L. Ottó ötödrendű vádlott nem ismerte el bűnösségét a Kecskeméti Törvényszéken Hagyó Miklós és társai ellen folyó per keddi tárgyalási napján.
L. Ottó, aki a 2006-os önkormányzati választások előtt Hagyó Miklós kampányát irányította, majd 2007-ben az akkor már főpolgármester-helyettes kabinetjének kommunikációs igazgatója lett, fenntartotta nyomozati szakban tett vallomását.
Alig burkolt rendőri fenyegetést tárt fel egy BKV-vádlott a Hagyó-per tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken. Hagyó Miklós egykori sajtósa a BKV-val kapcsolatban minden vádpontban tagadta bűnösségét, ám azt elismerte, hogy engedély nélkül tartott otthon három lőszert egy vadászat emlékére.
Tagadta bűnösségét a BKV-t érintő összes vádpontban Lelovics Ottó, a BKV-per ötödrendű vádlottja. A "fővádlott" Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes egykori kampánytanácsadója és sajtósa beismerte viszont a lőszerrel való visszaélést. Ez a vádpont azon alapult, hogy Lelovics az otthonában, egy vitrinben három darab lőszert őrzött emlékként. Az egykori sajtós - képesítését tekintve újságíró - Lelovics nyomozati vallomásait fenntartotta, és összefüggő vallomást tett a tárgyaláson is.
Hagyó strandlabdával és lufikkal érkezett a BKV-per eddigi legizgalmasabb tárgyalására, hogy bizonyítsa: a közösségi közlekedés marketingjére Vitézyék is költenek. A hangulatot azonban ez sem dobta fel: az ex-politikus keményen nekiment az ügyészségnek, amelynek képviselőit a bíróság is arra utasította, adják át a védelem elől visszatartott nyomozati iratokat.
Hagyó Miklós a BKV-per csütörtöki tárgyalásán részletes észrevételeket tett a „nokiás” Balogh Zsolt őt terhelő, azóta egyébként már visszavont vallomásaira. Az észrevételezést, amely során Hagyó tételesen, tények és okiratok ismertetésén keresztül bizonyította ártatlanságát, több, az ügyészség számára kínos pillanat kísérte.
Elutasította a bíróság Hagyó Miklós ügyvédjének indítványát, így nem mérlegelik a Kecskeméten zajló BKV-perben azokat a volt főpolgármester-helyettesre nézve terhelő kijelentéseket, amelyeket a szintén vádlott Balogh Zsolt volt BKV-vezér a médiában tett korábban, viszont ellentmondásosak, ráadásul a tárgyaláson már vissza is vonta őket.
Ennek ellenére azok a vádirat részét - sőt Hagyó esetében a vádak alapját - képezik - hívta fel a bíróság figyelmét Kádár András ügyvéd, indítványozva, hogy az eljáró tanács mérlegelje, tegye a tárgyalás anyagává Balogh kijelentéseit, azok ugyanis ellentmondásosak és részben ellentmondanak a nyomozati iratoknak is. A bíróság ennek ellenére elutasította kérését.
Balogh Zsolt nyomozati vallomásainak felolvasásával folytatódott a Hagyó Miklós és társai ellen indult per tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken.
A BKV egykori megbízott vezérigazgatója negyedrendű vádlottként erre reagálva kitartott korábbi bírósági kijelentései mellett, melyekkel lényegében visszavonta nyomozati vallomásait. Azokat ugyanis - mint állította - a BKV másik volt vezérigazgatójához, Antal Attilához és a főpolgármesteri tanácsadó Mesterházy Ernőhöz hasonlóan a rendőrségen nyomás hatására tette. Így nem válaszolt az ominózus "Nokia-dobozos", kétszer 15 millió forinttal kapcsolatos kérdésekre sem, mely összeget a vád szerint Hagyónak kellett adnia.
