Nem sikerült elmarasztalni eddig senkit a 13 nagyon “piszkos ügyben”. A 444 összeállítása szerint ezek közül kettőben - a BKV-per, illetve Sukoró kapcsán azért nem kapkodnak a perek után a bíróságok, mert nem szívesen hoznának enyhe, vagy felmentő ítéleteket. Pedig a kormány és a törvényhozó hatalom (kétharmadnyi mameluk) mindent megtett azért, hogy a 2014-es választásokra legalább ebben a két ügyben egy politikailag felhasználható elsőfokú ítélet szülessen.
“Nem vagyok meglepve, hogy a bíróságok nem kapkodnak az ügyért. Olvastam a vádiratot. Megértem, hogy egyik bíróság se szívesen vállalja annak a kockázatát, hogy ebben a politikailag jelentős ügyben enyhe, vagy felmentő ítéletet hozzon még a választás előtt” - írja a 444.hu a BKV-per kapcsán.
Melyik bíróság is merne enyhe ítéletet hozni, ha már a kormány annyit erőlködött azon, hogy a pereket kedvük szerint helyezhessék át az általuk megbízhatónak tartott bíróságokra. Csak címszavakban:
- Először beletették a büntetőeljárási törvénybe az ügyáthelyezési jogot 2011-ben. Ezt a vádlottak védői megtámadták az AB-nál, ami 2011 decemberében kimondta, hogy a törvény alkotmányba ütközik, és nemzetközi jogokat sért.
- Rá két hétre a parlament betette azt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe. Ám az AB ezeket hatályon kívül helyezte.
- Erre a parlament betuszkolta az ügyáthelyezések lehetőségét az Alaptörvény 4. Kiegészítésébe, és csak a Velencei Bizottság, illetve a nemzetközi fórumok nyomására vették ki belőle végül.
Tavaly decemberben az egyébként politikailag megbízhatóvá felduzzasztott Alkotmánybíróság is újra kimondta, hogy a peráthelyezés sértette a tisztességes eljárás két követelményét, a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot. Erre a döntésre hivatkozva pedig a kijelölt bíróságok illetékesség hiányában sorra dobták vissza az ügyeket, nem csak ebben a két erősen politikai töltetű ügyben.
Jelenleg nincs bíróság, amelyet kijelölhetnének az ügyek tárgyalására, és azt sem lehet tudni, hogy a Szolnokon illetve Kecskeméten lezavart tárgyalási napok eredményeit milyen formában lehet majd felhasználni. Talán Hack Péter fogalmazta meg a legjobban, mit okozott ez a fajta presszió: ez egy jogi horror történetet, aminek egyelőre nem látni a végét. Csak az akarat a nyilvánvaló. Sukoró kapcsán - függetlenül persze a tényektől - Gyurcsányt bármikor elő tudja venni akár a “közszolgálati média”, akár a kormánypárti médiabirodalom, illetve a hozzá kötődő civilek cöföstül, plakátostul. És bár a BKV-ügyben nincs olyan érintett, aki aktívan részt venne, vagy részt akarna venni a közéletben, a plakátokon ott van Hagyó Miklós arcképe is, hátha beveszik a nokia-dobozos mesét még egyszer a választópolgárok.
