink szerint az ügyészség az üzleti életben meglehetősen szokatlan dolgok elmaradását is számon kérné.
Ezúttal a tizenkettedrendű vádlottat, M. Lászlót hallgatta meg a bíróság. A vádirat szerint felesleges szerződéseket kötött, amelyek a gyermeknapi- és BKV Mikulás-rendezvényekre, illetve a közlekedésbiztonsági kampányra vonatkoztak. A vád álláspontja szerint tehát ezekre nem volt szükség.
Érdekes fordulatokban bővelkedik a BKV-per. Valójában sírnunk kéne az egyre inkább az ötvenes évek koncepciós-pereire emlékeztető tárgyaláson, amelyet Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen folytat a Kecskeméti Törvényszék. Igen, a kecskeméti, hiszen a pert Szájer József EP-képviselő felesége, az ügyészségeket felügyelő Handó Tünde utasítására a vidéki városban folytatják. Ilyen sem volt még: Budapest ostroma nem a fővárosban zajlik.
Egy 250 ezer forintos BKV-s szerződés részleteinek feltárásával telt a Hagyó-per idei utolsó tárgyalása, melyen M. Zsuzsanna 13. rendű vádlott tagadta bűnösségét a Kecskeméti Törvényszéken.
A vád szerint M. Zsuzsanna - akkoriban a XII. kerületi MSZP szervezet tagja - cége havi 250 ezer forintot kapott a BKV-tól a bliccelés elleni kampány egyik részfeladatára, ám a BKV-nak ez a munka szükségtelen volt.
A vádlott elmondta, hogy a rábízott munkát lelkiismeretesen elvégezte, ezt dokumentumok is bizonyítják. Az ügyészség szerint a munka dokumentálása átláthatatlan és hiányos volt, ám a bírónő jelezte, hogy erre vonatkozó bizonyítékot ő nem talált a nyomozati anyagban.
Mikulásjelmezekről, zsírkrétákról és csokoládéról kérdezte az ügyészség a BKV egykori alvállalkozó-vádlottját a Hagyó-per tegnapi tárgyalásán.
M. László újságíró, 12. rendű vádlott - akit az ügyészség bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel vádol, az általa vezetett bt.-vel kötött BKV-s szerződések miatt - tagadta bűnösségét. A vádhatóság szerint a cég által szervezett gyermeknapi programok, a BKV Mikulás és a közlekedésbiztonsági kampány felesleges volt, és a szerződések megkötésére a BKV-t H. Éva 6. rendű vádlott utasította, aki akkoriban párkapcsolatban élt a férfival, jelenlegi férjével. M. László elmondta, felesége tanácsadóként dolgozott a 4-es metró projektjén, utasításra sem joga, sem lehetősége nem volt. Egyébként pedig az egyes rendezvényeket hasznosnak és sikeresnek ítélte.
Úgy látszik, tényleg nincs megállás a BKV-perben. Olyannyira, hogy a hullámok már Tarlós István bokáját nyaldossák, és nincs, aki megmondja, mikor lesz vége a dagálynak. Pedig Kecskeméten még tenger sincs, ráadásul újabb vallomás-visszavonás vagy kényszervallatás okozta panasz sem került elő a bírósági tárgyalóterem rendíthetetlen sziklafalai közül. Csupán a Hagyó Miklós és társai bűnösségét jelző világítótorony pislákol egyre inkább, mert fényét elhalványítja, hogy még erősebb körülötte az aktuálpolitika köde.
Fekete és fehér, avagy Vitézy lesz a következő Pelikán? - Az Egyenlítő TV írása
Mielőtt elmerülnék kedvenc témáim egyikében, a BKV-perben, tisztázni szeretném, hogy pontosan tudom: a világban nincs fekete és fehér, jó és rossz. Legfeljebb gyermekkorunk rajzfilmjeiben lehet egyértelmű minden - a valóság árnyalatokból tevődik össze. Azt viszont nem értem, hogyan lehetséges az, hogy valami egyszer bűn, máskor pedig nem az.
BKV-per: beidéztetnék Vitézyt
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatójának idézésére tett indítványt a BKV-per tárgyalásán Lelovics Ottó, a büntetőeljárás fő vádlottjának, Hagyó Miklósnak a korábbi sajtósa. A mai tárgyaláson egy vádlott elsírta magát, egy másik szerint pedig az ügyészség a Fidesz kampányán dolgozott. A volt főpolgármester-helyettes Hagyó ezúttal tenyérjósokhoz hasonlította az ügyészeket.
