Most már szinte biztos: Elölről kell kezdeni a BKV-pert. A kiemelt büntetőügyek ugyanis maximum három hónapig állhatnak, ez az idő pedig lejárt, miközben ide-oda pingpongoztak a bíróságok. De már nem számít, hova kerülnek a perek, mindenképp újra kell őket kezdeni: végtelen felolvasásokra készülhetnek a bírák.
A peráthelyezések körüli jogi mizéria útvesztőjébe már az is csoda, hogy ha az érintettek kiigazodnak.
Mivel telt a három hónap tárgyalási szünet?
Az ominózus tárgyalások akkor álltak le, amikor az Alkotmánybíróság alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a peráthelyezéseket, mivel erre döntésre a bíróságok sorra mondták ki illetékességük hiányát. A Hagyó-pert Kecskemét is eldobta, viszont a Főrárosi Törvényszék sem akarta befogadni. A Kúriának kellett volna rendet tennie, de ő is visszapasszolta a döntést a Fővárosnak, ugyanis az nem biztosított jogorvoslatot lepasszoló-határozatával szemben, jogerős végzés nélkül pedig nem dönthet a Kúria.
A Fővárosi Törvényszék ez tudomásul véve engedélyezte a fellebbezés lehetőségét - amivel a BKV-ügy védői éltek is. Ez a folyamat azonban még egyik ügyben sem zárult le. Itt állunk most, ezzel telt el három hónap.
A jogi-pingpong ára
Nem következmények nélkül vesztegeltek a bíróságra járók. Ezekre az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyekre ugyanis speciális szabályok vonatkoznak, amelyek főként az ügyek lefolyásának gyorsítását célozzák. E törvény értelmében pedig mindenképpen meg kell ismételni az eljárást, ha három hónap eltelt a legutolsó tárgyalás óta.
A hosszú ideig tartó büntetőeljárás bár nyilvánvalóan megkeseríti a vádlottak életét, mégis kedvezhet nekik. A büntetés kiszabásnál ugyanis enyhítő körülménynek számít, ha hosszabb idő telt el a bűncselekmény elkövetése óta, és ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt.
Az újrakezdve is időigényes
A tárgyalás elölről kezdése nem jelenti azt, hogy minden tanút újra be kell hívni, újra ki kell hallgatni. A megismétlés lényegében a korábban tett vallomások felolvasását jelenti. Ez azonban nem feltétlenül vesz igénybe rövidebb időt, sőt ez a módszer ellehetetleníti, hogy az új bíró közvetlen benyomást szerezzen az ügyről. Az új bírónak ráadásul meg kell tanulnia és át kell látnia az egész ügyet, ami a több ellentmondást is tartalmazó BKV-per esetén biztos, hogy nem lesz egyszerű, és gyorsan kivitelezhető feladat.
Újrakezdve, de hol is?
Handó Tünde OBH elnök, hogy mégis gyorsítsa az ügyek lefolyását, egy formailag jogszerű - de az alkotmánybírósági döntést szembeköpő - trükkel március elsejétől másfél évre a “túlterhelt” Fővárosi Ítélőtábla állományába rendelte a debreceni bírákat. Így az ügyeket Debrecenben tárgyalják ugyan, de a Fővárosi Ítélőtábla nevében. S bár a BKV-ügy messze van még az első fokú ítélettől is, állítólag a debreceni bírák fogják tárgyalni másodfokon. Ez azt feltételezné, hogy lezárul az első fok még 2014-ben, hiszen csak 2015 júniusáig ítélkeznek debreceni bírók a Fővárosi Törvényszék nevében.
A tavaly decemberben gazdátlanul maradt BKV-ügy esetében március 16-án járt le a három hónap. Hagyóék pere még 2012. június 13-án kezdődött, azóta közel 50 tárgyalási napot tartottak. Ezt kell majd újra kezdeni, függetlenül attól, hogy végül melyik bíróságot jelöli ki eljáró bíróságnak a Kúria.
Ne felejtsük el, hogy az Orbán család házi barátjaként ismert OBH elnök 9 éves hivatali idejére átláthatóbb és hatékonyabb bírósági működést ígért. Mi mindenesetre kíváncsian várjuk, hogy a másfél éve tartó BKV-pert sikerül-e megismételni, és elsőfokon lezárni a maradék háromnegyed évben.
