Most már szinte biztos: Elölről kell kezdeni a BKV-pert. A kiemelt büntetőügyek ugyanis maximum három hónapig állhatnak, ez az idő pedig lejárt, miközben ide-oda pingpongoztak a bíróságok. De már nem számít, hova kerülnek a perek, mindenképp újra kell őket kezdeni: végtelen felolvasásokra készülhetnek a bírák.
Az OBH elnöke a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján „az eredeti beosztásukból eredő ítélkezési tevékenységük megtartása mellett” ez év március elsejétől 2015. június 30-ig a Fővárosi Ítélőtáblára rendelte a Debreceni Ítélőtábla elnökét és 23 bíráját - adta hírül a Népszabadság még a múlt héten.
A lap információ szerint ha a Debreceni Ítélőtábla bírái teljesítették a penzumukat, Handó Tünde a Szegedi, majd a Pécsi és a Győri Ítélőtábla bíráinak kirendelésével folytatja a Fővárosi Ítélőtábla tehermentesítését. Ez idő alatt a Fővárosi Ítélőtábla bírái az ügyhátralékaik ledolgozására koncentrálhatnak. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke a lapnak elmondta, hogy a Fővárosi Ítélőtáblára érkező első 100 polgári és első 60 büntetőügyet másodfokon a Debreceni Ítélőtábla bírái tárgyalják majd. Az ítéletet minden ügyben a Fővárosi Ítélőtábla nevében mondják majd ki, de nem Budapesten, hanem Debrecenben.
Handó Tünde egy újabb trükkel csakazértis szembeköpte az Alkotmánybíróságot. Szájer József fideszes EP képviselő feleségeként és az Orbán család házi barátjaként ismert OBH elnök a Fidesz szellemiségéhez hűen nem felhagy a törvénysértő dolgokkal, hanem a törvényt igazítja a jogsértéshez.
Annak ellenére, hogy az évek óta húzódó építkezés eredménye sem Tarlós István főpolgármester érdeme, elődje, Demszky Gábor nélkül fog sütkérezni a 4-es metró befejezésének fényében. A baj csak az, hogy a helyzet korán sem fényes.
Sajtótájékoztatót tartott a minap CÖF vezérkara a készülő újabb Békemenet részleteiről. Azt már eddig is tudtuk, hogy a kampány véghajrájában fog rajolni a klán. Hiszen nem lehet elég a plakátkampány, a 4 millió háztartásba eljuttatott kisokos. Ennél több kell a civil szervezet háttérből irányító csendestársaknak.
(fotó: 444)
Milliós menet kell, zászlólobogtatás, erődemonstráció. Vágóképek tömkelege a Hír Tv, az Echo meg persze a közszolgálati televízió híradóiba. Ide a rozsdás bökőt, hogy még a Dankó Rádió és az új retrócsatorna (M3) is a civilek által hirdetett szeretetről fog áradozni két Szomszédok epizód között.
Most hogy közeledik a 4-es metró átadása, adott a magas labda. Mármint hogy a történeti hűség kedvéért ,és/vagy mert az emberek gyorsan felejtenek, rávilágítsunk néhány olyan tényre, amelyek elsikkadni látszanak az izzadságos választási véghajrában. Megpróbáljuk egy másik aspektusból vizsgálni Közép-Európa egyik legnagyobb beruházását, nehogy elvesszünk az állami sikerpropaganda meseországában. Mert hogy van itt még mellé egy történet...
Választások egy hónap múlva, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, valahogy minden felgyorsul, célegyenesbe érkezik vagy gyors megoldás előtt áll. Kerül amibe kerül.
Nyerésre állunk a metróháborúban! Jó persze, erőltetett eme szóösszetétel, de a harcos szlogenek akalmazása a kétharmad, vagy inkább a miniszterelnök kedvenc kifejezési módja. Legalábbis ebben a ciklusban. Így hát alkalmazkodjunk mi is, marad a metróháború.
Persze ez nem egy szimpla csörte, ez egy kétfrontos háború. Van itt ugye nekünk a négyes vonal, a maga fájdalmas születésével, illetve diadalmas átadásával. A mellékhadszíntéren pedig ott találjuk a már lassan nap mint nap lerohadó észak-déli vonalat, a hármas metrót.
