2011-ben készült fényképekkel bizonyították volna a HÉV utastájékoztató rendszerének 2008-as állapotát a Kecskeméti Törvényszéken. Ebből komikus kavarodás lett, de a vádat bizonyítani továbbra sem sikerült.
Az MSZP által nemrég benyújtott törvényjavaslat akár 10 évig tartó szabadságvesztéssel is büntetné azokat a hivatalos személyeket, – így a BKV-ügyben eljáró nyomozókat és ügyészeket is - akik koholt bizonyítékokat állítanak elő, vagy ebben jogellenes eszközökkel közreműködnek.
BKV-per: terítéken a HÉV-kijelzők
A BKV-per tegnapi tárgyalási napján a C.C Soft Kft.-vel kapcsolatos vádpontok kerültek terítékre. Két olyan tanút hallgatott meg újra a bíróság, akik a cég beruházási főosztályán a projekt felelősei voltak 2007-ben, amikor a cég a szentendrei HÉV-vonal utastájékoztatási rendszerét kiépítette. A nap végére kiderült: nem volt olyan jelzésük tevékenységük folyamán a közlekedési vállalat vezetősége felé, amely azt tartalmazta volna, hogy ez a projekt nem valósul meg.
Újra az AAM Zrt.-vel kötött tanácsadói szerződések voltak terítéken a BKV-per keddi tárgyalási napján.
Érdekes tárgyalási nap volt múlt kedden a rétestészta hosszúságú BKV-per történetében. Az AAM Zrt. tanácsadói szerződéseivel kapcsolatos vádpontot tárgyalta a tisztelt bíróság, már nem először természetesen. Hiszen több tanú is megszólalt már e szerződések kapcsán, most viszont a cég akkori elnök-vezérigazgatója állt a bíróság elé.
És nem fogta vissza magát.
Milliárdokat bukott a BKV a szerződésbontással - Népszava cikk
Ismét az AAM Zrt. tanácsadói szerződései kerültek terítékre a BKV-per újabb tárgyalási napján, kedden. Az AAM Zrt. egykori elnök-vezérigazgatója szerint tízmilliárdokban mérhető az az összeg, amit az összberuházás tekintetében megspórolhattak volna, ha a céggel nem bont szerződést a BKV.
Már 150 napja nincs döntés – Vége a nyári szünetnek, kedves Alkotmánybíróság!
Immáron 150 napja nem döntött az Alkotmánybíróság a peráthelyezések, így a kiemelt jelentőségű BKV-ügy kapcsán sem.
A várakozás 120. napján már megírtuk, hogy 2013 április 21-én Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét meghallgatta az Alkotmánybíróság (AB) a peráthelyezési ügyekkel kapcsolatban, illetve a Hagyó Miklós és társai alkotmányjogi panaszával összefüggésben. A panasz azért született, mert a BKV-pert úgy helyezték át - a politikai elfogultságát már a Zuschlag-ügyben bizonyított - Kecskeméti Törvényszékre, hogy a döntés ellen jogorvoslati lehetőség nem volt. A meghallgatás a nyilvánosság és az érintettek kizárásával történt meg.
Újságírók már nyáron megkeresték az Alkotmánybíróságot a döntés kapcsán, és a következő kérdéseket tették fel:
Újabb tanút hallgatott a BKV-per csütörtöki tárgyalási napján a bíróság a 4-es metró beruházással kapcsolatos tanácsadói szerződés ügyében. A tárgyalási nap után egyre nyilvánvalóbbá válik: az AAM Zrt. hasznos munkát végzett a BKV, illetve a tulajdonos főváros számára.
Fordulatot hozott a BKV-perben, hogy a keddi tárgyaláson a 4-es metró projektcégének igazgatója - a védői kérdések és okirati bizonyítékok hatására - visszavonta az elsőrendű vádlott Hagyó Miklósra a nyomozás idején tett negatív, kijelentéseit.
Egy tanú hasznosnak és szükségesnek ítélte a BKV-nak az AAM Zrt. által - amelynek munkatársa volt akkor - készített elemző és a metróberuházást átvilágító anyagait a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalásán.
A BKV-per újabb tanúvallomása sem kedvezett ma a vádnak: kiderült, hogy a vád tárgyává tett tanácsadói szerződés alapján egy külsős cég hasznos és fontos munkát végzett a közlekedési vállalatnak a 4-es metró beruházásával kapcsolatban. A tárgyaláson meghallgatott - személyes adatainak zárt kezelését kérő - tanú a cég vezető tanácsadójaként dolgozott. A tanú három szerződéssel kapcsolatban válaszolt a kérdésekre, köztük a 4-es metróval kapcsolatos tanácsadói szerződések is terítékre kerültek.
