Újabb vádpont látszik megdőlni a Hagyó Miklós és társai ellen ma folytatódó tárgyaláson. Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója folytatta vallomásának felolvasását a Kecskeméti Törvényszéken, ahol elmondta: a vád állításával ellentétben Hagyó Miklós nem utasította a 4-es metrót érintő tanácsadói szerződés megkötésére. És ismételten utalt arra, hogy a rendőrök azt várták tőle: tegyen terhelő vallomást Mesterházy Ernőre.
Antal Attila volt BKV-vezér vallomástételének második felvonásával folytatódott ma a BKV-per tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken. Antal vallomását komoly sajtóérdeklődés övezte, hiszen legutóbb arról számolt be, hogy a nyomozás során a kihallgatásokon rendőri fenyegetésre tett terhelő kijelentéseket Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettesre, Demszky Gábor volt főpolgármesterre és tanácsadójára, Mesterházy Ernőre. Akkor úgy fogalmazott: vallomását "bekezdésenként" egyeztette a rendőrség az ügyészséggel.
De hasonló presszióról számolt be írásban benyújtott vallomásában Mesterházy Ernő is. A Központi Nyomozó Főügyészség ma reggel azonban közölte: Antal és Mesterházy is számíthat arra, hogy hamis vádak állítása miatt a bírósági eljárás lezárása után eljárást indítanak ellenük.
Azonban a mai tárgyaláson újabb vádpont látszott megdőlni Hagyó ellen: ugyanis 4-es metrót érintő, az AAM Zrt.-vel kötött tanácsadói szerződéssel kapcsolatban Antal azt mondta, hogy a vád állításaival szemben Hagyó Miklós nem utasította a szerződés megkötésére. Hanem a Fővárosi Közgyűlés által kinevezett metróbiztos, Becker László ajánlotta a figyelmébe a céget.
Elmondta: a jó nevű céggel kapcsolatban nem voltak aggályai, ugyanis az AAM akkoriban már 10 sikeres BKV-projektet tudott maga mögött.
Antal egyébként több szerződést is kötött a céggel, amelyeket indokoltnak és szükségesnek látott és lát ma is. Emlékeztetett rá, hogy 2006-2007-ben a 4-es metró projektigazgatóságán mindössze tucatnyian dolgoztak, ami egy 500 milliárdos projekt esetében borúlátásra adott okot. Egy családi ház tervezési, kivitelezési szintjén volt az ország akkori legnagyobb beruházása - mondta a harmadrendű vádlott. Vallomása szerint 2010-ben már 40 fővel dolgozott a metróberuházást végző csapat 920 millió forintos éves költségvetéssel, az általa kötött szerződések értéke ennek töredéke volt. "Ha ezeket a szerződéseket nem kötöm meg, akkor követtem volna el hűtlen kezelést" - tette hozzá.
Antal - mint legutóbb tette - egyetlen vádpontban ismerte el bűnösségét, a fénymásoló gépek felülvizsgálatával kapcsolatban. Azt mondta, ennél a szerződésnél nem volt körültekintő, hibás döntést hozott. "Amennyiben ezzel kárt okoztam, azt megtérítem a BKV-nak" - mondta.
A vádirat szerint a BKV Zrt. a számára szükségtelen szolgáltatásokra 2007-től 2008. április 22-ig, a szerződés felmondásáig több mint 133 millió forintot fizetett ki az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.-nek. A volt vezérigazgató hosszasan beszélt a BKV-nak a C.C. Soft Kft.-vel a szentendrei HÉV utastájékoztatási rendszerének kiépítésére kötött szerződésről, mely 99 millió forint nettó összegűre emelkedett. A vádirat szerint eredményes próbaüzem a mai napig nem volt. Vallomásában kitért arra, hogy nem érkezett hozzá olyan információ, amely szerint a projekt közbeszerzésével probléma lett volna. Hangsúlyozta: megbízott a kollégáiban, nem vett részt az eljárásban, nem ő írta alá a szerződést, de ő engedélyezte. Helyszíni bejáráson nem volt, de szerinte a BKV-nál egy 90 millió forintos beruházás nem volt különleges.
Antal Attila ismételten utalt arra vallomása során, hogy a rendőrség 2010. február 4-én váratlanul megjelent nála, bevitték kihallgatásra, és közölték vele, hogy "Mesterházy Ernőre nézve terhelő vallomást várnak el tőle". Ennek a fenyegető fellépésnek a hatására mondta akkor - valótlanul - azt, hogy Mesterházy bármire is utasította őt.
A BKV volt vezérigazgatóját folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják mint társtettest.
A tárgyalás délután folytatódik Antal vallomásának felolvasásával.
Az ügyészség már az ügyvédeket is fenyegeti?
Az ügyészség délelőtt Budapesten tartott sajtótájékoztatójára reagálva döbbenetének adott hangot a másodrendű vádlott Mesterházy Ernő ügyvédje. Papp Gábor szerint ugyanis a per többi, még a bíróság előtt nem meghallgatott vádlottjaiban "félelmet kelthet" az ügyészség sajtóban folytatott kommunikációja, mert így majd nem mernek beszélni a kihallgatások és átszállítások során történtekről. A védő kérte az ügyészség tárgyaláson megjelent képviselőjét, Kutron Katalint, hogy erősítse meg, vagy cáfolja: tesz-e feljelentést majd az ügyészség hamis vádak miatt ügyfele ellen. Kutron úgy válaszolt, hogy az ügy jelenlegi szakaszában hamis vád miatti eljárást csak a bíróság indíthat, az ügyészség csak a bírói eljárás végén. Meg is ígérte, hogy az ügy lezárulta után hivatalból fognak vizsgálatot indítani a vádlottak állításai miatt.
Kutron jelezte, hogy az állítólagos kényszervallatások alkalmával Antal Attila ügyvédje jelen is volt, ami - ha az állítások valósak - az ő büntetőjogi felelősségét is felvetik. Ugyanis ő korábban egyszer sem jelezte, hogy panasza lenne az eljárással vagy a nyomozati kihallgatásokkal kapcsolatban, Antal ezzel szemben azt mondta vallomásában, hogy a fenyegetések "szállítás közben, kvázi négyszemközt" történtek. Azaz, a hatóság eszerint ügyelt rá, hogy a pressziónak ügyvéd ne legyen a tanúja. A "bekezdésenként elfaxolt vallomásokkal" kapcsolatos állításról Kutron azt mondta, hogy - mivel az ügyészség fokozott felügyelete mellett folyt a nyomozást - a faxolásban nem lát kivetni valót. Ám megismételte azt, amit ma reggel Fazekas Géza, a központi Nyomozó Főügyészség szóvivője mondott el Budapesten: nem bekezdésenként, hanem "egy az egyben" küldték át a BRFK-ról a vallomásokat az ügyészségre, amikor a kihallgatások már véget értek.
