Az Alkotmánybíróság (Ab) holnap hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét Hagyó Miklós és társai alkotmányjogi panaszával összefüggésben. A panasz lényege, hogy a BKV-pert úgy helyezték át a politikai elfogultságát már a Zuschlag-ügyben bizonyított Kecskeméti Törvényszékre, hogy a döntés ellen jogorvoslati lehetőség nem volt. A meghallgatás Kádár András ügyvéd elmondása szerint érthetetlen okból a nyilvánosság és az érintettek kizárásával fog megtörténni.
A magyar jogtörténetben eddig példátlan esemény apropóján áttekintettük az ügy főbb csomópontjait, és Handó Tünde korábbi nyilatkozatait a peráthelyezések gyakorlatáról.
Handó Tündét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét 2011. december 13-án emelte az OBH elnöki székébe az Országgyűlés, jogköreit pedig 2012. január 1-e óta gyakorolja. Aznap lépett hatályba az új alkotmány, amely az alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel együtt lehetővé teszi, hogy Handó Tünde dönthessen a bíróság kijelölésének kérdésében.
Az új lehetőséget példás gyorsasággal alkalmazták is Hagyó ügyében. 2012. január 5-én Handó Tünde kinevezte a Fővárosi Törvényszék elnökévé Fazekas Sándort, aki már január 17-én élt az új jogszabályok adta lehetőségével és indítványozta Handó Tündénél, hogy a Hagyó Miklós és 14 társa ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás lefolytatására más bíróságot jelöljenek ki, méghozzá a bíróság "országos átlagot meghaladó" leterheltsége miatt. Handó Tünde pedig át is helyezte az ügyet a Kecskeméti Törvényszékre.
A BKV-per vádiratát az iktatópecsét szerint 2012. január 11-én érkeztették a Fővárosi Törvényszéken, ahol Fazekas - kinevezése után mindössze néhány nappal - úgy ítélte meg, hogy az ügyet át kell helyezni, így ezt január 17-én indítványozta Handó Tündénél. Arra hivatkoztak, hogy a Fővárosi Törvényszéken nemcsak a bírók leterheltsége, hanem a súlyos tárgyalóterem-hiány miatt sem lehetséges a tárgyalás lefolytatása. Később kiderült, hogy mindössze négy százalékpontot nyert Handó Tünde, amikor a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki a fővárosi helyett, a két bíróság között ugyanis mindössze ekkora különbség volt leterheltségben.
Nem ez volt a döntés egyetlen gyenge pontja. Amikor az áthelyezést indítványozták, még nem volt készen az ügyek áthelyezését megalapozó eljárási rend, csupán egy tervezet keringett a bíróságok között. A sietség egyik okát abban is kereshetjük, hogy épp a "leterheltség" bejelentése előtti napon született elsőfokú ítélet egy kapcsolódó ügyben a Fővárosi Törvényszéken, és abban az esetben Hagyót ártatlannak találták. A politika ezt követően választotta Kecskemétet, ahol a Zuschlag-ügy másodfokú ítélete szerint korábban politikailag elfogult döntést hoztak.
Hagyóék beadványa annyiban különbözik a Sukoró- és az MVM-perek vádlottjainak hasonló panaszaitól, hogy az ő esetükben az áthelyezésről szóló döntést az után hozták meg, hogy már biztosított volt a jogorvoslati lehetőség. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartotta ezt a szabályozást, amely lehetővé tette, hogy az OBH elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, és felhívta Handót, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt. Egy, a problémát boncolgató tanulmány azt is részletesen bemutatta, hogy milyen alkotmányos alapjogok sérültek az eljárás során.
2012 márciusában a Népszava kiderítette, hogy Handón kívül újabb fideszes politikus rokona dolgozik a per levezénylésén. Megírtuk, hogy Sárközi Szabolcsnak, a Kecskeméti Törvényszék szóvivőjének az édesapja helyi fideszes politikus. Épp Sárközi volt az, aki kecskeméti sajtótájékoztatóján megnyugtatta a közvéleményt, hogy az ügyet politikai elfogultságtól mentesen fogják tárgyalni. Kádár András, Bánáti János, Bárándy Péter és további ügyvédek 2012. április 20-án fordultak az Ab-hoz panaszukkal, amelyben azt kifogásolták, hogy az OBH vezetője jogorvoslat biztosítása nélkül jelölt ki bíróságot az ügy tárgyalására. A jogi helyzetet tovább bonyolította, hogy egyebek mellett a peráthelyezésre lehetőséget adó átmeneti rendelkezéseket az Ab 2012 decemberében visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, ám a Fidesz nem engedett, és a rendelkezéseket egyszerűen beemelte az alaptörvénybe.
Az alkotmányos kalandozás több pontján megszólalt maga Handó Tünde is, hogy védje a mundér becsületét. Szájer József felesége az ő hatásköreit érintő kritikákra úgy reagált, hogy "ha a nagymamámnak kereke lenne, akkor villamos lenne". Elsősorban azokat az igazgatási hatásköreit kérdőjelezték meg, amelyek a bírák kinevezésére és az ügyek áthelyezésére vonatkoznak, illetve pozíciója bebetonozottságát és a bíróságok költségvetésére gyakorolt befolyását firtatták. Mindezt abban a kontextusban, hogy mi van akkor, ha olyan személy ül az elnöki székben, aki politikailag befolyásolható. "A legfelső bírói fórumnak világítótoronyként kell működnie egy nemzet életében. A szakmai és a szervezeti funkciók szétválasztásával lehetővé vált, hogy én, mint a hivatal vezetője, biztosítsam a világítótoronyhoz a folyamatos áramszolgáltatást, a kellő létszámú őrszemélyzetet, az állagmegőrzést; az ítélkezés színvonala, illetve a jogegység felett pedig szakmai vezető őrködjön" - definiálta megbízatását egy interjúban.
Ítélet Strasbourgban
Az ügynek Handó Tünde keddi meghallgatásával még biztosan nem lesz vége, ugyanis a per áthelyezésével kapcsolatban Hagyó védője a strasbourgi bírósághoz fordult. Strasbourgban Hagyó Miklós másik - fogva tartásával kapcsolatos - ügyében épp holnap születik döntés. Ebben az ügyben a volt főpolgármester-helyettes még 2010-ben fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, szerinte ugyanis az őt fogva tartó magyar hatóságok többszörös jogsértést követtek el.
Megsértették például az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkelyét, így a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítását, az embertelen bánásmód tilalmát, illetve a családi élethez való jogot. Hagyó szerint 2010 májusában indokolatlanul helyezték előzetes letartóztatásba, és hosszabbították azt meg többször is, romló egészségi állapota ellenére. Állítása szerint "esze ágában sem volt külföldre szökni", és a kezdetektől együttműködött a hatóságokkal.
Hagyó azt is sérelmezi, hogy összebeszélés veszélyére hivatkozva idővel megtiltották, hogy élettársa a rendes látogatási időn felül is bemehessen hozzá. Hagyó mintegy 10 hónapig volt előzetesben, ezt követően helyezték házi őrizetbe, majd később szabadlábra helyezték.
Nem húzták az időt
- 2011. december 13.: Handó lett az OBH elnöke
- 2012. január 1.: hatályba lép az új alaptörvény
- 2012. január 5.: Fazekas Sándor lett a Fővárosi Törvényszék elnöke
- 2012. január 11.: a vádirat megérkezik a Fővárosi Törvényszékre
- 2012. január 17.: Fazekas indítványozta Handónál az áthelyezést
- 2012. április 20.: ügyvédek az Ab-hoz fordultak panaszukkal