Fontosnak és hasznosnak ítélt két BKV-szerződést a Hagyó-per 31-es számú tanúja a Kecskeméti Törvényszéken folyó per keddi tárgyalásán. A tanút az AAM Zrt.-vel és a Montana Zrt.-vel kapcsolatos vádak miatt hallgatták ki.
Két tanú meghallgatásával folytatódott a BKV-per a Kecskeméti Törvényszéken. Mindketten a 4-es metró beruházásával, illetve egy tanácsadó cégtől megrendelt munkával kapcsolatban nyilatkoztak, és nem támasztották alá a vádakat.
A Hagyó-ügy néven elhíresült BKV-per tárgyalási szakaszában a legnagyobb vihart az kavarta, hogy a vádlottak és az ügyben szereplő tanúk egymás után vonták vissza vallomásaikat. Közülük sokan arra hivatkoztak, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat és a főváros egyes korábbi vezetői ellen folytatott nyomozás során 2009-ben hatósági visszaélések történtek. Egyesek kényszervallatásról számoltak be, míg mások a nyomozás során a rendőrök által elkövetett szabálytalanságokat tárták fel.
A rendőrségi iratok hemzsegnek az ellentmondásoktól. A vádlottak tévesen dátumozott, elveszett és hamisítás gyanúját is felvető okiratokra is felhívták a bíróság figyelmét.
Blogunk sorozatot indított ezen visszaélések feltárására. Ötödik körben ismerjék meg egy másik - repülőtéri vesztegetésként ismert - ügy gyanúsítottjának, Sziebert Györgynek a történetét, észrevételeit!
A 4-es Metró helyzetével kapcsolatos tanulmányt érintő vádponttal folytatódik kedden a BKV per a kecskeméti bíróságon. A I/21.-es vádpont összegszerűen az ügy legjelentősebb vádja Hagyó Miklós ellen. Annak ellenére, hogy a beruházással kapcsolatos jelentések elkészítése nem is a volt főpolgármester-helyettes hatáskörébe tartozott.
A Kecskeméten zajló BKV-per csütörtöki tárgyalási napján újabb tanúkat, köztük egy szakértőt is meghallgattak. Ha nem komoly dologról lenne szó, bátran kijelenthetnénk, hogy az eredmény viccesre sikerült.
"Házilagos barkácsolás" a Hagyó-perben
Házilagos barkácsolásnak nevezte az igazságügyi szakértő a szentendrei HÉV Batthyány tér és Békásmegyer közötti állomásain 118 millió forintért kiépíttetett utastájékoztató rendszer egyes elemeit a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó per csütörtöki tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken.
A szentendrei HÉV utastájékoztató-rendszerét érintő BKV-s szerződés boncolgatásával folytatódott a BKV-per tárgyalása csütörtökön a Kecskeméti Törvényszéken. Az ügyészség több BKV-dolgozó bevonásával próbálta bizonyítani, hogy a rendszer túlárazott és rossz minőségű volt. A védők szerint rendhagyó módon, tanúként hallgatták meg a munkára pályázó két vesztes cég vezetőjét. Egyikük például többször eltérően nyilatkozott arról, hogy elfogult-e az ügyben.
Öt szerződést is kivett az ügyészség a vádpontok közül. Megint előkerült egy okirat, amit eddig nem tártak a védelem elé. Kedd óta ismét nagyüzem van a BKV-perben.
Nem az első eset, hogy olyan bizonyíték kerül elő a BKV-perben, amelyet nem mutattak be a védelemnek. Ezúttal egy olyan levélről van szó, amelyben a C.C. Soft Kft. vezetője leírta, hogy rajtuk kívül álló hibák, illetve más cégekkel való kapcsolati problémák akadályozták ennek az utastájékoztató rendszer kiépítésének munkálatait.
A Hagyó-dosszié blog újabb résszel jelentkezett a "Ki kicsoda a Hagyó-ügyben?" című sorozatában.
