" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

sze
18

A BKV-ügy kirobbanása óta számtalan esetben, különböző szövegkörnyezetekben hangsúlyozták Hagyó Miklós egykori politikai súlyát. Olyan jelentősnek tituláltak egyes ellene való vagy csak éppen a jobboldal által vezérelt és eltartott médiumokban nyilatkozó személyek, hogy ennek köszönhetően később az ügyészség is többször hivatkozott rá. Érdemesnek tartjuk ezért annak tisztázását, pontosan milyen politikai tisztségeket töltött be annak idején Hagyó.

Az ellene irányuló vádirat szerint „politikai szerepe, súlya miatt a BKV vezetői jogszabályi felhatalmazás hiányában is elfogadták a tőle, vagy a nevében érkező, a BKV napi működését érintő utasításokat”. Előzetes elrendelésének egyik indoka is az volt, hogy „ha nem tartanák a legszigorúbb körülmények között fogva, a tanúk vagy más gyanúsítottak befolyásolásával megnehezítené az eljárás eredményes lefolytatását”.

Nézzük tehát, hogy a Magyar Szocialista Párton belül, - amely berkeiben Hagyó 1998-tól, azaz 31 éves korától tevékenykedett -, milyen tisztségeket töltött be a BKV-ügy kirobbanásának idején:

A fővárosban a Magyar Szocialista Párt legfőbb képviseleti és döntéshozó szerve a Fővárosi Küldöttgyűlés, amelynek megközelítőleg 230 tagja volt. Ide a 23 fővárosi kerület delegál küldötteket, ebben a testületben egy volt a 230 főből.

Két küldöttgyűlés között döntési kompetenciával a 40-45 tagú Fővárosi Párttanács rendelkezett, aminek azonban Hagyó nem volt a tagja. Ez a testület főpolgármester-helyettesi kinevezését követően több alkalommal meghívta, amikor is a fővárost érintő, a szabályozás alapján hozzá tartozó szakterületek legfontosabb kérdéseiről számolt be.

Nem volt továbbá tagja az amúgy 12-14 tagú MSZP Fővárosi Elnökségének sem.

A Fővárosi Közgyűlésben az MSZP-t 24 tagú frakció képviselte, de Hagyó a frakció vezetésében sem vett részt, hanem csupán egy volt a 24 főből.

Hagyó Miklós a főpolgármester-helyettesi tisztséggel kapcsolatos koalíciós tárgyalásokon sem volt ott, a Magyar Szocialista Pártot az akkori frakcióvezető és az MSZP aktuális fővárosi elnöke képviselték, az ott született megállapodást pedig később az elnökség hagyta jóvá.

Hagyó valójában kizárólag az MSZP XII. kerületi szervezetének az elnöke volt, de ebbéli minőségében is csak egyike a 23 kerületi elnöknek.

Nem mellesleg, - ahogyan arról már korábban is beszámoltunk -, a BKV botrány kirobbanásának következményeként az MSZP visszalépésre kérte fel Hagyó Miklóst. A Magyar Szocialista Párt Fővárosi Elnöksége felszólította, hogy mondjon le az egyéni jelöltségéről, továbbá mind a fővárosi listás, mind a fővárosi önkormányzati képviselői titulusáról. Tette mindezt úgy, hogy közben az MSZP-ben, az illetékes testületben, az Etikai és Egyeztető Bizottságban semmilyen eljárás nem folyt ellene, az alapszabály szerint illetékes testület ilyen tartalmú határozatot nem hozott, továbbá az Országgyűléshez sem érkezett a Legfőbb Ügyészségtől olyan tartalmú megkeresés, amely bármilyen bűncselekmény miatt kérte volna a mentelmi joga felfüggesztését.

Ezeknek a tényeknek a fényében némiképp értelmezhetetlenné válik az ügyészség által a vádiratban hivatkozott politikai befolyás mibenléte.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása