"Leszámolásszaguk van más elszámoltatási ügyekben folytatott bizonyítási eljárásoknak is.
A Hagyó Miklós (MSZP) volt budapesti főpolgármester-helyettes és társai ellen bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés vádjával indított úgynevezett BKV-ügyben például tárgyalásról tárgyalásra szólnak vallomások a nyomozást végző Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) a gyanúsítottakra gyakorolt presszióról. Hagyó blogján ugyanakkor a napokban idéztek egy májusi tanúvallomásból, amelyből az tűnik ki, hogy nem csak a terhelteket próbálták jogellenesnek tetsző eszközökkel a kívánt irányba terelgetni a nyomozók."
"Szabó Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak még ugyan olyan bírák is, akik őrzik a függetlenségüket, ám „a hatalom előtt mindenesetre megnyílt annak lehetősége, hogy a kevésbé szilárd jellemű bírákat büntetéssel fenyegetve, vagy jutalommal kecsegtetve, ítélkezésüket a maga szája íze szerint befolyásolja”. A politikus felidézte azt is, hogy Szívós Mária nyomozati bíróként már 2006-ban megszüntette az október 23-i zavargásokban részt vettek előzetes letartóztatását; 2010-ben viszont előzetes letartóztatássá változtatta a Hagyó-ügy két gyanúsítottjával szemben elrendelt házi őrizetet, és háromszor is meghosszabbította Hagyó Miklós előzetes letartóztatását, végül 2011-ben Szívós jutalmul alkotmánybíró lett."
"A DK politikusa szerint "az ügyészség már régóta a kormány szempontja szerint emel vagy ejt vádat mindenki ellen. Tavaly óta pedig csak a kormányon múlik, hogy talál-e hozzá olyan bírót, aki hajlandó a kormánynak tetsző ítéletet meghozni". Példaként említette, hogy Szívós Mária korábbi nyomozati bíró 2006-ban megszüntette a zavargásokban résztvevők előzetes letartóztatását, 2010-ben viszont előzetes letartóztatássá változtatta a Hagyó-ügy két gyanúsítottjával szemben elrendelt házi őrizetet. Hagyó Miklós előzetes letartóztatását háromszor is meghosszabbította egy olyan - "mint utóbb kiderült, nem is létező rendőri jelentésre hivatkozva" - amely szerint a volt főpolgármester-helyettes külföldre akart volna szökni a büntetőeljárás elől. Szívós Mária "jutalmul" 2011-ben alkotmánybíró lett - fogalmazott a DK-s politikus."
A Hagyó-ügy néven elhíresült BKV-per tárgyalási szakaszában a legnagyobb vihart az kavarta, hogy a vádlottak és az ügyben szereplő tanúk egymás után vonták vissza vallomásaikat. Közülük sokan arra hivatkoztak, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat és a főváros egyes korábbi vezetői ellen folytatott nyomozás során 2009-ben hatósági visszaélések történtek. Egyesek kényszervallatásról számoltak be, míg mások a nyomozás során a rendőrök által elkövetett szabálytalanságokat tárták fel.
Blogunk sorozatot indított ezen visszaélések feltárására. Második körben ismerjék meg további két vádlott – Horváth Évaés Regőczi Miklós – történetét, észrevételeit!
A Hagyó-ügy néven elhíresült BKV-per tárgyalási szakaszában a legnagyobb vihart az kavarta, hogy a vádlottak és az ügyben szereplő tanúk egymás után vonták vissza vallomásaikat. Közülük sokan arra hivatkoztak, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat és a főváros egyes korábbi vezetői ellen folytatott nyomozás során 2009-ben hatósági visszaélések történtek. Egyesek kényszervallatásról számoltak be, míg mások a nyomozás során a rendőrök által elkövetett szabálytalanságokat tárták fel.
Blogunk sorozatot indít ezen visszaélések feltárására. Első körben ismerjék meg három vádlott – Balogh Zsolt, Mesterházy Ernő és Antal Attila – történetét, észrevételeit!
Jogerőre emelkedett a strasbourgi bíróság ítélete Hagyó Miklós ügyében július 24-én. Ahogy már beszámoltunk róla, az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar hatóságok többszörös jogsértést követtek el Hagyóval szemben előzetes letartóztatása alatt. De mi is volt az ügy háttere? Milyen alapjogok sérültek a fogva tartás során? Kik voltak ezért a felelősök? Hogy áll a BKV-per jogi állása? Összefoglalónk ezekre a kérdésekre is választ ad.
Jogerőre emelkedett a strasbourgi bíróság ítélete Hagyó Miklós, a BKV-per fő vádlottjának ügyében július 24-én. Az Emberi Jogok Európai Bírósága áprilisban döntött arról, hogy a volt főpolgármester-helyettest a nemzetközi egyezményeket sértő módon tartották hónapokig előzetes letartóztatásban.
Jogerőre emelkedett július végén a strasbourgi bíróság ítélete Hagyó Miklós, a BKV-per fő vádlottjának ügyében. Az Emberi Jogok Európai Bírósága még április 23-án döntött a magyar állammal szemben Hagyó javára. Kimondták, hogy a volt MSZP-s főpolgármester-helyettest a nemzetközi egyezményeket sértő módon tartották hónapokig előzetes letartóztatásban.
„Soha az életemben nem láttam Hagyó Miklóst személyesen, csak itt most a teremben, meg előtte a tévében.”
„de szinte én úgy éreztem, hogy akkor rámépítették azt a részét, hogy le fogják tartóztatni Hagyó Miklóst. De nem szeretnék most senkit vádolgatni, sem a nyomozót, senkit, nyugodtan, ha úgy érzi az ügyész úr vagy itt a bíróságon valaki, hogy beidézik ezt a nyomozót, én nagyon szívesen eljövök és elmondom a szemébe is, hogy mi történt a meghallgatás alatt, meg, hogy hogy történt."
Tóth Gábor 2007 júniusától 2010 júliusáig volt a főváros rendőrfőkapitánya. [ Gyermeket vár a főkapitányi házaspár – Velvet, 2008.02.02.] Gyurcsány Ferenc második kormányzása idején, valamint Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt töltötte be ezt a pozíciót.
Első olvasói levelünk hatására úgy döntöttünk, többi követőnket is írásra buzdítjuk. Arra kérjük, hogy bejegyzéseink ismeretében fogalmazzák meg véleményüket, és küldjék el nekünk a hagyodosszie@gmail.com e-mail címre, hogy másokkal is megoszthassuk gondolataikat! Addig is álljon itt egy kis válogatás az anyagainkhoz érkezett hozzászólásokból. Elgondolkodtatóak...
A Hagyó-dosszié blog újabb résszel jelentkezett a „Ki kicsoda a Hagyó-ügyben?” című sorozatában. Mivel úgy tapasztaltuk, hogy a BKV-per – érthetően – igen nagy érdeklődésre tart számot, ráadásul a korábbi részeket is közöltük, természetesen az alábbiakban – változtatás nélkül – közzétesszük a Szívós Máriával foglalkozó posztot is.
Véget ért a BKV-per bírósági szakaszának első része. A nyári ítélkezési szünetet mi is igyekszünk kihasználni, hogy megvizsgáljuk a kétségtelenül az évtized legnagyobb érdeklődéssel kísért perének hátterét.
Az ügy tárgyalási szakaszában a legnagyobb vihart az kavarta, hogy a vádlottak és tanúk egymás után vonták vissza vallomásaikat. Közülük sokan arra hivatkoztak, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat és a főváros egyes korábbi vezetői ellen folytatott nyomozás során 2009-ben hatósági visszaélések történtek.
Több mint kilencven nap telt el azóta, hogy Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét meghallgatta az Alkotmánybíróság (AB) a peráthelyezési ügyekkel kapcsolatban.
Szívós Máriának a Fővárosi Bíróság tanácselnökeként, később pedig az Alkotmánybíróság tagjaként többször is szerepe volt a BKV-ügy menetének alakulásában. Döntési szerepe volt a vádlottak kétes indokú előzetes letartóztatásában és azok automatikus meghosszabbításában. Határozatainak következményeként több vádlott került elfogadhatatlan körülmények közé előzetes fogvatartása során. Alkotmánybíróként pedig különvéleményeivel hátráltatta a per törvényes bírósághoz való jogának érvényesülését.
Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság egykori tanácselnökét máig nem cáfolt hírek szerint részben azért léptették elő alkotmánybírává, mert a Fidesz szempontjából kiemelt jelentőségű BKV-ügyben rendre megmásította az elsőfokú, szabadlábra helyező végzéseket, vagy éppen jóváhagyta az előzetes fogvatartások meghosszabbítását.
Az ügy negyedrendű vádlottja, Balogh Zsolt viszont megúszta az effajta kényszerintézkedéseket. Nem állíthatjuk, hogy ez szerencséjén múlott, inkább annak köszönhette, hogy nyomozati vallomásaiban terhelő kijelentéseket tett a többi érintettre, majd ezen ellentmondásos frázisait - többek között az elhíresült Nokia-dobozról - a jobboldali médiában meg is ismételte.
Csütörtökön tartották a BKV-per utolsó tárgyalását a nyári szünet előtt a Kecskeméti Törvényszéken. Következik a szünet, bár érdekességek most is akadtak. Például kikérték az utóbbi három év BKV-szerződéseit is.
Vitézy Dávid BKK-vezérigazgató jelenlegi helyettesének kihallgatásával folytatódott a BKV-per tárgyalása kedden a Kecskeméti Törvényszéken. A tanú az ügy nyomozása során - állítása szerint pletykákra alapozva - tett terhelő vallomást Hagyóékra.
"Folyosói pletykákon" alapult a vád egyik tanújának több, a BKV-per vádlottjaira tett terhelő vallomása - derült ki a büntetőper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken, ahol a bíróság is meghallgatta az adatai titkos kezelését kérő, így névtelenül, "25-ös számúként" szereplő tanút. Róla azért annyit tudni lehet, hogy ma a BKV feletti vagyonkezelői jogokat gyakorló Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egyik vezetője, Vitézy Dávid vezérigazgató helyettese.
Hagyó kontra magyar állam - 4:0. Ezzel a címmel juttatta el szerkesztőségünkhöz a Hagyó Miklós, korábbi főpolgármester-helyettes ellen indított eljárások állásáról szóló közleményét hagyodosszie.blog.hu, amely önmeghatározása szerint "a BKV-per blogja". Az ügyészség nem nyomoz tovább Hagyó Miklós ellen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010 decemberében tett feljelentése alapján.
Az ügyészség nem nyomoz tovább Hagyó Miklós ellen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010 decemberében tett feljelentése alapján. A hagyomiklos.com-on nyilvánosságra hozott, a Fővárosi Főügyészség által a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes védőjének címzett levél szerint a rendőrség a nyomozást már 2012 nyarán megszüntette - ezt a határozatot pedig azóta sem változtatták meg vagy helyezték hatályon kívül.
Szívós Mária korábbi nyomozási bírót máig nem cáfolt hírek szerint részben azért léptették elő alkotmánybírává, mert a Fidesz szempontjából kiemelt jelentőségű BKV-ügyben rendre megmásította az elsőfokú, szabadlábra helyező végzéseket, vagy éppen jóváhagyta az előzetes fogvatartások meghosszabbítását.
Hagyó Miklós előzetesét például háromszor hosszabbította meg egy olyan rendőrségi jelentésre hivatkozva, amely nem is létezett. Szívóst azonban nem zavarta, hogy csak az ügyészség kérelmében létezett az az adat, miszerint Hagyó külföldre akart volna menekülni, rendre meghosszabbította fogvatartását.
A BKV Zrt. jelenlegi vezérigazgatójának, valamint a céggel korábban szerződésben álló St. Plusz Kft. egykori kereskedelmi vezetőjének tanúkénti meghallgatásával folytatódott a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen indult büntetőper kedden a Kecskeméti Törvényszéken.
Egyre áttekinthetetlenebb és egyre bizonytalanabb végkimenetelű a Hagyó-ügy
Elhangzott egyszer egy történet valamilyen nokiásdobozról, amibe éppen tizenötmillió forint fér bele. Az MSZP 2010-es csúfos választási vereségének az egyik oka ez volt. A koronatanú későbbi vallomása szerint viszont nem is létezett semmilyen doboz. Az egy éve folyó BKV-per így egyre átláthatatlanabbá válik.
http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1209/Kecsk201291195740/gallery.xml&rovat=itthon