Hagyó Miklóst 2010. május 14-én őrizetbe vették, majd elrendelték előzetes letartóztatását. Mivel a védelem által az előzetes letartóztatás szükségtelensége mellett felhozott érveket a magyar bíróságok mind első, mind másodfokon rendre figyelmen kívül hagyták, Hagyó Miklós az Emberi Jogok Európai Bíróságához (Bíróság) fordult jogorvoslatért.
Kérelmében a szabadsághoz és biztonsághoz való jogának (Emberi Jogok Európai Egyezménye, 5. cikk) sérelme mellett orvoslást kért az embertelen bánásmód tilalmának (Egyezmény, 3. cikk) megsértése miatt a fogvatartásának körülményeivel összefüggésben, valamint a családi élethez való jogának (Egyezmény, 8. cikk) sérelme miatt arra tekintettel, hogy alaptalanul korlátozták az élettársával való beszélőit, és nem vették figyelembe kislányának egészségi állapotát az előzetes letartóztatás fenntartása során.
Kolláth György jogász a Népszavának adott interjújában ekképpen vélekedett arról, hogy a Hagyó Miklós és társai elleni perben a vádlottak ügyvédei beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz (Ab), hogy a vitatott jogszabályokat semmisítse meg, ám az Ab elutasította a beadványt:
Korábban az Ab nívósan, kompetenciáját és hitelességét védve érvelt a saját alkotmányos rendeltetése mellett. Emlékezzünk: "Magyarország jogállammá minősítése ténymegállapítás és program egyszerre. A jogállam azáltal valósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jog számára a rendszerváltás azt jelenti, és jogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges, hogy a jogállami Alkotmánnyal összhangba kell hozni, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban kell tartani az egész jogrendszert. Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan összhangban lenniük az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének át kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmány valóságossá. A jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni." A testület ezt 1992-ben mondta ki. Hol van már a tavalyi hó?
Demszky Gábor, egykori budapesti főpolgármester egy hétfői rendezvényen bírálta a hatóságokat, amiért politikailag motivált eljárás keretében hurcoltak meg több tucat embert. A volt SZDSZ-es politikus meggyőződése, hogy a végén mindenkit felmentek majd az ügyben, ahogy ez már számos esetben megtörtént.
„Megkomponált, megtervezett sorozat volt, amely politikai célt szolgált és ezt a célt el is érték. Megbocsáthatatlannak tartom, hogy emberek tucatjait hurcolták meg, gyanúsították meg, hozták hírbe” - jelentette ki Demszky Gábor a Budai Liberális Klub rendezvényén, hétfőn este.
"Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak haza-menni" - mondta Balogh Zsolt vádlott a BKV-per keddi tárgyalásán. A volt cégvezető vádlott-társaihoz hasonlóan arról számolt be, hogy nyomozati vallomásait nyomás alatt tette, sőt, a sajtóban is azért nyilatkozott - többek között az elhíresült Nokia-dobozról -, hogy elkerülje a börtönt.
Minden, a BKV-per vádiratának alapját képező korábbi vallomását visszavonta a büntetőeljárás mai tárgyalásán Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója, aki ráadásul az állította: szabálytalanul vádolta meg az ügyészség, mivel olyan vádpontokat ró a terhére, melyekben meg se gyanúsították.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Hagyó Miklós, szerinte ugyanis az őt fogva tartó magyar hatóságok többszörös jogsértést követtek el - számolt be a Blikk.
A volt főpolgármester-helyettes szerint ugyanis az őt fogva tartó magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkelyét is, így a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítását, az embertelen bánásmód tilalmát, illetve a családi élethez való jogot. Hagyó szerint indokolatlanul helyezték előzetes letartóztatásba, és hosszabbították azt meg többször is, romló egészségi állapota ellenére.
A Hagyó Miklós ellen irányuló vádirat a BKV által a „Szentendrei HÉV Batthányi tér-Békásmegyer állomások közötti vizuális utastájékoztató rendszer kiépítésére” a C.C. Soft Kft.-vel 2007. július 12. napján megkötött és utóbb 2007. október 3. szerződéssel kapcsolatban a következőket rója a terhére: „Hagyó Miklós behívatta Balogh Zsoltot a Főpolgármesteri Hivatalba, ahol utasította, hogy intézkedjen a kifizetés iránt és az még karácsony előtt történjen meg. A BKV-t ily módon összesen 118.800.000,- Ft vagyoni hátrány érte.”
