A Szentendrei HÉV vizuális utastájékoztató rendszerének kiépítésével kapcsolatos vádponttal indult a BKV-per nyári szünet utáni tárgyalása.
Az I/14.-ként is emlegetett vádpont azért is kap különösen nagy figyelmet, mert érintett benne a BKV-ügy első rendű vádlottja, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes.
Az utastájékoztató rendszer kiépítéséről szóló szerződést a C.C. Soft Kft.-vel 2007. július 12-én kötötte meg, majd 2007. október 3-án módosította a BKV. Ezzel összefüggésben a vádirat – csak és kizárólag a IV. rendű vádlott, Balogh Zsolt volt BKV vezérigazgató vallomása alapján – a következőket rója Hagyó terhére:
„2007. november végén-december elején Hagyó Miklós I. rendű vádlott behívatta IV. rendű vádlottat a Főpolgármesteri Hivatalba, ahol utasította, hogy intézkedjen a kifizetés iránt és az még karácsony előtt történjen meg.... A BKV-t ily módon összesen 118.800.000,- Ft vagyoni hátrány érte.”
Hagyó ezzel szemben azt vallja, hogy sem Baloghot, sem a BKV más dolgozóját ezzel az üggyel kapcsolatban nem kérte, nem utasította semmire, így nem utasította Baloghot arra sem, hogy aláírja a C.C. Soft teljesítésigazolást. Nem is rendelkezett információval erről az inkriminált szerződésről, mivel nem vett részt a C.C. Soft. Kft.-vel történő szerződéskötés folyamatában, és nem egyeztetett róla senkivel. Nem kért ilyen tárgyú tájékoztatást a BKV-tól, sőt előterjesztés sem készült sem a Főpolgármesteri Kabinetnek, sem a Fővárosi Közgyűlésnek, sem a Bizottságoknak. Nincs olyan okirati bizonyíték, levelezés, ami azt támasztaná alá, hogy a Kabinet, vagy Hagyó foglalkozott volna ezzel az üggyel. Ráadásul Hagyó a C.C. Soft Kft.-t, illetve annak vezetőjét és tagjait sem ismerte.
Balogh Zsolt nyilatkozatai és vallomásai közti ellentmondások már több vádponttal kapcsolatban felkeltették a figyelmet. Az 1./14 vádpontot érintve is lényeges eltérések figyelhetők meg tényállításai között. Nyilatkozatai alapján ugyanis nem egyértelmű, hogy Balogh szerint Hagyó konkrétan utasította őt, vagy csak Balogh érezte úgy, hogy nyomást gyakorol rá a volt főpolgármester-helyettes. Ezen túl a Hagyó nyomozati kihallgatásakor rárótt vagyoni hátrány összege is eltér a vádiratban szereplő összegtől. Mivel Hagyó a mai napig nem kapott tájékoztatást a vádhatóságtól, nem tudni pontosan, hogy végül is a BKV-t az állítólagos utasítás következményeként 118.800.000,- forint vagy 39,6 millió forint vagyoni kár érte-e.
Érdekes körülmény, hogy a hatóságok ezzel a vádponttal kapcsolatban sem hallgatták ki körültekintően az érintett személyeket. Sőt, E. A., a C. C. Soft akkori vezetője hiába jelentkezett a rendőrségen, hogy vallomást tegyen. A BRFK-nál közölték vele, hogy az ügy jelenlegi szakaszában nincs szükség a nyilatkozatára. A vádirat ennek ellenére inkriminált E. A.-t, aki csak a médiának adott interjúkban (Origo, Tények) tudta cáfolni a vele kapcsolatba hozott terhelő állításokat.
