Nincs gazdája a BKV-pernek. A Kúria is visszadobta az ügyáthelyezési döntést a fővárosnak. Na mit gondolnak, miért? Jogellenesség miatt. A Fővárosi Törvényszék ugyanis ismét megfeledkezett arról, hogy fellebbezési lehetőséget biztosítson az érintettek számára, amikor lepasszolta a hozzá visszakerülő pereket.
A Kúria ügyviteli hiba miatt érdemben nem dönthetett az illetékes bíróság kijelöléséről. Túl nagy volt a kapkodás. A Fővárosi Törvényszék vélhetően nagy politikai megfelelési vágy miatti valahogy elfejtette, hogy vannak olyan alapvető jogok a magyar törvényekben, mint például az, hogy az érintetteket is meg kell kérdezni, illetve a bírósági határozatok ellene az érintetteknek fellebbezést kell (kellene) biztosítani. Márpedig az érintettek számára kézbesített végzésből hiányzott a jogorvoslati lehetőségre történő utalás
Így hát továbbra sem tudni, hol fejeződik be a BKV-per (vagy a Sukoró-ügy és a többi nagyjából féltucatnyi, korábban a fővárosból valamelyik vidéki törvényszékhez áthelyezett ügy). A BKV-pert Kecskemét leadta, a Kúria nem dönt, és most megint a fővárosnál a labda, azzal az instrukcióval, hogy törvényes eljárást lefolytatva hozzon új határozatot. A Kúria majd csak a végzések jogerőssé válása után dönthet új bíróság kijelöléséről. Akkor is csak azokban az esetekben, amelyben az érintettek nem fellebbeztek, máskülönben a Fővárosi Ítélőtáblára kerülnek az ügyek.
Azért ez elég ciki. Amikor az AB Handó Tünde meghallgatása után megállapította a peráthelyezések alkotmányellenességét, az egyik ok pont az volt, hogy az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot. Erre tessék, ezt megint elfelejtették.
- A peráthelyezéseket lehetővé tevő időközben hatályon kívül helyezett passzusokat tavaly decemberben az Alkotmánybíróság (AB) visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
- Erre hivatkozva döntöttek úgy a Hagyó-ügyben Kecskeméten, hogy illetékesség hiányában visszaadják az ügyet a fővárosnak, ahova eredetileg is tartozott.
- A Fővárosi Törvényszék viszont másként értelmezte az AB határozatát, és végzéseiben saját illetékességének hiányát állapította meg. Ezzel a jog nyelvén szólva negatív illetékességi ütközés állt elő, egyszerűbben fogalmazva: egyes ügyek gazdátlanul maradtak.
- Ha pedig különböző ítélőtáblákhoz tartozó bíróságok dobálják egymás között az aktákat, a Kúriának kell kijelölnie, hol kell az eljárást lefolytatni.
