Szabadulni akart az előzetes letartóztatásából, ezért belement az irányított vallomástételbe, és adott - kihallgatói kérésének megfelelően - valótlan válaszokat nyomozati vallomásában a BKV volt vezérigazgató-helyettese. Regőczi Miklós javarészt vissza is vonta állításait a BKV-perben. Vádlott-társai közül többen is hasonló nyomásgyakorlásról tettek említést és szintén visszavonták korábbi vallomásaikat.
Irányított vallomástételre kényszerítették, és azért adott valótlan válaszokat, mert ezt várták tőle, indokolta a BKV korábbi vezérigazgató-helyettese az ügy nyomozati szakaszában tett - azóta másokhoz hasonlóan részben visszavont - vallomásai ellentmondásait az úgynevezett BKV-per tegnapi tárgyalásán. Regőczi Miklós szerint értésére adták: úgy szabadulhat az előzetesből, ha másokra terhelő vallomást tesz, és ő ennek meg is akart felelni, mert otthon várta négyhónapos gyermeke. Helyzetét azért látta különösen kilátástalannak, mert a 2010 választási kampány hajrájában úgy tűnt számára, bűnbakot akarnak faragni belőle. "Ha jól beszélek, este már hazamehetek" - mondta Regőczi.
 |
A többi vádlott ezután sorra észrevételezte Regőczinek a visszavonás ellenére a peranyag részét képező, rájuk nézve terhelő, korábbi állításait. Demszky Gábor főpolgármester egykori főtanácsadója, Mesterházy Ernő például reményét fejezte ki, hogy a kényszervallatások körülményeit ki fogják vizsgálni. "Függetlenül attól, hogy Regőczi Miklós kitől mit hallott, vagy csak a nyomozó hatóságnál mondatták vele, az ügyben szereplő takarítási szerződéshez sem volt semmi közöm" - állította Mesterházy.
A BKV korábbi vezérigazgatója, Antal Attila pedig volt beosztottja szavaira reagálva elmondta: őrizetbe vételekor ő is hasonló helyzetben volt, így nem tudja elítélni egykori kollégáját. Regőczi a nyomozás során többször emlegetett olyan - BKV-s szerződéseket és személyek foglalkoztatását érintő - kéréseket, elvárásokat, amelyek politikusoktól érkeztek Antalhoz. A volt cégvezető erre úgy reagált: pozíciójából adódóan rengeteg kéréssel, javaslattal, ötlettel találták meg őt, de ezeket helyén tudta kezelni. Konkrét utasításokat sosem adott szerződések megkötésére, az egyes területek vezetőiben megbízott, számukra önállóságot biztosított. Kiemelte, hogy - amint azt a vádirat is elismeri - a vádlottak hivatali idejében a BKV tízmilliárdot spórolt meg a korábbinál ésszerűbb működéssel, amely megtakarítás nélkül a BKV ma csődben lenne. Ez sokak érdekét sértette - erre korábban Regőczi is utalt.
Az észrevételeket Hagyó egykori sajtósa, Lelovics Ottó zárta. Emlékeztetett a vallomásában korábban feltárt, a vádirat képtelenségeit bizonyító tényekre. Többek között arra, hogy olyan szerződésekkel vádolták meg, amelyek megkötésekor még nem dolgozott a közlekedési cégnél. Lelovics a vádirat és a jegyzőkönyvek jelentős "elírásait" is felsorolta, és erre vonatkozóan hiányolta, hogy egy általa korábban becsatolt, az igazát bizonyító dokumentumnak az ügyészségnél "lába kélt". A tegnapi tárgyaláson Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és Balogh Zsolt korábbi BKV-vezér sem tett észrevételeket. Erre Hagyó esetében - terjedelmi okok miatt - külön tárgyalási napon kerül sor, Balogh Zsolt pedig továbbra sem hajlandó megszólalni, mióta visszavonta Nokia-dobozos vádjait.