Az Origónak elmondta, hogy a cég a munka minden szakaszában egyeztettek a BKV-val, amelynek műszaki ellenőrei is megvizsgálták a rendszert az átadás előtt, és nem találtak a kijelzőket érintő kifogást. Továbbá azt is közölte egy másik interjúban, hogy Balogh állításával szemben, nem tud arról, hogy az igazolást szabálytalanul állították volna ki, és arról sincs információja, hogy a dokumentum Hagyó utasítására készült volna. Megerősítette, hogy nem ismeri Hagyót, csak egyszer látta személyesen, egy 2009-ben elhunyt pécsi polgármester temetésén. Az inkriminálás ellenére E. A.-t a mai napig nem hallgatták ki, de nem is vádolták meg az üggyel kapcsolatban.
Balogh vallomásával szemben több körülmény és tény is Hagyó igazát támasztja alá. A 2007-re datált „utasítást” kizáró tényező például az is, hogy Hagyó csak 2008 februárjától került közvetlen kapcsolatba Baloghgal - annak vezérigazgatói kinevezését követően - így az ismeretség hiányában nem utasíthatta semmire. Balogh ellenben már a megismerkedésük előtt tudott a C.C. Soft Kft.-nél felmerülő többletmunkáról, és az azzal együtt járó költségnövekedésről, sőt hatáskörében eljárva önállóan intézkedett, és következményekkel járó döntéseket hozott. A vádiratban foglaltakkal szemben ugyanis Balogh nem csupán a második, december 06. napján kelt teljesítési igazolást írta alá, hanem már ő látta el kézjegyével az első igazolást és számlát is, mely alapján a vállalkozási díj 60%-a már kifizetésre került.
Balogh állítása - hogy Hagyó kérte volna a teljesítés igazolás aláírására - a szerződés faktorálásának ténye miatt sem felelhet meg a valóságnak. Az első teljesítési igazolás és számla 2007. október 15. napi kiállítását követően ugyanis a C. C. Soft a BKV felé fennálló követelését faktoráltatta. Tehát a 18.-i faktorálási megállapodást értelmében a BKV a C. C. Soft. Kft. felé fennálló tartozását már kizárólag az MKB Bank Zrt. számlájára elégíthette ki. A faktorálás következményeként a C.C. Soft pedig a vállalkozási díja jelentős részéhez már egy hónappal Hagyó állítólagos nyomásgyakorlását megelőzően hozzájutott. A nyomozó hatóságok munkájának hiányosságaival azonban itt is találkozhatunk. A vádhatóság képviselői a vádiratban a faktorálás tényét nem rögzítették. Annak ellenére, hogy erről okirati bizonyítékkal rendelkeztek, azaz intézkedtek is a keletkezett iratok beszerzése iránt.
Balogh ellentmondó, terhelő állításiban sok részlet nem tisztázott még. Elmondása szerint féltette állását, ezért engedett Hagyó állítólagos nyomásának, holott a főpolgármester-helyettes nem rendelkezik befolyásolással a BKV vezetőinek kinevezése vagy elbocsátása tárgyában. Az sem egyértelmű, Balogh szerint miért erőltette volna Hagyó egy olyan teljesítési igazolás elősegítését, amelyben egy számára ismeretlen cég érdekelt. Kérdéses továbbá az is, hogy ha Hagyó tényleg megfenyegette Baloghot, azt miért a Főpolgármesteri Hivatal legzsúfoltabb folyosóján tette volna?
Utastájékoztató rendszerrel kapcsolatban egyébként az ország más területén is merült fel probléma. Azonban míg a debreceni már csak az időt mutatja, a fővárosi rendesen működik. Debrecenben 172 millió forintért csináltak az 1-es villamosnak utastájékoztató rendszert, Budapesten a HÉV pályáján kiépítettre 100 millió forintot költöttek. Mégis ez utóbbi ügyében zajlik büntetőeljárás a BKV-ügy részeként, Debrecenben pedig elköltenek újabb 100 millió forintot a rendszer felújítására.
További érdekes részleteket a HÉV utastájékoztató rendszerének kiépítésével kapcsolatos I/14 vádpontról Hagyó Miklós részletes vallomásában olvashat.
