Ártatlannak tartotta magát, és keményen bírálta az ügyészség munkáját Hagyó Miklós a BKV-per keddi tárgyalásán. Bár a konkrét vádakra és a legendás Nokia-dobozra a következő tárgyalási napokon kerül csak sor, a vallomás első felvonása így is izgalmasnak bizonyult: Hagyó beszélt túlértékelt politikai súlyáról, feladatköreiről, az ügyészség szakmaiatlan megállapításairól és egykori kollégáihoz fűződő kapcsolatáról.
Hagyó Miklós meghallgatásával folytatódott tegnap a BKV-per tárgyalása a kecskeméti bíróságon. Az elsőrendű vádlott, volt főpolgármester-helyettes összefüggő vallomástételbe kezdett, ám azt terjedelmi okok miatt a következő tárgyalási napokon folytatni fogja. A tárgyalás elején Hagyó Miklós jelezte, hogy a vádat érti, ártatlannak tartja magát, és kérdésekre csak az eljárás későbbi szakaszában válaszol.
Hagyó ügyvédje a tárgyalás elején jelezte, hogy a vádhatóság több dokumentumot visszatartott az ügy iratainak átadása során. Ezek jegyzékét Hadnagy Ibolya bírónő átadta az ügyészség képviselőjének.
Terjedelmes bevezetőjében Hagyó kitért arra, hogy politikusi pályára lépése előtt vállalkozóként már sikeres és vagyonos ember volt, nem a meggazdagodás reménye vezette erre a pályára. Kifejtette, hogy minden egyes forintjával tételesen elszámolt eddigi életében, és sosem sértette meg a törvényt. Ezután a politikus felidézte, hogy az ügyészség az előzetes letartóztatása alatt eltiltotta őt élettársa látogatásaitól. Ezt a hatóság egy olyan bűncselekmény gyanújára alapozta, amelyben Hagyót végül nem találták bűnösnek. Bevezetője végén Hagyó kitért arra, hogy a költségkeretének felhasználása teljes mértékben jogszerűen történt. Ezt az Állami Számvevőszék feljelentése alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályán lefolytatott nyomozás során beszerzett bizonyítékok is alátámasztják, amelyekre tekintettel a nyomozó hatóság a büntetőeljárást bűncselekmény hiányában meg is szüntette.
A konkrét vádakra kitérve a politikus hosszasan ismertette főpolgármester-helyettesként gyakorolt jogait és felelősségi köreit. Leszögezte, hogy neki csak és kizárólag előkészítő és koordinációs feladatai voltak a városházán, így szerződések megkötésére nem utasított senkit, és erre lehetősége sem volt. Azok a témák tartoztak Hagyóhoz, melyekre a Főpolgármester, a Főpolgármesteri Kabinet és a Fővárosi Közgyűlés felkérte, illetve amelyekben a törvény erejénél fogva neki kellett eljárnia. Hagyó elmondta, hogy az egyes cégek életét, operatív működését érintő kérdések nem tartoztak ezek sorába, és én nem fogalmazott meg soha ilyen irányú kérést, vagy utasítást.
Hagyó a BKV körüli visszaélések vádjáról általánosságban állította, hogy soha nem adott utasítást a BKV vagyonkezelési jogkörrel rendelkező vezető tisztségviselői számára, és soha nem befolyásolta az ő döntéseiket. „A BKV szerződéseinek megkötésére legjobb tudomásom szerint az előírt szerződéskötési rendben került sor. A Szervezeti- és Működési Szabályzat által rám ruházott hatáskört nem léptem túl, és senkinek nem adtam utasítást arra, hogy képviseletemben eljárjon.” – mondta.