Ezzel szemben gyanúsítotti kihallgatása alkalmával a nyomozó hatóság a fentiektől részben eltérően, ennél kevesebbet, azt rótta fel Hagyónak, hogy „nyomásgyakorlására Balogh leigazolta a teljesítést, azért, hogy a C.C. Soft Kft. jogtalanul jusson a végszámla összegéhez, 39,6 millió forint +Áfa értékben.”
Antal Attila nyomozati szakban tett vallomásainak ismertetésével folytatódott kedden a BKV-per tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken. Ezeket a vallomásokat vonta vissza Antal korábban arra hivatkozva, hogy azokat a nyomozók fenyegetésének a hatására tette. Ezekben a vallomásokban Antal folyamatosan Hagyót, Mesterházy Ernőt és más vádlottakat „mártott be”, azt állítva, hogy különböző, részben szükségtelen BKV-s szerződések megkötésére utasították őt.
Antal Attila a tárgyaláson – bár kétnapos vallomástétele igen kimerítő volt – most sem válaszolt kérdésekre, de észrevétel formájában jelezte, hogy továbbra is fenntartja: a nyomozati vallomásait fenyegetésre, a nyomozók nyomásgyakorlásának hatására tette.
Hogyan áll a Synergonos nyomozás – tette fel a kérdést Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a Kecskeméti Törvényszéken a BKV-ügy minapi tárgyalásán, miután Hagyó Miklós elsőrendű vádlott befejezte vallomása felolvasását. Az adekvát kérdést azután hangzott el, miután Hagyó jelezte a bíróság előtt, hogy az úgynevezett Nokia-dobozos ügy nem történt meg, illetve semmiféle bizonyítéka nincsen vele szemben a vádhatóságnak, mindössze Balogh Zsolt negyedrendű vádlott vallomása támasztja alá, hogy az ügyletre egyáltalán sor került.
Balogh vallomásaiban azt állította, a Synergon akkori vezérigazgatójától származott az a 15 millió forint, amit egy Nokia dobozban átadott Hagyónak. Balogh azt is kijelentette, az említett cég nyert el egy közbeszerezést, amelyből az első 15 milliót eljuttatták az ő nevében Hagyóhoz.
De az ügyészség még csak meg sem hallgatta a Synergon-vezért, vagyis nem követte az állítólagos vesztegetési pénznek az útját.
Újabb vádpont látszik megdőlni a Hagyó Miklós és társai ellen ma folytatódó tárgyaláson. Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója folytatta vallomásának felolvasását a Kecskeméti Törvényszéken, ahol elmondta: a vád állításával ellentétben Hagyó Miklós nem utasította a 4-es metrót érintő tanácsadói szerződés megkötésére. És ismételten utalt arra, hogy a rendőrök azt várták tőle: tegyen terhelő vallomást Mesterházy Ernőre.
Antal Attila volt BKV-vezér vallomástételének második felvonásával folytatódott ma a BKV-per tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken. Antal vallomását komoly sajtóérdeklődés övezte, hiszen legutóbb arról számolt be, hogy a nyomozás során a kihallgatásokon rendőri fenyegetésre tett terhelő kijelentéseket Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettesre, Demszky Gábor volt főpolgármesterre és tanácsadójára, Mesterházy Ernőre. Akkor úgy fogalmazott: vallomását "bekezdésenként" egyeztette a rendőrség az ügyészséggel.
Eddig csak három vádlott tett részletes vallomást a BKV-ügyben, de egyre inkább kezd bebizonyosodni, amiről már korában is jelentek meg hírek, jelesül, hogy nem túlzottan megalapozott a vádirat. Alább két példa arra, hogy kulcsfontosságú dokumentumok beszerezése nélkül emelt vádat az ügyészség két ügyben is.
