A Hagyó-ügy néven elhíresült BKV-per tárgyalási szakaszában a legnagyobb vihart az kavarta, hogy a vádlottak és az ügyben szereplő tanúk egymás után vonták vissza vallomásaikat. Közülük sokan arra hivatkoztak, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat és a főváros egyes korábbi vezetői ellen folytatott nyomozás során 2009-ben hatósági visszaélések történtek. Egyesek kényszervallatásról számoltak be, míg mások a nyomozás során a rendőrök által elkövetett szabálytalanságokat tárták fel.
A rendőrségi iratok hemzsegnek az ellentmondásoktól. A vádlottak tévesen dátumozott, elveszett és hamisítás gyanúját is felvető okiratokra is felhívták a bíróság figyelmét.
Blogunk sorozatot indított ezen visszaélések feltárására. Ötödik körben ismerjék meg egy másik - repülőtéri vesztegetésként ismert - ügy gyanúsítottjának, Sziebert Györgynek a történetét, észrevételeit!
Sziebert György: "a repülőtéri rendőrség egy-egy képviselője foglalt helyet mellettem, és hát ilyen jegyzőkönyvön kívüli beszélgetésbe kezdtek velem, ahol sok más minden mellett közölték, ez egy csütörtöki nap volt egyébként, hogy ha Demszky Gáborra vagy Hagyó Miklósra vagy Kocsis Istvánra bármilyen terhelő vallomással tudok szolgálni számukra, akkor ma csütörtök van, ott van egy papír a kezükben és akkor kedden szabadlábra kerülök."
Sziebert György egy másik - repülőtéri vesztegetésként ismert - ügyben állt bíróság előtt, de gyanúsítotti kihallgatásakor arra akarták rábírni, hogy tegyen vallomást a BKV-perben.
Koncepciós nyomozásról beszélt az ellene zajló büntetőperben a Budapest Airport és a BKV volt jogi igazgatója. A rendőrök arra akarták rávenni, hogy tegyen vallomást a főváros korábbi vezetőire. Kiemelte, titkosszolgálati kapcsolattartó is volt, vallomásában pedig tagadta a bűnszövetségben elkövetett vesztegetés vádját.
A perhez csatolt nyomozati iratokból hasonló következtetést vont le, mint a Kecskeméti Törvényszéken zajló BKV-per vádlottainak zöme. Szerinte „rendőrségi koncepció” alapján zajlott az ellene folytatott nyomozás, a több mint kilenc hónapig tartó előzetes letartóztatás.
2009. decemberében állították elő, elfogása másnapján volt egy gyanúsítotti kihallgatása, azután legközelebb februárban egy csütörtöki napon hallgatták ki, amikor azonban ügyvédje távozott, a rendőrök egy sötét szobába vitték, ahol azzal fordultak hozzá, hogy ha Demszky Gábor volt főpolgármesterre, szocialista helyettesére, Hagyó Miklósra és Kocsis István volt BKV-vezérre terhelő vallomásokat tesz, kedden már otthon lehet. Tették mindezt röviddel a 2010-es választások előtt.
Majd szembesítették azzal, hogy gyermeke egyéves, ő pedig akár húsz évet is kaphat. Ez megismétlődött márciusban, majd augusztusban a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol már elsősorban Hagyóval és egyik vádlott-társával, Mesterházy Ernővel kapcsolatos terhelő információkat vártak kihallgatói, akik nem is kérdezték a repülőtéri gyanúsításokról.
„A kilenc hónapig tartó előzetes letartóztatás legfőbb oka az volt, hogy kiszolgáltatott helyzetben érezzem magam, és terhelő információkat adjak át más személyekről" - mondta Sziebert György.
***
Íme néhány idézet Sziebert György bírósági vallomásából:
"2009. december 7. napján előzetes letartóztatásba kerültem és majdnem két hónapon keresztül nem szóltak hozzám egyáltalán, nem vittek ki gyanúsítotti kihallgatásra sem. 2010. február elején valamikor 10-e előtt, gyanúsítotti kihallgatásra vittek a repülőtéri rendőrségre, egy délután volt, ahol egy rövid ideig tartott a folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásom, miután közölték az akkori ügyvédemmel, dr. Zámbó Gyulával, hogy befejeződött a kihallgatás. (…)
Mikor az ügyvéd úr elindult a repülőtérről, akkor közölte a repülőtéri rendőrség egyik munkatársa, hogy most mégiscsak jöjjek ki, mert szeretnének velem beszélgetni. Klasszikus filmeket idéző jelenet volt, az, hogy egyébként mitől volt sötét a szoba, hogy esetleg nem volt rajta ablak, vagy azért, mert ez tél volt és ez késő délután 5 óra 6 óra felé volt, teljesen sötét volt a szoba és egy asztalnál egy lámpa világított és szembe jobbról és balról a repülőtéri rendőrség egy-egy képviselője foglalt helyet mellettem, és hát ilyen jegyzőkönyvön kívüli beszélgetésbe kezdtek velem, ahol sok más minden mellett közölték, ez egy csütörtöki nap volt egyébként, hogy ha Demszky Gáborra vagy Hagyó Miklósra vagy Kocsis Istvánra bármilyen terhelő vallomással tudok szolgálni számukra, akkor ma csütörtök van, ott van egy papír a kezükben és akkor kedden szabadlábra kerülök.
Én mondtam nekik, hogy ez elég érdekes, hogy ügyvéd nélkül, de mondták, hogy ez jegyzőkönyvön kívül van, meg, hogy ez csak az én érdekemet segíti elő. Mondom még egyszer úgy, hogy kettő hónapig egyáltalán nem szóltak hozzám. Ott ment körülbelül 1-1,5 órán keresztül a győzködésem azzal, hogy két kisgyerekem van, az egyik még egy év alatti volt, hogy ők jól el fogják intézni, hogy még 20 évig is majd itt fogok lenni, mert egyébként is mindenki rám beszélt.