Szívós Máriának - a Fővárosi Bíróság tanácselnökeként, később pedig az Alkotmánybíróság tagjaként - többször is szerepe volt a BKV-ügy menetének alakulásában. Döntési pozíciója volt a vádlottak kétes indokú előzetes letartóztatásában és azok automatikus meghosszabbításában. Határozatainak következményeként több vádlott került elfogadhatatlan körülmények közé, előzetes fogva tartása során. Alkotmánybíróként pedig különvéleményeivel hátráltatta a per törvényes bírósághoz való jogának érvényesülését.Infinety network
Folytatódik a BKV-per a nyári szünet után
A Szentendrei HÉV vizuális utastájékoztató rendszerének kiépítésével kapcsolatos vádponttal indult a BKV-per nyári szünet utáni tárgyalása.
Az I/14.-ként is emlegetett vádpont azért is kap különösen nagy figyelmet, mert érintett benne a BKV-ügy első rendű vádlottja, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes.
Holnap folytatódik a BKV-per - Népszava cikk
Érdekes vádponttal folytatódik holnap a BKV-per tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken. A soron következő, a BKV utastájékoztató rendszerét érintő vádpont egyik furcsasága, hogy nyomozati vallomásában a Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesre terhelő állításokat tett Balogh Zsolt vádlott - a BKV volt vezérigazgatója - egy olyan számfejtési ívet is elismert sajátjának, amit valójában nem is ő írt alá.
Kényszervallatások, hatósági visszaélések a Hagyó-ügyben - TANÚK (4. rész)
A Hagyó-ügy néven elhíresült BKV-per tárgyalási szakaszában a legnagyobb vihart az kavarta, hogy a vádlottak és az ügyben szereplő tanúk egymás után vonták vissza vallomásaikat. Közülük sokan arra hivatkoztak, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat és a főváros egyes korábbi vezetői ellen folytatott nyomozás során 2009-ben hatósági visszaélések történtek. Egyesek kényszervallatásról számoltak be, míg mások a nyomozás során a rendőrök által elkövetett szabálytalanságokat tárták fel.
A rendőrségi iratok hemzsegnek az ellentmondásoktól. A vádlottak tévesen dátumozott, elveszett és hamisítás gyanúját is felvető okiratokra is felhívták a bíróság figyelmét.
Blogunk sorozatot indított ezen visszaélések feltárására. Negyedik körben ismerjék meg egy tanú – Pálocska János – történetét, észrevételeit!
120 napja rágják a gittet Orbán emberei - a stop.hu cikke
120 nap telt el azóta, hogy Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét meghallgatta az Alkotmánybíróság (AB) a peráthelyezési ügyekkel kapcsolatban, illetve a Hagyó Miklós és társai alkotmányjogi panaszával összefüggésben - irja a BKV-perrel foglalkozó blog.
A Hagyó Dosszié felidézi, hogy az AB azért vizsgálódik, mert a BKV-pert úgy helyezték át a Kecskeméti Törvényszékre, hogy a döntés ellen jogorvoslati lehetőség nem volt. A meghallgatás a nyilvánosság és az érintettek kizárásával történt meg.
Kényszervallatások, hatósági visszaélések a Hagyó-ügyben - VÁDLOTTAK 3. rész
A Hagyó-ügy néven elhíresült BKV-per tárgyalási szakaszában a legnagyobb vihart az kavarta, hogy a vádlottak és az ügyben szereplő tanúk egymás után vonták vissza vallomásaikat. Közülük sokan arra hivatkoztak, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat és a főváros egyes korábbi vezetői ellen folytatott nyomozás során 2009-ben hatósági visszaélések történtek. Egyesek kényszervallatásról számoltak be, míg mások a nyomozás során a rendőrök által elkövetett szabálytalanságokat tárták fel.
A rendőrségi iratok hemzsegnek az ellentmondásoktól. A vádlottak tévesen dátumozott, elveszett és hamisítás gyanúját is felvető okiratokra is felhívták a bíróság figyelmét.
Blogunk sorozatot indított ezen visszaélések feltárására. Harmadik körben ismerjék meg további két vádlott – Zelenák Tibor és Lelovics Ottó – történetét, észrevételeit!
Ahogyan azt a blogunkon elhelyezett számláló is jelzi, mostanra 120 nap telt el azóta, hogy Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét meghallgatta az Alkotmánybíróság (AB) a peráthelyezési ügyekkel kapcsolatban, illetve a Hagyó Miklós és társai alkotmányjogi panaszával összefüggésben. A panasz azért született, mert a BKV-pert úgy helyezték át - a politikai elfogultságát már a Zuschlag-ügyben bizonyított - Kecskeméti Törvényszékre, hogy a döntés ellen jogorvoslati lehetőség nem volt. A meghallgatás a nyilvánosság és az érintettek kizárásával történt meg.