Újra az AAM Zrt.-vel kötött tanácsadói szerződések voltak terítéken a BKV-per keddi tárgyalási napján.
Érdekes tárgyalási nap volt múlt kedden a rétestészta hosszúságú BKV-per történetében. Az AAM Zrt. tanácsadói szerződéseivel kapcsolatos vádpontot tárgyalta a tisztelt bíróság, már nem először természetesen. Hiszen több tanú is megszólalt már e szerződések kapcsán, most viszont a cég akkori elnök-vezérigazgatója állt a bíróság elé.
És nem fogta vissza magát.
A bírónő kérdésére már az első mondatában kijelentette, hogy nem érti, hogy kerül az ügybe az általa vezetett cég. Személyében megbántva érzi magát, hogy az AAM Zrt. tevékenységével kapcsolatban a politika,-illetve a média miatt a cég hírneve, szakmai reputációja sérült. Ez a gondolat végigkísérte a tanú vallomását.
Mi derült ki az elnök-vezérigazgató vallomásából: van egy 1994-ben alapított cég, amely 1996-tól kezdődően évi 5-10 milliós összegben dolgozik különböző projekteken a közlekedési vállalat megbízásából. Nem csak nekik persze, hiszen a megrendelői között központi közigazgatási szervek is vannak 1999-től kezdődően, pluszban az akkor még létező APEH, illetve a Magyar Nemzeti Bank is az ügyfelei között van. Nyilván nem kezdők a szakmában - 2006-ban 3 milliárd a belföldi tanácsadásból származó árbevételük -, ahogy az a 3-4 versenytárs sem, akik projektmenedzsmenttel foglalkoztak akkoriban kis hazánkban. A cég elnyeri a megbízást, és mit találnak? 14 munkatársat, ebből mindösszesen nyolc mérnököt, akik a DBR Metró Projekt Igazgatóság keretén belül foglalkoznak nem hogy Magyarország, de Közép-Kelet Európa legnagyobb projektjével. Ami persze már akkor egy 100 milliárdos túlfutással áll.
Itt tegyünk egy rövid kitérőt: arra a kérdésre, hogy mi lett volna az ideális szám egy ekkora beruházásnál, kapásból közölte, hogy legalább 10-15 projektmenedzser, illetve 150 mérnök az a csapat, amellyel már érdemi munkát lehetett volna végezni.
Csak hogy a számok tiszták legyenek: az AAM részvételének kezdetén, tehát 2007 januárjában már 270 milliárdos összköltéggel számolnak a teljes beruházásra nézve, ami 170 milliárdról indult. A tanú többször hangsúlyozta: csak a kapacitás, és a kompetencia hiányzott a beruházók részéről.
Amik ugye fontosak lennének.
Ahogy az is, hogy a BKV, illetve a DBR dolgozói, középvezetői együttműködést mutassanak a feladatok végrehajtása során.
Nem így történt.
Elmondása szerint nem hogy nem voltak kooperatívak, de kifejezetten ellenségesek voltak az AAM munkatársaival szemben. De legalább a vezérigazgatói támogatás Antal Attila részéről meg volt a háttérben.
Egészen 2008. februárjáig, amikor is az Index megírja, hogy hány milliárdot dob ki a BKV haszontalan tanácsadói szerződésekre. Onnantól kezdve munkájuk ellehetetlenül, az egy év alatt elvégzett feladatok haszontalannak bizonyulnak, a vezetőség, pontosabban a vezérigazgatói támogatás - ekkor már Balogh Zsolt a megbízott vezér - is megszűnik. Többször, indulatosan fogalmazva a tanú elmondta: munkatársai napi 12-14 órában “amortizálják magukat csillogó szemmel” a projekten, mert tudták, kiemelkedő dolgot csinálnak. Transzparens működést biztosítva elszámoltatták a BKV-középvezetőket, a DBR munkatársait, betartatták a határidőket azzal a 13-14 nagy beszállítóval, akik már benne voltak a projektben. Tényként közli, hogy 2008. áprilisáig 200 BKV-s középvezető munkáját végezték el.
De a kialakult botrányban pedig már nagyon nem számított az ők véleményük - tette hozzá. A média, illetve rajtuk keresztül a politikusok már rámásztak a dologra: “hülyeségeket nyilatkoznak” az AAM munkájáról, illetve a munka hasznáról.
A cégvezető szerint ezzel szemben, ha hagyják őket dolgozni, több százmilliárd forint megtakarítást lehetett volna elérni a teljes beruházás kapcsán. Példának okáért megemlíti: csak a Fővám téri állomással kapcsolatosan 66 milliárd forint ment el a projektmenedzsment “töketlensége” miatt. És ez csak az egyik felmerülő műszaki probléma volt ebban a mega-beruházásban.
Az AAM Zrt. és a BKV együttműködése 2008. április 22-én ért véget, de az ügy hosszú távú hatásait a mai napig érzi a cég. Ezt számadatokkal is alátámasztotta a tanú. A 2008-as gazdasági világválság után a hazai piacon lévő konkurens cégek árbevétele 15-20 százalékkal esett vissza, míg az AAM Zrt. esetében ez a szám 60 százalék. Ezt nem tudja mással magyarázni, mint azzal, hogy a kirobbant botrány besározta a cég nevét.
Az ügy tárgyalása ma folytatódik Kecskeméten egy újabb vádponttal. Blogunk továbbra is beszámol az ügy részleteiről.
