A 4-es Metró helyzetével kapcsolatos tanulmányt érintő vádponttal folytatódik kedden a BKV per a kecskeméti bíróságon. A I/21.-es vádpont összegszerűen az ügy legjelentősebb vádja Hagyó Miklós ellen. Annak ellenére, hogy a beruházással kapcsolatos jelentések elkészítése nem is a volt főpolgármester-helyettes hatáskörébe tartozott.
A vád szerint szükségtelen tanulmányt a BKV rendelte meg az AAM Zrt.-től ötvenmillió forintért, holott a vádhatóság szerint ezt a városházának kellett volna kifizetnie. A vádirat szerint Hagyó 2006. december végén utasította Antal Attila akkori BKV vezérigazgatót, hogy ezt az elemző munkát számára az AAM Zrt.-vel végeztesse el. A vádiratból azonban nem derül ki egyértelműen, hogy a vádhatóság azt rója-e Hagyó terhére, hogy a szerződés ellenértékét más forrásból kellett volna kielégíteni vagy, hogy a szerződés megkötése önmagában volt szükségtelen.
Hagyó a bíróság előtt korábban már kijelentette, hogy nem felel meg a valóságnak az, hogy főpolgármester-helyettesként neki ebben a tárgyban beszámolót kellett volna készítenie, nem utasította Antalt a szerződés megkötésére. Elmondása szerint nem igaz az sem, hogy a szerződés megkötése a BKV részére felesleges volt, továbbá az sem igaz, hogy az AAM Zrt. által elkészített anyagot a Főpolgármesteri Hivatal Hagyó részére biztosított költségkeretéből kellett volna kifizetni.
Hagyó korábban azt is hangsúlyozta, hogy a 4-es Metró Beruházással kapcsolatos jelentések elkészítése és a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő előterjesztések előkészítése nem az ő, hanem a Projekt Igazgatóság feladatkörébe tartozott. Az előterjesztés elkészítése tehát nem Hagyó feladata volt, az adott beszámoló elkészítésének költségterhét nem a Főpolgármester-helyettesi kabinetnek kellett viselnie, és a jelentés nem a Költségvetési Bizottság részére, hanem a Fővárosi Kabinet, majd a Fővárosi Közgyűlés ülésére készült.
Érdekes tény, hogy bár a vádirat a BKV számára szükségtelennek és indokolatlannak titulálta a tanulmányt, ezt semmiféle szakmai tényre nem alapozta. A vád alapjául szolgáló nyomozati irat ugyanis sem a szóban forgó beszámolót, sem igazságügyi szakértő által az adott témában készített szakértői véleményt nem tartalmaz.
További figyelemfelkeltő körülmény, hogy sem a vádirati tényállásból, sem a teljes nyomozati iratból nem állapítható meg, hogy Hagyó a szerződés megkötésére hol, mikor, és milyen körülmények között utasította volna Antalt. Ezeket a kérdéseket egyébként az eljárás teljes nyomozati szakasza alatt Antalnak sem tették fel.
Antal Attila később a bíróságon alátámasztotta Hagyó vallomását. Beismerte, hogy terhelő állításait a nyomozóhatóságok nyomására tette szabadulásáért cserébe, és megerősítette, hogy a vád állításával ellentétben Hagyó nem utasította a 4-es metrót érintő tanácsadói szerződés megkötésére.