A BKV egykori kommunikációs osztályvezetőjének vallomástételével folytatódott a Hagyó-per tárgyalása kedden a Kecskeméti Törvényszéken. A szükségtelennek vélt szerződések megkötésével és valótlan teljesítések igazolásával vádolt Vitéz Ágnes minden vádpontban tagadta bűnösségét, fenntartotta nyomozati vallomásait, és részletesen cáfolta a vádirat - véleménye szerint szakmaiatlan - állításait. Vallomástételét tíz perccel a kezdés után megszakította, sírva fakadt, így szünetet rendeltek el. A szünet után könnyeivel küszködve elmondta, méltatlannak érzi az egész eljárást, vallomását képtelen elmondani, így azt végül Hadnagy Ibolya bírónő olvasta fel.
Felmerült a legérdekesebb kérdés csütörtökön, a Kecskeméten zajló BKV-perben. Ráadásul éppen Hagyó Miklós, a korábbi főpolgármester-helyettes tette fel. Nem csigázom tovább a Kedves Olvasókat, az emlékezetes mondat így hangzik: „ha ugyanakkora összegben, ugyanarra a tevékenységre, ugyanazzal a céggel mi kötünk szerződést, az bűncselekmény, ha a mostani vagy a korábbi városvezetés, az nem?”.
Igaztalanul hangzott el neve egy visszavont vallomásban - véli Somogyi Zoltán, egy BKV-s szerződéssel összefüggésbe hozott cég volt résztulajdonosa. Regőczi Miklós bírósági kihallgatásának napján tudta meg, hogy rá nézve valótlan állításokat tartalmaz a nyolcadrendű vádlott nyomozati vallomása. Somogyit az ügy kezdete óta nem hallgatta meg semmilyen nyomozóhatóság, így saját Facebook-oldalán cáfolta a róla szóló állításokat.
BKV-per: megalapozatlan a vád
Nem ismerte el bűnösségét a terhére rótt szerződések megkötésében a BKV-per 11. rendű vádlottja, Aba Botond volt vezérigazgató egykori kabinetvezetője. A Kecskeméti Törvényszéken zajló büntetőeljárás során mai vallomásában Szalai László felhívta a figyelmet a vádirat pontatlanságaira, például a dátumok közti ellentmondásokra.
A vádiratban közölt négy szerződésből hármat például még 2006-ban kötöttek meg, amikor a bűnszervezet vélt vezetői még a BKV közelében sem voltak, sőt a fő vádlott Hagyó Miklós sem volt még főpolgármester-helyettes.
Hagyó Miklós védője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában
Hagyó védője először adott interjút nagy nyilvánosság előtt. Dr. Kádár András Kálmán Olgával való beszélgetésében kifejtette: "Van súlya és jelentősége, hogy több vádlott is visszavonta a nyomozati szakaszban tett vallomását. Remélem, a bíróság megvizsgálja, hogy milyen összefüggés van a vallomások tartalma és a kényszerintézkedések időtartama között."
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
A volt osztályvezető bírósági és nyomozati vallomásaiban végig tagadta, hogy bűnszervezet működött a BKV-nál, és hogy szükségtelen szerződéseket kötött, vagy valótlan teljesítési igazolásokat állított ki.
Kijelentésére vádlott-társa, a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes úgy reagált: Z. Tibor vallomása alátámasztja az általa korábban, saját védelmében mondottakat. Megjegyezte: az osztályvezető letartóztatásának körülményei súlyosan törvénysértőek voltak. Z. Tibor ugyanis keddi vallomásában számolt be arról, hogy őrizetbe vételét előbb közölték a tévéhíradóban, mint vele, majd 51 napos előzetese alatt nem vehette fel a kapcsolatot három kisgyermekével és feleségével.
Bár a távirati iroda részletesen beszámolt a BKV-peren történtekről, a legtöbb tudósításukra jellemző volt, hogy a hangsúlyt a régebbi vallomásokra helyezték, miközben arra, hogy e kijelentéseket visszavonták, legtöbbször csak ködösen utaltak.
