"Leszámolásszaguk van más elszámoltatási ügyekben folytatott bizonyítási eljárásoknak is.
A Hagyó Miklós (MSZP) volt budapesti főpolgármester-helyettes és társai ellen bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés vádjával indított úgynevezett BKV-ügyben például tárgyalásról tárgyalásra szólnak vallomások a nyomozást végző Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) a gyanúsítottakra gyakorolt presszióról. Hagyó blogján ugyanakkor a napokban idéztek egy májusi tanúvallomásból, amelyből az tűnik ki, hogy nem csak a terhelteket próbálták jogellenesnek tetsző eszközökkel a kívánt irányba terelgetni a nyomozók."
http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1209/Kecsk201291195740/gallery.xml&rovat=itthon
Három éve valótlanságokkal traktálja a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH), valamint jogutóda, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a közvéleményt a cigányok sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság kapcsán – így összegezhető Gulyás József korábbi SZDSZ-es nemzetbiztonsági bizottsági tag, jelenleg Mile Lajos (LMP) szakértőjének tapasztalata. A testület ősztől, Gulyás felvetésére, újra napirendjére veszi az esetet. Kiderült: a nemrégiben első fokon bűnösnek mondott négy elkövetőből többről is voltak információk a KBH-ban, egyikük, Csontos István a besúgójuk is volt, akivel tartótisztje a gyilkosságsorozat idején is kapcsolatban állt. Csakhogy az információkat a KBH nem osztotta meg a rendőrséggel.
„A Hende Csaba vezette honvédelmi tárca sem játszott terített betlit” – állítja Gulyás, emlékeztetve arra, hogy az már 2010-ben kiderült, érdemi információkat hallgatott el a KBH a parlamenti bizottság és a nyomozó hatóságok előtt. A támadásokkal kapcsolatos KBH-jelentéseket még a Budapest Környéki Törvényszék sem kapta meg, s arról sincsen adat, milyen megállapításokkal zárult a katonai elhárítás belső vizsgálata. A KBH kezdetben tagadta, hogy a Koszovóban szolgált Csontos beszervezett munkakapcsolat lett volna, majd utóbb elismerte, azzal, hogy „adminisztratív okokból” a férfi leszerelése után is, egészen 2009-ig tartott a kapcsolat. Később, már obsitban is megkeresték: éppenséggel a gyilkosságok miatt merült fel a „hírigény”. A neonáci Kiss Istvánt a polgári titkosszolgálat is szemmel tartotta, megfigyelését 2008-ban hagyta abba, éppen akkor, amikor az elkövetők fegyverkezni kezdtek. Ráadásul a sorozatgyilkosság felderítésekor a rendőrség nyomozói is követtek el szarvashibákat: a nyomozás elején szabotázsgyanúsan nyilvánították természetes halálnak az agyonlőtt tatárszentgyörgyi család esetét, majd kulcsfontosságú házkutatáson nem tartották be a formai szabályokat (HVG, 2013. augusztus 10.), a harmadrendű vádlott Pető Zsolt korábbi védőjének apjáról pedig kiderült, hogy bíróként határozatokhoz benyújtott panaszokat bírált el ugyanebben az ügyben, így harminc tárgyalást meg kellett ismételni.
Az objektív igazságot kereső kontinentális jogrend – ellentétben az angolszász joggal, amely a perbeli igazságot kutatja – tág mérlegelési lehetőséget ad a bírónak. Voltaképpen csak a bűncselekmény útján (például engedély nélküli lehallgatással, kényszervallatással) szerzett bizonyíték a tilos, a formai szabályok megsértése figyelmen kívül hagyható. De még a tilalmas esetekben is megengedő a magyar gyakorlat: ha a rendőrök kipofozzák valakiből, hogy hol ásta el az áldozatát, maga a vallomás nem használható ugyan fel az eljárásban (és a kényszervallatónak elméletben felelnie kell a tettéért), de az így megtalált holttest és a helyszín igen – magyarázta a HVG-nek Hack Péter büntetőjogász, az ELTE docense. Cserébe viszont a bírónak részletesen indokolnia kell, mit miért fogadott vagy vetett el a bizonyítékok közül. A kontinentális jog országaiban másodfokon alig van bizonyítás, és első fokon is a bíró nagy részben arra támaszkodik, amit a nyomozó hatóságok tesznek elé.
Ítéletben mondta jogellenesnek az ügyészség által beszerzett bizonyítékokat Ifkovics Béla hadbíró ezredes, a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsának bírája az úgynevezett tábornokperben született elsőfokú felmentő verdikt indokolásakor. A Fapál László volt honvédelmi közigazgatási államtitkárt is érintő ügyben a katonai ügyészek az előzetes letartóztatással manipuláltak: aki bemártotta a felettesét, szabadulhatott, aki tagadott vagy hallgatott, maradt a hűvösön, egyéb bizonyítékok megszerzésével nem fárasztották magukat. Kacziba Antal nyugalmazott rendőr vezérőrnagy és Hack is a nyomozófeladatot ellátó ügyészek szaktudását hiányolja – a jogi egyetemen féléves „tölteléktantárgy” a kriminalisztika –, hozzátéve, hogy a magyar jogrendben példátlanul következmények nélküli az ügyészek munkája, így válhatott a testület az elszámoltatásnak nevezett politikai leszámolássorozat végrehajtójává. A legfőbb ügyész mentelmi jogáról például a törvény úgy rendelkezik, hogy az éppen olyan tartalmú, mint az országgyűlési képviselőké. Miközben a törvényhozók mentelmi joga éppen a legfőbb ügyész kérésére függeszthető fel, vagyis a kör bezárult. Ilyen szervezetben fordulhat elő olyan vállveregetős kihallgatás, amilyenben Kulcsár Attilának, a K&H sikkasztással vádolt brókerének volt része a megosztókra is fölkerült videofelvételek szerint; nem is csoda, hogy a tízéves ügyben megismételt eljárásban próbál rendet vágni a bíróság.