Választások egy hónap múlva, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, valahogy minden felgyorsul, célegyenesbe érkezik vagy gyors megoldás előtt áll. Kerül amibe kerül. A Figyelő információi szerint orosz segítséggel fogják ezt a gyors megoldást abszolválni a hármas vonal esetében. A lap szerint lényegében újonnan gyártott kocsik jönnének Budapestre. 222 darab szerelvény, mintegy 60 milliárd forintért. A típus a 80-as évek konstrukciója, az annak megfelelő technikai színvonallal. Karbantartásuk és energiafelhasználásuk kedvezőtlen, de gyorsan rendszerbe lehet állítani őket, és ez nyilván a legfontosabb szempont. Valljuk be, van benne valami. Nézzük mi van a másik fronton.
A BKV-per a bizonyítéka annak, hogy politikusokat, illetve a környezetükben dolgozó szakembereket a sajtó által szenzációsnak tartott-, illetve szenzációként tálalt leleplezésekkel - amikről később bebizonyosodtak, hogy tévesek, megalapozatlanok vagy irányítottak -, egy életre tönkre lehet tenni.
Ennek megfelelően mértékkel kezeljünk mindent addig, míg kétséget kizáró bizonyítékok alapján nem születik jogerős ítélet. Legyen ez politikus, vagy egy “egyszerű” állampolgára a Magyar Köztársaságnak. Bocsánat: Magyarországnak.
Előzetes letartóztatásba helyezte Simon Gábort, az MSZP volt alelnökét az ügyészség. A vádhatóság szerint Simon egy saját személyi adatait tartalmazó, hamis, egy dél-afrikai országban kiállított útlevelet szerzett, majd megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával kérésére egy magyar banknál számlát nyitott.
Egyelőre ennyit tudunk, nyilván a következő napokban elkezdenek szivárogni a részletek, és ismerve az ügyészség sajtókapcsolatait, nyilván a Magyar Nemzet lesz az, amely ezeket a első kézből fogja tálalni.
Többször kiemeltük blogunk felületén, és szigorúan vesszük a magunk számára felállított elvet, miszerint nem fogunk (nincs miért) belefolyni az aktuálpolitikai csatározásokba. Pontosan ezért, a Simon-ügy kapcsán csak az előzetes letartóztatás elrendelése adja nekünk az apropót, hogy felelevenítsük a négy évvel ezelőtti eseményeket. Hiszen ez a történet gyökeresen különbözik Hagyó Miklós történetétől. Nézzük, mi történt 4 évvel ezelőtt!
Relatív, hogy hosszú időnek számít-e ennyi idő egy ember életében. Ennyi idő kell a középiskola elvégzéséhez vagy egy főiskolai diplomához. Ennyi idő alatt megtanul járni és beszélni egy gyerek, de még a legnagyobb szerelmek is kihűlhetnek 4 esztendő alatt. Politikai rendszerek dőlhetnek meg, vagy komplett történelem könyveket írhatnak át az ellenkezőjére. Nézőpont kérdése, de egy biztos: ennyi idő elég, hogy számot vessünk, vagy mérleget készítsünk.
Két ok miatt indít blogunk egy visszaemlékező sorozatot. Egyrészt, mert jelenleg is dübörög a kampány, egy hónap múlva választ az ország. Arra talán még sokan emlékeznek, hogy mi volt a 2010-es kampány hívószava: a nokia doboz. Nos, a magunk módján sokszor írtunk a kétharmadot eredményező, faék egyszerű üzenetről az akkori ellenzék részéről. A szocialisták nokia-dobozokban lopták a közpénzt! Persze tudjuk mi is, hogy nem csak emiatt a vád miatt borult narancsba az ország. Nem csak emiatt élünk négy éve a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, vagy a centrális erőtérben, ahogy jobban tetszik. Nyilván sok-sok oka volt annak, hogy ez a politikai konstelláció felállhatott, és megváltoztathatta az országot. Alkotmányból Alaptörvény lett, a köztársaságból részvénytársaság, a wc-papírból meg nemzeti wc-papír. Sorolhatnánk persze tovább, de a lényeg, hogy eltelt négy év, ideje mérleget vonni.
A 2010-es kormányváltást követően tett feljelentések zömében a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a büntetőeljárást. Meglehet, most elölről kell kezdeni a tárgyalásokat a nemzetközi egyezmények miatt. A "maffiavádat" a bíróság számos esetben nem találta bizonyítottnak. Az adófizetők állhatják a sukorói kaszinóberuházáshoz kapcsolódó perben vitatott 100 milliárd forintot.