Ezt követően a politikus a vádiratról általánosságban nyilatkozott, többször keményen bírálva az ügyészség munkáját. „Határozottan kijelentem: én semmilyen bűnszervezetnek nem voltam sem a létrehozója, sem a vezetője, illetve bűnszervezet létrehozását sem kezdeményeztem. A munkámat mindvégig a jogszabályok betartásával láttam el.” – szögezte le elöljáróban. Határozottan visszautasította a vádirat azon állítását, hogy „valamennyi szerződés meghatározó jellemzője volt, hogy azok megkötésére nem a BKV gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával, hanem a vádlottak és ismerősi, baráti körük jövedelemhez juttatásának célzatával került sor”. Hagyó emlékeztetett rá, hogy a vádirati tényállásokban nem lett megjelölve olyan ismerőse, barátja, aki bármely szerződés megkötése révén jövedelemhez jutott volna. „Ennek oka pedig egyértelműen az, hogy ilyen személyek valójában nem is voltak, és mivel az ügyészség a vádiratban sem nevezte meg őket, nem is tudhatom, hogy kikre vonatkozik ez a megállapítás.” – mondta. Hagyó kijelentette, hogy ezzel szemben a valóság az, hogy megválasztását követően mindvégig a Fővárosi Önkormányzat, és az annak tulajdonát képező BKV gazdasági érdekeit szem előtt tartva járt el. Valamennyi olyan esetben pedig, ahol a BKV-nál visszaélés gyanúja merült fel, amint az a tudomására jutott, azonnali intézkedést kért a felügyelő bizottságtól a történtek kivizsgálására.
Hagyó szerint nem felel meg a valóságnak a vádirat azon állítása sem, miszerint „politikai szerepe, súlya miatt a BKV vezetői jogszabályi felhatalmazás hiányában is elfogadták a tőle, vagy a nevében érkező, a BKV napi működését érintő utasításokat”. Kijelentette, hogy megbízatása idején a jogszabályoknak megfelelően járt el, és semmilyen, az ügyészség által hivatkozott politikai befolyással nem élt a BKV, illetve annak vezetői irányába.
Politikai súlyával kapcsolatban kiemelte, hogy a „BKV botrány” kirobbanásának következményeként a Magyar Szocialista Párt Fővárosi Elnöksége felszólította, hogy mondjon le az egyéni jelöltségéről, továbbá mind a fővárosi listás, mind a fővárosi önkormányzati képviselői titulusáról. Tette mindezt úgy, hogy közben az MSZP-ben, az illetékes testületben, az Etikai és Egyeztető Bizottságban ellene semmilyen eljárás nem folyt, az alapszabály szerint illetékes testület ilyen tartalmú határozatot nem hozott, továbbá az Országgyűléshez sem érkezett a Legfőbb Ügyészségtől olyan tartalmú megkeresés, amely bármilyen bűncselekmény miatt kérte volna a mentelmi joga felfüggesztését. „Ennek a ténynek a fényében adódik a kézenfekvő kérdés: ha ez megtörténhetett, hogy beszélhet bárki is az én politikai szerepemről, vagy súlyomról?” – tette fel a kérdést.
Hagyó értetlenségének adott hangot a vádirat azon kijelentésével szemben, hogy „a BKV a budapesti közösségi közlekedés területén monopolhelyzetben lévő vállalat, melynek szolgáltatásai a célközönség előtt ismertek, a fővárosi közösségi közlekedés használói számára a szolgáltatások igénybevétele terén választási lehetőségük nincs, a BKV versenytárssal nem rendelkezik”. A politikus többek között utalt a MÁV-ra, amely budapesti nyomvonalai jelentősek a BKV-éhoz mérten, ill. a fővárosi közlekedésben jelentősen résztvevő busztársaságokra. Ezt követően Hagyó szakmai szempontból elemezte, hogy miért kell kedvező alternatívát mutatnia a közösségi közlekedésnek az egyéni közlekedéssel szemben. Az ügyészség érvelésének szakmaiatlanságára rámutatva Hagyó feltette a kérdést, hogy „vajon ki rendelkezik a vádhatóságnál közlekedésmérnöki, nagyvárosi közösségi közlekedés-szervezési, logisztikai és kommunikációs, illetve marketing szakértelemmel, amely ilyen súlyú és tartalmú megállapítás megtételéhez óhatatlanul szükséges”.
Hagyó a tárgyalás végén a közvetett, főként volt kollégáit érintő vádakra reagálva elmondta, hogy azokról a szerződéskötésekről nem volt tudomása, utasításokat azokkal kapcsolatban nem adott. A BKV-per tárgyalása csütörtökön, Hagyó Miklós vallomástételével folytatódik.