Mesterházy Ernő után Antal is arról számolt be, hogy kihallgatása során a nyomozók megfenyegették: amennyiben nem tesz terhelő vallomást "Hagyóékra és Mesterházyékra", akkor hosszú előzetes letartóztatásra számíthat, és "hetente fogják újabb szerződésekkel meggyanúsítani".
A Hagyó Miklós ellen irányuló vádirat egyik momentuma szerint a BKV szolgáltatásainak propagálása általában véve a társaságnak érdemi hasznot nem hajt, az erre a célra fordított kiadások pedig teljesen szükségtelenek. Ez az állítás azonban szakmai szempontból merőben téves kijelentés – derül ki Hagyó napokban tett vallomásából.
Az ügyészség szerint a BKV ugyanis a budapesti közösségi közlekedés területén monopolhelyzetben lévő vállalat, melynek szolgáltatásai a célközönség előtt ismertek, a fővárosi közösségi közlekedés használói számára a szolgáltatások igénybevétele terén választási lehetőségük nincs, a BKV versenytárssal nem rendelkezik. A vád szerint tehát az erre irányuló kommunikációs, marketing, reklám és tanácsadói tevékenységre megkötött szerződések jellemzően politikai, baráti, gazdasági szívesség keretében, az ésszerű gazdálkodás szempontjait figyelmen kívül hagyva jöttek létre.
Válasza nyilvánvalóan az, hogy nem. Ahogyan – feltételezzük – Hagyó Miklós válasza is ez lett volna korábban és most is. Az ellene irányuló vádirat egyik pontja szerint mégis ezt tette. Derékba törte politikai pályafutását, letartóztatásnak és éveken keresztül húzódó bírósági eljárásnak tette ki magát azzal, hogy „városüzemeltetési és vagyongazdálkodási főpolgármester-helyettesként hivatali helyzetével visszaélve 2008 márciusában arra utasította Balogh Zsoltot, mint a BKV megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át részére.”
Jogos a meglátása: évi 15 millió forint jelentős tétel. Mielőtt azonban megállapítaná, hogy rossz volt a címben feltett – pár forintra utaló – kérdés, tisztázzuk a helyzetet!
Demszky Gábor egykori főtanácsadója, Mesterházy Ernő a BKV-per csütörtöki tárgyalásán azt állította írásban benyújtott, és a bírónő által felolvasott vallomásában, hogy a nyomozóhatóság bűncselekményt követett el a 2010. február 26-i kihallgatásán.
A kihallgatás a jegyzőkönyv szerint közel 11 órán át tartott, eredménye pedig csupán két oldal volt. ''A fennmaradó időben történtekkel a hatóságnak kell elszámolnia'' - állt a vallomásban.
Feloldotta a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes hozzátartozóinak nevén szereplő vagyonrészekre elrendelt zárlatot a Kecskeméti Törvényszék tegnap, az egykori politikus és 14 társa ügyében tartott tárgyaláson.
A Hadnagy Ibolya által vezetett bírói tanács - elfogadva a védelem álláspontját - úgy ítélte meg: Hagyó zárolt vagyona a per tárgyává tett időszakot megelőző évekből származik, és a rendelkezésre álló dokumentumok igazolják törvényes eredetét. A bírói tanács azonban továbbra is fenntartotta Hagyó vagyonának zárlatát, ez a határozat szerint 30 millió forint erejéig az esetleges vagyonelkobzás, míg nagyobb részben a BKV jogi képviselője által csak tegnap benyújtott, mintegy 169 millió forintos kártérítési igény fedezetéül szolgál.
A BKV-ügy kirobbanása óta számtalan esetben, különböző szövegkörnyezetekben hangsúlyozták Hagyó Miklós egykori politikai súlyát. Olyan jelentősnek tituláltak egyes ellene való vagy csak éppen a jobboldal által vezérelt és eltartott médiumokban nyilatkozó személyek, hogy ennek köszönhetően később az ügyészség is többször hivatkozott rá. Érdemesnek tartjuk ezért annak tisztázását, pontosan milyen politikai tisztségeket töltött be annak idején Hagyó.