Megdöbbentette Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest, hogy a Fidesz választási plakátjain újra feltűnt a fotója. Azokon nem épp kedvező színben ábrázolják. Hol-ott négy éve visszavonult, és nincs szándékában visszatérni a közéletbe. Lapunk annak járt utána, mi történt a most záruló kormányzati ciklusban azokkal a közszereplőkkel, akik ellen 2009-ben és 2010-ben - politikai felhangoktól sem mentes - büntető eljárások indultak. Hol tartanak ezek a perek, melyekben született jogerős döntés, s felmentették vagy elmarasztalták az érintetteket?
Nejlonszatyor? Nokia-doboz? Úgy néz ki, hogy a március eleje valami varázslatos dátum a Fideszhez közel álló médiumok világában. Persze nem minden évben hoz ki szenzációsnak tartott anyagokat a Magyar Nemzet-Hír Tv tandem, vagy most már a narancsudvarhoz tartozó, egykoron szép reményű Napi Gazdaság.
4 évente pont megfelelő, épp kampányhajrában, ahogy a politikai logika diktálja. Jó persze, most nagyon korrekten fogalmazunk, lehet ezt egyértelműben is: ahogy a Fidesz érdeke megkívánja.
A mostani kétharmad létrejöttében jelentős szerepe volt annak az interjúnak, amely szerint Hagyó Miklósnak nokiásdobozokban hordták a kenőpénzt, miközben ő két pofára zabálta a párizsit. Ez egy annyira erőteljes kép volt, hogy mindenkinek beleégett a memóriájába.
Kár, hogy egy szó se volt igaz az egészből:
Kocogós igazságszolgáltatásról beszélt a B-csapat kapitánya egy badacsonytomaji lakossági fórumon. A nol.hu kameráinak köszönhetően láttuk, hallottuk a lényeget. Mármint hogy mit is gondol a kormányközeli civil szervezet alapítója az elszámoltatásról.
Az Csizmadia László szavaiból is kiderül, hogy itt nem sikerült a remélt áttörést végrehajtani. Az nem derül ki sajnos a videóból, hogy szerinte igazából miért akadt el az elszámoltatás folyamata. Az olyan jobboldali toposzok, mint például a lusztrációs törvény emlegetése, nem pótolják az értelmes gondolatot. Szerintem ennél többet ő sem tud mondani a kérdésről. Valószínűleg azért, mert ő sem érti igazán. Mert ha végignézzük a jogalkotó kétharmad tatárjárását az igazságszolgáltatás területén, akkor azt gondolhatnánk, hogy itt aztán kő kövön nem maradt. Pontosítsunk: kevés esélyt adtak a rendszer ellenfeleinek függetlenül attól, hogy bűnös-e, vagy esetleg ártatlan az ellen felhozott vádakban.
“A magyar embernek megvan az a tulajdonsága, hogy nem tűri, ha hülyének nézik” - hintette magvas gondolatait Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapítója egy badacsonytomaji lakossági fórumonon. A NolTv jóvoltából kiderült, mit is gondol a főcivil az alkotmányozásról, Paksról, meg úgy általában az elszámoltatásról. Itt a kampányszezon, pörögjenek a kamerák, kezdődjön az újbeszéd időszaka!
Csimadia szerint leköpni le lehet, belerúgni belerúghatnak, de ha hülyének nézik, azt nem tűri.a magyar ember. Nos, remélem nem csak én érzem úgy magam ezután a négyperces vágott anyag után, mint akit leköptek, megrugdostak, meg még hülyének is néztek. Valóban ez a legfájóbb, ebben igaza van Csizmadia Lászlónak. Mondjuk én eddig nem tudtam, hogy a civilek kényszerítették ki Orbán Viktorból az alkotmányozást. Szólhattatok volna, lett volna egy-két jó ötletem, de fátylat rá….A többi buliból is kimaradtam, ez már nem oszt - nem szoroz. Persze ennek a blognak nem témája Andersen, meg a Grimm fivérek munkássága. Mármint hogy összehasonlító elemzést végezzünk a kormánypropaganda és eme nagy klasszikusok között. Nem, nincs annyi humorérzékem. A Cohn-Bendit lemez is igazán karcos már, bár megértem, miért veszik mindig elő. Szálka a pasi rendesen a szemükben, bár én speciel szélsőbalosként tanultam az egykori diákvezérről, nem pedig ultraliberálisként, de ezek már tényleg csak részletek. Itt a kampány, miért szőrözzünk itt ilyen apróságokon?