Az MTI egyáltalán nem számolt be például arról, hogy Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori főtanácsadójának vallomása szerint a nyomozóhatóság megalázta őt, és arról győzködte, tegyen terhelő vallomást Hagyó Miklósra, mert akkor elengedik az őrizetből.
Alkotmányos szempontból sarkos állításokat tartalmazó tanulmányt jelentetett meg a jogiforum.hu. A BKV-perrel foglalkozó írás részletesen bemutatja, és jogilag alátámasztja a vádlottak Alkotmánybírósághoz (Ab) benyújtott panaszát, amely megkérdőjelezi bizonyos alapjogok érvényesülését.
A BKV-ügy - a törvényes bírósághoz való jog hatálya alól is kiemelve? című elemzés utal arra, hogy 2011-ben egy olyan jogszabályt vezettek be, - kifejezetten az úgynevezett kiemelt ügyekre -, amely figyelmen kívül hagyta az alapjog-korlátozás szigorú kritériumait. Annak ellenére, hogy az Ab alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette e jogszabályt, azt később mégis az alaptörvény rendelkezései közé emelték.
Ismertette polgári jogi kárigényét a BKV-büntetőper tegnapi tárgyalásán a közlekedési társaság. A vállalat - az egyre gyengülő vádirat tényállását átvéve - 1 milliárd 779 millió forintos igényt jelentett be, amelyet a vádlottaknak akkor kell megfizetniük, ha bűnösségük bebizonyosodik.
Megírtuk, az elsőrendű vádlottat, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest a vélt kárhoz képest "csupán" 168 milliós károkozással vádolják. A tárgyaláson Hagyó Miklós ismét egy visszavont vallomást észrevételezett, ezúttal Regőczi Miklós nyomozati szakban tett, őt érintő vádjait cáfolta. Mint arról beszámoltunk, a cég volt vezérigazgató-helyettese volt az ötödik, aki kényszervallatásról számolt be.
A Kecskeméti Törvényszéken tegnap folytatódott a büntetőeljárás Hagyó Miklós és társai ügyében. A főszereplő ismét az elsőrendű vádlott, a bűnszervezet vezetőjeként hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és zsarolással vádolt Hagyó volt, aki a nyolcadrendű vádlott, Regőczi Miklós, egykori BKV-vezérhelyettes vallomásához fűzött észrevételeket.
Ebben a régi dalt újra hangszerelve, vagyis az ügyészséget támadva terítékre került Demszky Gábor, aki felbukkant Regőczi nyomozati vallomásában is. Hagyó felidézte, a volt főpolgármester utasítására kellett felvenni a BKV-hoz vezérigazgató-helyettesnek Demszky szomszédját. Demszky utasította a BKV vezetőit, hogy egy bizonyos cégtől rendeljenek tanulmányt a paraméterkönyv elkészítéséhez, és ő adott utasítást arra is, hogy hirdessenek a Pesti Estben, s hogy kössenek szerződést szomszédja, Olti Ferenc cégével, aki kevesellte BKV-vezérigazgató-helyettesi fizetését.
Debrecenben 172 millió forintért csináltak az 1-es villamosnak utastájékoztató rendszert, Budapesten az egykori szentendrei, mára H5-össé keresztelt HÉV pályáján kiépítettre 100 millió forintot költöttek. A debreceni már csak az időt mutatja, a fővárosi viszont működik rendesen. Mégis ez utóbbi ügyében zajlik büntetőeljárás a BKV-ügy részeként, Debrecenben pedig elköltenek újabb 100 millió forintot a rendszer felújítására.
A BKV-ügy egyik emblémája lett a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszere, miután Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója azt állította több jobboldali sajtóorgánumnak, illetve a hatóságoknak is, hogy a silány módon kivitelezett eszköz kifizetésére kényszerítették. A berendezéseket az azóta az ügy miatt tönkrement CC Soft Kft. állította fel. A BKV korábbi belső iratai cáfolják Balogh említett állításait, de a bíróságon már maga a BKV egykori vezetője sem úgy emlékezett az ügyletre, mint egy szükségtelen és pazarló beszerzésre.
Tarlós embere irányította a zsaroló rendőröket
Egyre inkább világos, hogy nem a megszokott szisztéma szerint zajlott a BKV-ügy nyomozása, amelyet kezdetben a BRFK egyik osztálya végzett. Az osztály vezetője éppen a nyomozás kezdetekor lett Pető György, Tarlós István főpolgármester egykori óbudai alpolgármestere, aki az önkormányzati választások óta a városvezető jobb keze.
Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori főpolgármesteri tanácsadója jelezte elsőként a Kecskeméti Törvényszéken zajló BKV-per tárgyalásán, hogy a rendőrök a kényszerintézkedések enyhítését ígérték, amennyiben Demszky Gáborra, illetve Hagyó Miklósra terhelő vallomást tenne. Később Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója is arról számolt be, hogy rendőrségi nyomásra mondott terhelő adatokat volt kollégáiról, illetve vádlott társairól, amiért bocsánatot is kért.
"Ha jól beszélek, este hazamehetek"
Szabadulni akart az előzetes letartóztatásából, ezért belement az irányított vallomástételbe, és adott - kihallgatói kérésének megfelelően - valótlan válaszokat nyomozati vallomásában a BKV volt vezérigazgató-helyettese. Regőczi Miklós javarészt vissza is vonta állításait a BKV-perben. Vádlott-társai közül többen is hasonló nyomásgyakorlásról tettek említést és szintén visszavonták korábbi vallomásaikat.
Irányított vallomástételre kényszerítették, és azért adott valótlan válaszokat, mert ezt várták tőle, indokolta a BKV korábbi vezérigazgató-helyettese az ügy nyomozati szakaszában tett - azóta másokhoz hasonlóan részben visszavont - vallomásai ellentmondásait az úgynevezett BKV-per tegnapi tárgyalásán. Regőczi Miklós szerint értésére adták: úgy szabadulhat az előzetesből, ha másokra terhelő vallomást tesz, és ő ennek meg is akart felelni, mert otthon várta négyhónapos gyermeke. Helyzetét azért látta különösen kilátástalannak, mert a 2010 választási kampány hajrájában úgy tűnt számára, bűnbakot akarnak faragni belőle. "Ha jól beszélek, este már hazamehetek" - mondta Regőczi.
Az ügyészség politikai koncepciót próbált alátámasztani vádjaival a Hagyó-ügyben - erről tanúskodó bizonyítékokat csatolt ma a peranyaghoz a BKV-peren Regőczi Miklós, a BKV korábbi vezérigazgató-helyettese, a büntetőeljárás egyik vádlottja. A tárgyaláson kiderült, hogy egyforma tartalmú és összegű szerződések megkötése csak akkor veti fel bűncselekmény gyanúját, ha az az előző ciklusban köttetett, ha már az új városvezetés időszakában, akkor nem.
A Hagyó Miklós ellen irányuló vádirat egyik momentuma szerint a BKV szolgáltatásainak propagálása általában véve a társaságnak érdemi hasznot nem hajt, az erre a célra fordított kiadások pedig teljesen szükségtelenek. Indoklásuk szerint „a BKV a budapesti közösségi közlekedés területén monopolhelyzetben lévő vállalat, melynek szolgáltatásai a célközönség előtt ismertek, a fővárosi közösségi közlekedés használói számára a szolgáltatások igénybevétele terén választási lehetőségük nincs, a BKV versenytárssal nem rendelkezik.”
Ahogyan arról már korábban is beszámoltunk, ez az állítás szakmai szempontból merőben téves kijelentés, a BKV-nak igenis van versenytársa, azonban jelenlegi bejegyzésünket nem erre élezzük ki.
„Eztán Balogh Zsolt lett a megbízott vezérigazgató, aki szintén nem esett kívül Hagyó érdeklődési körén. Olyannyira nem, hogy Baloghnak többek szerint külön telefonja volt a főpolgármester-helyetteshez (egy Nokia), amelyen két csippanás jelezte a főnök hívását.”
„Kocsis kinevezése volt Hagyó első nagy buktája. Ő a nokiás Baloghot szerette volna. Tudhatta, Kocsis nem az a mobilos típus. Vagy legalábbis más a szolgáltató.”
A BKV-per momentumait ismerő olvasók számára valószínűleg nem különösebben meghökkentőek a fent idézett cikk gondolataiban kiemelt jelzők, mivel Balogh Zsolt neve és a Nokia kifejezés sokszor, sok helyen hangzottak el egy mondaton belül az elmúlt években. Felvetődik hát a kérdés, miért emeltük ki mégis, miért tartottuk érdemesnek azok hangsúlyozását!?