Megírtuk, a keddi tárgyalási napon Regőczi az ügyet politikai leszámolásnak, a vádiratot pedig koncepciósnak nevezte. A jelenleg munkanélküli volt vezérigazgató-helyettes egyetlen vádpontban sem ismerte el bűnösségét. Az ügy politikai hátteréről azt mondta, a BKV-t megreformálni akarók ülnek a vádlottak padján. A nyomozással kapcsolatban több "kínos" részletre is rámutatott, és állításainak bizonyítására teljesítési igazolásokat, elkészült munkákat csatolt a peranyaghoz. Felidézte, hogy a rendőrök arról panaszkodtak: szakmaiatlanul folyik a nyomozás, ugyanis normál esetben először bizonyítékot gyűjtenek, majd ezt követően hallgatják ki, veszik őrizetbe a gyanúsítottakat. Ebben az ügyben azonban - az ügyészség nyomására - a bűnösöket nevezték meg először, majd a koncepciójukat alátámasztandó gyűjtöttek bizonyítékokat ellenük. A "képbe nem illő" dokumentumokat pedig visszatartották.
A marketing bűncselekmény?
A vádhatóság szerint a "monopolhelyzetben lévő", veszteségesen működő BKV propagálására fordított kiadások feleslegesek. A BKV-per tárgyalásainak talán legérdekesebb szakmai vitája éppen erről, a közlekedési cég marketing-kiadásainak indokoltságáról zajlott az ügyészség és a védelem között. Több vádlottnak ugyanis egyebek mellett az ilyen jellegű szerződések miatt ró fel a vádirat tíz- és százmilliós károkozást. Ám a vádlottak több olyan tényre is felhívták a figyelmet, amikkel bizonyítani próbálják ennek megalapozatlanságát. Vallomásukban hangsúlyozták, a BKV-nak van versenytársa, és attól függetlenül, hogy veszteséges, szüksége van marketingre - sőt, emiatt méginkább.
A vádirat állítása, miszerint bizonyos BKV-s szerződések nem az ésszerű gazdálkodás jegyében jöttek létre, és nem hasznosak, mivel "a BKV szolgáltatásai ismertek, versenytárssal nem rendelkezik", azért érthetetlen a védelem számára, mert ezt az ügyészség marketing-, illetve kommunikációs szakemberek bevonása nélkül, tényként jelenti ki. Hagyó Miklós is beszámolt arról, hogy a szerződések szükségességének eldöntése a BKV igazgatóságának és felügyelőbizottságának feladata volt. A volt főpolgármester-helyettes amúgy a BKV konkurenciájaként említette a MÁV és a Volán - Budapest közigazgatási határain belüli - egyes járatait, továbbá az autós közlekedést.
Hagyó utalt arra is, a BKV azért nem nyereséges, mert alacsonyan kell tartania árait ahhoz, hogy alternatívát tudjon jelenteni, így nemcsak a BKV-nál képződő haszonra, hanem a társadalmi haszonra, a közérdekre is figyelemmel kell lenni. Ahhoz pedig, hogy a BKV kedvező alternatíváját sokak igénybe vegyék, szükséges annak szolgáltatásaira, előnyeire felhívni az utazók figyelmét - hangoztatta. Vádlott-társa, Lelovics Ottó pedig úgy érvelt, hogy ha az ügyészség szerint a cég kommunikációs és marketing tevékenységét segítő szerződések feleslegesek voltak, akkor e logika alapján a marketing főosztályra és a kommunikációs osztályra sem volna szükség, sőt ma sem lenne egyetlen közműcégnél.
A vádlottak arra is emlékeztettek, hogy bár a vádirat szükségtelennek tartja a BKV propagálását, a világ valamennyi nagyvárosában népszerűsítik a közösségi közlekedést. A BKV-nak a 2007-08-as időszakot megelőzően is volt kommunikációs és marketing kiadása, ahogy jelenleg is költ rendezvényekre, utastájékoztatásra, jegy- és bérlet kampányra, honlapfejlesztésre, ajándéktárgyak gyártására és népszerűsítő kiadványokra. A védelemnek is feltűnt, hogy míg a 2007-08 közötti BKV-s marketing tevékenység gyakorlatilag bűncselekmény, ma hasznosak és megalapozottak a közösségi közlekedés népszerűsítésének ugyanezen eszközei. Utóbbiak közül Hagyó és Lelovics is többet bemutatott a tárgyaláson: lufikat, strandlabdát, pólót, bögrét, és egyéb, a Vitézy Dávid vezette Budapesti Közlekedési Központ (BKK) logójával ellátott, közpénzből megrendelt, ingyen osztogatott tárgyakat. Amúgy épp előző ciklusban, amikor Vitézy még a BKV felügyelőbizottsági tagja volt, a BKV milliókért hirdetett a Vitézy nagybátyja érdekeltségébe tartozó, Helyi Téma című lapban.