Újra kezdődhetnek azok a perek, amelyeket az Országos Bírósági Hivatal elnöke a gyorsítás érdekében vidéki bíróságokra helyezett át - értesült a Figyelő. A lap annak járt utána, hol tartanak azok a bűntető eljárások, amelyek 2009-ben és 2010-ben indultak volt szocialista és liberális politikusok, illetve állami vezetők ellen.
A mérleg több mint meglepő: a maffiavádak szinte minden ügyben megdőltek, a bíróságok nem látták bizonyítottnak a bűnszervezetben való elkövetést, s a milliárdos károk is a legtöbb ügyben elolvadtak. A vádlottak kivétel nélkül otthonukban várják a jogerős ítéletet.
Fotó: MTI-Kovács Tamás
Akit egyszer
Megdöbbentette Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest, hogy a Fidesz választási plakátjain újra feltűnt a fotója, nem épp kedvező színben, holott négy éve visszavonult, és nincs szándékában visszatérni a közéletbe. Lapunk annak járt utána, mi történt az elmúlt négy évben azokkal a közszereplőkkel, akik ellen 2009-ben és 2010-ben - politikai felhangoktól sem mentes - bűntető eljárások indultak.
Hol tartanak ezek a perek, melyekben született jogerős döntés, s felmentették vagy elmarasztalták az érintetteket. Akit egyszer megmart a kígyó, az a gyíktól is fél - utalt Kádár András ügyvéd arra, miért nem nyilatkozik védence. Annyi tudható róla, hogy visszavonultan él családja körében, letartóztatását követően a börtönben megromlott az egészségi állapota, 37 kilót fogyott, s azt várja, hogy a BKV-val kapcsolatos „fő" bűntető pere lezáruljon. Hagyó Miklóst 2010 május 14-én, az új országgyűlés alakuló ülésének délutánján vették őrizetbe, körülbelül azzal egy időben, hogy egykori szocialista párttársai a Parlamentben esküt tettek.
Bár ügyvédjén keresztül hetekkel korábban jelezte a hatóságoknak, hogy mindenben együttműködik velük, kommandósok lepték el lakását. Kopogtatásukra ajtót nyitott, ezt követően a falhoz lökték, megbilincselték, s kamerák kereszttüzében elvezették. Hagyó állapota rohamosan romlott a büntetés-végrehajtási intézetben, ügyvédei szerették volna elérni, hogy helyezzék házi őrizetbe, kérelmükben azonban mégsem csak erre, hanem főleg egy eljárási visszásságra hivatkoztak, az eljáró bíróságok ugyanis egyszerűen nem jelölték meg a letartóztatás valódi okát.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága sem talált mindent rendben, s közel 20 ezer eurós kártérítést ítélt meg Hagyó Miklós javára 2013-ban, amelyet információink szerint az állam már kifizetett számára. Hagyó Miklóst és 14 társát bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és zsarolással, összesen 1.49 milliárd forint károkozással vádolja az ügyészség. Hagyóra ebből 169 millió forint „esik". Ha jogerősen elítélné a bíróság, ezt a BKV Zrt. behajtaná rajta, ugyanis éppen ekkora polgári jogi igényt támasztott vele szemben. E pillanatban a Hagyó-ügy holtpontra jutott - erősítették meg a Figyelőnek jogi szakértők. Nem tudni, hol és hogyan folytatódik, ugyanis Kecskemétről újra visszakerültek az akták Budapestre, 2013-decemberében ugyanis az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az időközben a parlament által hatályon kívül helyezett, az ügyek áthelyezését lehetővé tevő törvényi szabályok az Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésekbe ütköznek. Az AB döntése mindenesetre bizonyítvány a hazai ítélkezési rendszerről. Kiderült, nem volt jó ötlet az ügyáthelyezési jogot az OBH elnökének megadni, ugyanis a „fegyver a visszájára sült el.". Gyorsítani akarták a pereket, ehelyett meglehet, mindent előről kell kezdeni.
Bár a CÖF bohócos plakátján Hagyó Miklós nyilván a szocialista gonosztevő jelképe, bűnösségét bíróság nem mondta ki, sőt nincs is ma bíróság, amely tárgyalná a perét. A rendőrség által bűncselekménygyanúsnak ítélt több BKV-szerződés is kikerült a vádiratból, és az ügyészséget irányított nyomoztatással vádolták. A felrótt kárérték is egyre csökken, a legendás nokiás doboznak pedig már se híre, se hamva. Összefoglaljuk, mi történt négy év alatt.
