Az ügyészség politikai koncepciót próbált alátámasztani vádjaival a Hagyó-ügyben - erről tanúskodó bizonyítékokat csatolt ma a peranyaghoz a BKV-peren Regőczi Miklós, a BKV korábbi vezérigazgató-helyettese, a büntetőeljárás egyik vádlottja. A tárgyaláson kiderült, hogy egyforma tartalmú és összegű szerződések megkötése csak akkor veti fel bűncselekmény gyanúját, ha az az előző ciklusban köttetett, ha már az új városvezetés időszakában, akkor nem.
A BKV-per tárgyalásán az ügyet politikai leszámolásnak, a vádiratot pedig koncepciósnak nevezte Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlott, a közlekedési cég volt vezérigazgató-helyettese. Az egykori felsővezető vallomásával a Kecskeméti Törvényszéken folytatódó perben a jelenleg munkanélküli Regőczi egyetlen vádpontban sem ismerte el bűnösségét. Ami az ügy politikai hátterét illeti, úgy látja, a BKV-t megreformálni akarók ülnek a vádlottak padján. "Kilenc milliárdot spóroltunk meg egy év alatt, amit az ügyészség elismer a vádiratban. Ez korábban politikusok zsebében tűnt el, így sok érdeket sértettünk az átláthatóbb működés érdekében" - mondta.
Regőczi csak részben tartotta fenn nyomozati vallomásait, majd összefüggő vallomást tett, amelyben már nem fogalmazott meg korábbi kollégáira nézve terhelő állításokat. Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettesről például azt mondta, a politikus szakmai szempontból közelített a BKV-hoz, szerződések megkötésére sosem utasította, és ilyesmiről nem is hallott. Vallomásában nagy hangsúlyt kaptak a BKV kommunikációs és marketing szerződései, amelyeket a vádirat szükségtelennek és indokolatlannak nevez arra hivatkozva, hogy a BKV monopolhelyzetben van, és nincs szükség a népszerűsítésére.
Ezt - Hagyó és egykori sajtósa korábbi vallomásához hasonlóan - Regőczi is jelenkori és korábbi példákkal cáfolta. Megemlítette, hogy az állami tulajdonú MÁV Zrt. 855 millió forinttal támogatta a közelmúltban a vasúttársaság zenekarát, a Magyar Posta Zrt. egymilliárd forintos kommunikációs szerződést tervez megkötni. Hasonló PR-kiadásokat sorolt fővárosi tulajdonú cégeknél: a csepeli szennyvíztisztítót üzemeltető cég 100 millióért kommunikál, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 40 millióért népszerűsíti magát, míg a Főtáv Zrt. hasonló célokra 50 milliós tendert írt ki, a szelektív hulladékgyűjtést pedig 300 millióért népszerűsíti a főváros.
Regőczi a nyomozással kapcsolatban több "kínos" részletre mutatott rá, és állításainak bizonyítására teljesítési igazolásokat, elkészült munkákat csatolt a peranyaghoz. Elmondta, hogy a rendőrök arról panaszkodtak neki: szakmaiatlanul folyik a nyomozás, ugyanis normál esetben először bizonyítékot gyűjtenek, majd ezt követően hallgatják ki, veszik őrizetbe a gyanúsítottakat. Ebben az ügyben azonban - az ügyészség nyomására - a bűnösöket nevezték meg először, majd a koncepciójukat alátámasztandó gyűjtöttek bizonyítékokat ellenük. A "képbe nem illő" dokumentumokat visszatartották a hatóságok - emlékeztetett Regőczi.
Az egykori BKV-vezető furcsállta, hogy a vádiratban szereplő 25 cégből 3 vezetője vált az ügy szereplőjévé, valamint azt is, hogy több szerződés az ő működésük előtt és a Tarlós István főpolgármester képviselte új városvezetés idején is élt és tovább él, de nem számít bűncselekménynek.
"Akkor sem volt bűncselekmény a marketing, ahogy most sem az" - mondta. Értetlenkedett azért is, hogy százezres szerződéseket kötő cégeknél házkutatást tartottak, míg százmilliós szerződések ügyében nem is nyomoznak. A rendőrségi kihallgatásával kapcsolatban Regőczi megjegyezte, hogy az ő esetében is - a szintén vádlott Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgatóhoz hasonlóan - részletenként faxolták vallomását az ügyészségre, és folyamatos egyeztetés zajlott a következő lépésekről, ami miatt rendszeresen szüneteket kellett tartani.
Regőczi Miklós beszámolt a nyomozati kihallgatáson történt visszaélésekről is. Kijelentette, hogy vallomástételét a hatóság irányította. Az előzetes elkerülése, idejének lerövidítése végett "a liftben, a folyosón, de soha nem a hivatali helyiségben" mondták neki, hogy kire és mit kell vallania. Mivel a rá, lakókörnyezetére és családjára gyakorolt hatósági nyomást és ezeket a körülményeket kényszervallatásként élte meg, meg akart felelni a hatóság elvárásainak. "Gyurcsányra is vallomást kértek tőlem" - mondta. Regőczi nem érti, hogy a kihallgatásokról miért nem készült kép- és hangfelvétel, holott ennek minden feltétele adott volt. Úgy vélte, azért mert pszichikai kényszer hatása alatt, gyakori megszakításokkal kényszerítették ki a vallomását a hatóságok.