Egyik ilyen érdekes mondat volt, hogy mindenki rám beszélt és hogy hát akkor 100.000 %, hogy nagyon-nagyon hosszú ideig előzetes letartóztatásban maradok. Kérdeztem, hogy például ki mindenki. Mondták, hogy például Antal Attila is beszélt velem kapcsolatos bűnügyekről, de a BKV-t érintően. Én mondtam, hogy ez azért nagyon-nagyon érdekes, mert hogy Antal Attilának 3 hónappal előbb megszűnt a munkaviszonya a BKV Zrt.-nél, mint ahogy én egyáltalán a BKV Zrt.-hez kerültem. Akkor utána közölték, hogy jó akkor nem Antal Attila, de azon kívül mindenki. (…)
Utána eltelt megint egy hónap, a forgatókönyv megint ugyanez volt, (…) akkor ott a repülőtéri rendőrség egyik képviselője volt, aki mondta, hogy folytatva a múltkori jegyzőkönyvön kívüli beszélgetést, kiterjesztette az előbb említett három nevet, Demszky Gábor, Hagyó úr és Kocsis István, még ezek mellé közölték, hogyha esetleg Mesterházy úrra, Futó Sándorra, aki a BKV-nál volt vezérigazgatói tanácsadó vagy a repülőtéren akkor taxiszolgáltatást nyújtó Veres Istvánra, ha bármiféle dolgot mondok, akkor nagyon gyorsan hazakerülök, illetve közölték azt, hogy ezt most utoljára adják számomra, ezt a lehetőséget, tehát gondolkodjak el ezen, mert hogyha úgy érzem, hogy nem tudok semmit segíteni nekik, bár ők tudják, hogy én tudnék mindenképpen, akkor elintézik a hosszú előzetes letartóztatást."
***
S, AMI TALÁN MÉG ENNÉL IS "FONTOSABB":
Sziebert Györgyöt 2010 júniusában megkereste a Központi Nyomozó Főügyészség két ügyésznője – egyikük Kutron Katalin -, akik értésére adták, hogy hivatalos meghallgatása előtt hét témakörben kell felkészülnie különböző újságcikkekből. Megfelelő együttműködés esetén előzetes letartóztatása megszüntetésével kecsegtették.
Újabb részletek Sziberet György bírósági vallomásából:
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: A konkrét meghallgatásaival kapcsolatban azt mondta, hogy 2010. júniusában a Nagy Ignác utcában egy meghatározott Ön által leírt helyen megkereste Önt a Központi Nyomozó Főügyészség két ügyésznője. Szeretném, hogy ha azonosítaná őket. Tudja-e, hogy kikről van szó?
(…)
Tanú: Igen, egy hölgy volt, egy 40-50 év körüli.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Lehetett Kutron Katalin csoportvezető ügyész?
Tanú: Igen.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Szeretném, ha felidézné és megpróbálná részletesen elmondani mit mondtak Önnek. Nagyon kérem, pontosan próbálja meg az általuk elmondottakat, annak a megjelölésével, hogy személy szerint ki volt az, aki ezt mondta, amit mondott.
Tanú: (…) egyértelműen értésemre volt adva, pontosan megjelölve a 7 darab témakör, amivel kapcsolatban beszélni szeretnének velem, hogy több témakörben még véletlenül sem szeretnének velem beszélgetni, mert hogy vannak dolgok, amikről tudok, mert ők tudják, csak nem akarják, hogy a gyanúsítottak száma nőjön, meg az ügy terjedelme még nagyobb legyen, még bonyolultabb legyen, illetőleg azt, hogy ha megfelelően együttműködök, akkor szeptemberben a 9 hónapos tárgyaláson elérik a főügyészségnél, hogy házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom, erre pontosan nem emlékszem, de a lényeg az, ami számomra elég fontos volt, hogy 9 hónap után szűnjön meg az előzetes letartóztatásom.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Arra nézve, hogy mely témakörökről van szó, készült-e bármilyen írásos feljegyzés?
Tanú: Nem, de 7 darab témakört meg tudok jegyezni.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Akkor próbáljuk meg most visszaidézni.
Tanú: Magából a nyomozati anyagból látszik, hogy mi volt a hét témakör.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Mire emlékszik vissza?
Tanú: Hogy hogy kerültem oda, az úgynevezett tanácsadói szerződések, Szalainé Szilágyi Eleonóra munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos kérdések, a végkielégítések, ami nem ment teljesedésbe. Horváth Évával kapcsolatos kérdések, most ez az öt jut eszembe, még kettő volt, tényleg nem tudom, hét darabról volt szó, az biztos.
(…)
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Próbálja meg pontosítani emlékezetből azt, hogy milyen felkészülési segédanyagokat vett igénybe?
Tanú: Újságok.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Kizárólag újságokat?
Tanú: Igen. Hát mást nagyon nem. Az előzetes letartóztatásban mást igazán nem kaphattam.
(…)
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: 3 meghallgatása volt 2010. augusztus 11-e és 26-a között. Ezekről jegyzőkönyvek is készültek, de a kihallgatásokat megelőzően, hogyan került Ön a Központi Nyomozó Főügyészség épületébe a Venyige utcából?
Tanú: Reggel keltettek, a szokásos módon autóval szállítottak.
Ha többet szeretne megtudni a kényszervallatásokról, olvassa el a többi ezzel kapcsolatos cikkünket is:
Kényszervallatások, hatósági visszaélések a Hagyó-ügyben
