A Hagyó-ügyben a visszavont vallomások domináltak. Kiderült, hogy nem létezett a legendás Nokia-doboz, és több vádlott panaszolta, hogy a nyomozati szakaszban kikényszerítették a vallomását.
Az év bírósági ügye kétségkívül a Kecskeméten zajló BKV-per volt. A Hagyó Miklós és társai ügyében folytatott tárgyalássorozat már azzal nagy port kavart, hogy Szájer József fideszes EP-képviselő felesége az Országos Bírósági Hivatal elnökeként a Bács-Kiskun megyei városba helyeztette a pert.
Év végéig sor került a vádlottak nagy részének vallomástételére. Az elhangzottak messze eltértek a nyomozati szakaszban rögzítettektől. Többen - Antal Attila és Balogh Zsolt korábbi vezérigazgatók, Mesterházy Ernő, Demszky Gábor tanácsadója, L. Ottó és R. Miklós - visszavonták korábbi vallomásukat, és újat tettek a Hadnagy Ibolya elnökölte bíróság előtt. A főbb vádlottak közül többen elmondták, hogy a nyomozati szakaszban tett vallomásukat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan tették, kényszervallatás-szerű helyzetekre panaszkodtak. Többségük arról nyilatkozott, hogy a nyomozók Hagyó Miklósra és környezetére kértek terhelő vallomásokat a szabadságukért cserébe, de egyikük a bíróság előtt azt állította, hogy megpróbálták rábírni, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen tegyen vallomást.
(Fotó: origo.hu)
Az eddigi legnagyobb meglepetést Balogh Zsolt keltette. A vallomását visszavonó volt vezérigazgató ugyanis kijelentette, hogy a Nokia-dobozokban átadott kenőpénzekről szóló sztori nem igaz. Mint mondta: a választási kampány idején azért nyilatkozott így a médiának, hogy megfeleljen az elvárásoknak, mert azt gondolta, így elkerülheti a börtönt.
Természetesen a per még nem ért véget, csupán téli szünetet tartanak, januárban folytatják a tárgyalást.