Nem sikerült elmarasztalni eddig senkit a 13 nagyon “piszkos ügyben”. A 444 összeállítása szerint ezek közül kettőben - a BKV-per, illetve Sukoró kapcsán azért nem kapkodnak a perek után a bíróságok, mert nem szívesen hoznának enyhe, vagy felmentő ítéleteket. Pedig a kormány és a törvényhozó hatalom (kétharmadnyi mameluk) mindent megtett azért, hogy a 2014-es választásokra legalább ebben a két ügyben egy politikailag felhasználható elsőfokú ítélet szülessen.
Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzetnek adott interjúban a múlt héten kategorikusan közölte: nem hívják meg Demszky Gábort, Budapest korábbi főpolgármesterét a 4-es metró átadására.
Ennek három oka van Tarlós szerint. Először is a 4-es metró egy alapvetően elhibázott beruházás, amit ezen a nyomvonalon és ilyen formában nem lett volna szabad a fejlesztések legelejére sorolni. Hát igen, ez a klasszikus megközelítése a beruházásnak - mármint ezt az érvrendszert ellenzékben, majd 1998 és 2002 között kormányon is használta a jobboldal. Másodsorban Tarlós szerint Demszky főpolgármestersége idején nyolc éven át Orbán Viktor miniszterelnököt hibáztatta a 4-es metró építése körüli csúszásokért - akkor ez itt nyilván a személyes bosszú és a párthoz való szolid lojalitás kombinációja lehet Tarlós logikájában. És végül de nem utolsó sorban a metró szerződések az elmúlt három évben nagyon sok gondot okoztak Tarlósnak saját elmondása szerint. De ez legalább tiszta, itt nem kell kommentárt fűznünk a főpolgármester gondolataihoz.
Hála a magasságos internetnek én pont az ellenkezőjét láttam. Meg rajtam kívül több milliónyian szerte a civilizált világban. És nem tudok azóta sem mást nézni. Abba a generációba tartozom, akiknek az apjuk magyarázta el 1989 decemberében a tv-képernyő előtt, hogy kik azok a bácsik, akik lőnek a tetőkről, és kik azok, akik a golyókat kapják odalenn a téren.
Tovább süllyed lefelé a magyar sajtószabadság. Ez nem meglepetés azok számára, akik figyelemmel kísérik a BKV-ügyet, hiszen a közmédia elfogultsága a perel kapcsolatban jól nyomon követhető. Nem csoda hát, hogy az RSF nemzetközi újságíró jogvédő szervezet, a tavalyi 40. helyhez képest - sajtószabadság tekintetében - 2013-ban még lejjebb, a 64. helyre sorolta Magyarországot.
A fideszes politikusokhoz fűződő viszonyáról, a peráthelyezésekről, a reformtervekről és az igazgatási tapasztalatairól kérdezte az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét az Index. Handó Tünde persze megint igyekezett kimosakodni magát, a BKV-ügyről pedig egyszerűen csak nem kívánt beszélni. A legjobb rész mégis az volt, amikor arra szólította fel a bírókat, hogy ha - az Index információi szerint - valóban konzultált velük a konkrét ügyekről, akkor jelentsék fel őt.
Megjött a paksamétám. A cöfös. Mondjuk vártam is már ekkora felhajtás után. Volt szerencsém néhány kampányt végigkísérni, de ilyen sűrűn nem találkoztam még egyetlen plakáttal sem. Inkább már azt kerestem, hová nem jutott a bohóckodásból.
Nos, akkor tisztázzunk itt néhány apróbb tévedést. Amit ugyan már százszor elmondtunk, leírtunk, de úgy látszik a Fidesznél nem csak a matematikával, vagy magával a tízes számrendszer alkalmazásával vannak súlyos gondok.
Nincs gazdája a BKV-pernek. A Kúria is visszadobta az ügyáthelyezési döntést a fővárosnak. Na mit gondolnak, miért? Jogellenesség miatt. A Fővárosi Törvényszék ugyanis ismét megfeledkezett arról, hogy fellebbezési lehetőséget biztosítson az érintettek számára, amikor lepasszolta a hozzá visszakerülő pereket.
Ahogy közeledünk a választásokhoz, egyre keményebb, és egyre egyszerűbb üzeneteket hallunk a politikusoktól. Vagy elkötelezett civilektől, bár ez így a kampányüzemmódba kapcsolt országban szinte mindegy is. Olyannyira, hogy ha meglátjuk a magukat civilnek tartó, békemenetelő, üzleti titkokkal terhelt B-csapat plakátjait, egyértelműen a kormánypárt spindoktorainak ötletését azonosítjuk bennük.