Az ellene irányuló vádirat szerint „politikai szerepe, súlya miatt a BKV vezetői jogszabályi felhatalmazás hiányában is elfogadták a tőle, vagy a nevében érkező, a BKV napi működését érintő utasításokat”. Előzetes elrendelésének egyik indoka is az volt, hogy „ha nem tartanák a legszigorúbb körülmények között fogva, a tanúk vagy más gyanúsítottak befolyásolásával megnehezítené az eljárás eredményes lefolytatását”.
Hagyó Miklós teljes, a BKV-perben tett vallomása a kattintás után elérhető:
Vallomás_cenzúrázott(Teljes)_120913_.pdf
A vallomás tartalmával kapcsolatban ajánljuk az alábbi írásokat:
1. tárgyalási nap: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=583771
2. tárgyalási nap: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=584380
Hagyó Miklós csütörtökön folytatta vallomásának felolvasását a Kecskeméti Törvényszéken, amelynek kora délután a végére is ért. A politikus némaságban töltött évek után hosszasan cáfolta a Nokiás dobozról szóló legendát, Balogh Zsolt BKV-vezér megzsarolását, és a többi, szükségtelennek vélt szerződések megkötésére vonatkozó vádat. Baloghról beszélve Hagyó hangja elcsuklott, így a tárgyalást meg kellett szakítani néhány percre.
A keddi, általános összefoglaló után a csütörtöki tárgyalási napon Hagyó rátért az őt érintő, konkrét vádak részletes cáfolatára. Ezen vádak szükségtelennek vélt, BKV-s szerződésekkel kapcsolatosak, ill. ide tartozik a Nokia-dobozos Balogh Zsolt állítólagos megzsarolása is. Hagyó több órás beszédében gyakran felhívta a figyelmet az ügyészség és a rendőrség megkérdőjelezhető alaposságú munkájára. Nehezményezte, hogy a vádhatóság sok esetben szakértők bevonása nélkül közelít meg szakmailag bonyolult kérdéseket, és ugyanígy minősít szerződéseket szükségtelennek.
Ártatlannak tartotta magát, és keményen bírálta az ügyészség munkáját Hagyó Miklós a BKV-per keddi tárgyalásán. Bár a konkrét vádakra és a legendás Nokia-dobozra a következő tárgyalási napokon kerül csak sor, a vallomás első felvonása így is izgalmasnak bizonyult: Hagyó beszélt túlértékelt politikai súlyáról, feladatköreiről, az ügyészség szakmaiatlan megállapításairól és egykori kollégáihoz fűződő kapcsolatáról.
Hagyó Miklós meghallgatásával folytatódott tegnap a BKV-per tárgyalása a kecskeméti bíróságon. Az elsőrendű vádlott, volt főpolgármester-helyettes összefüggő vallomástételbe kezdett, ám azt terjedelmi okok miatt a következő tárgyalási napokon folytatni fogja. A tárgyalás elején Hagyó Miklós jelezte, hogy a vádat érti, ártatlannak tartja magát, és kérdésekre csak az eljárás későbbi szakaszában válaszol.
Nem követett el bűncselekményt Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes azzal, hogy két munkatársát megbízási szerződéssel foglalkoztatta a városháza, mondta ki a nyomozást megszüntető határozatában a rendőrség. Az ügy dokumentumait a hagyomiklos.com oldalon ismerhette meg a Hagyó Dosszié. Az ügy előzménye, hogy a Domokos László ex-Fidesz képviselő vezette számvevőszék az elsők közt a főváros gazdálkodása miatt tett feljelentést azt állítva, Hagyó fiktív szerződéseket kötött olyan személyekkel, akik valós munkát nem végeztek, csak pénzt vettek fel a fővárostól.
Tovább folytatják Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes védői az interneten a cyberháborút: ezúttal annak a büntetőeljárásnak az iratait tették ki a hagyomiklos.com-ra, amely az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán indult, de most bűncselekmény hiányában meg is szüntették az eljárást.