" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

aug
21

"Leszámolásszaguk van más elszámoltatási ügyekben folytatott bizonyítási eljárásoknak is.

A Hagyó Miklós (MSZP) volt budapesti főpolgármester-helyettes és társai ellen bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés vádjával indított úgynevezett BKV-ügyben például tárgyalásról tárgyalásra szólnak vallomások a nyomozást végző Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) a gyanúsítottakra gyakorolt presszióról. Hagyó blogján ugyanakkor a napokban idéztek egy májusi tanúvallomásból, amelyből az tűnik ki, hogy nem csak a terhelteket próbálták jogellenesnek tetsző eszközökkel a kívánt irányba terelgetni a nyomozók."

IMG_0381_640.jpg

http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1209/Kecsk201291195740/gallery.xml&rovat=itthon

Három éve valótlanságokkal traktálja a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH), valamint jogutóda, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a közvéleményt a cigányok sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság kapcsán – így összegezhető Gulyás József korábbi SZDSZ-es nemzetbiztonsági bizottsági tag, jelenleg Mile Lajos (LMP) szakértőjének tapasztalata. A testület ősztől, Gulyás felvetésére, újra napirendjére veszi az esetet. Kiderült: a nemrégiben első fokon bűnösnek mondott négy elkövetőből többről is voltak információk a KBH-ban, egyikük, Csontos István a besúgójuk is volt, akivel tartótisztje a gyilkosságsorozat idején is kapcsolatban állt. Csakhogy az információkat a KBH nem osztotta meg a rendőrséggel.

„A Hende Csaba vezette honvédelmi tárca sem játszott terített betlit” – állítja Gulyás, emlékeztetve arra, hogy az már 2010-ben kiderült, érdemi információkat hallgatott el a KBH a parlamenti bizottság és a nyomozó hatóságok előtt. A támadásokkal kapcsolatos KBH-jelentéseket még a Budapest Környéki Törvényszék sem kapta meg, s arról sincsen adat, milyen megállapításokkal zárult a katonai elhárítás belső vizsgálata. A KBH kezdetben tagadta, hogy a Koszovóban szolgált Csontos beszervezett munkakapcsolat lett volna, majd utóbb elismerte, azzal, hogy „adminisztratív okokból” a férfi leszerelése után is, egészen 2009-ig tartott a kapcsolat. Később, már obsitban is megkeresték: éppenséggel a gyilkosságok miatt merült fel a „hírigény”. A neonáci Kiss Istvánt a polgári titkosszolgálat is szemmel tartotta, megfigyelését 2008-ban hagyta abba, éppen akkor, amikor az elkövetők fegyverkezni kezdtek. Ráadásul a sorozatgyilkosság felderítésekor a rendőrség nyomozói is követtek el szarvashibákat: a nyomozás elején szabotázsgyanúsan nyilvánították természetes halálnak az agyonlőtt tatárszentgyörgyi család esetét, majd kulcsfontosságú házkutatáson nem tartották be a formai szabályokat (HVG, 2013. augusztus 10.), a harmadrendű vádlott Pető Zsolt korábbi védőjének apjáról pedig kiderült, hogy bíróként határozatokhoz benyújtott panaszokat bírált el ugyanebben az ügyben, így harminc tárgyalást meg kellett ismételni.

Az objektív igazságot kereső kontinentális jogrend – ellentétben az angolszász joggal, amely a perbeli igazságot kutatja – tág mérlegelési lehetőséget ad a bírónak. Voltaképpen csak a bűncselekmény útján (például engedély nélküli lehallgatással, kényszervallatással) szerzett bizonyíték a tilos, a formai szabályok megsértése figyelmen kívül hagyható. De még a tilalmas esetekben is megengedő a magyar gyakorlat: ha a rendőrök kipofozzák valakiből, hogy hol ásta el az áldozatát, maga a vallomás nem használható ugyan fel az eljárásban (és a kényszervallatónak elméletben felelnie kell a tettéért), de az így megtalált holttest és a helyszín igen – magyarázta a HVG-nek Hack Péter büntetőjogász, az ELTE docense. Cserébe viszont a bírónak részletesen indokolnia kell, mit miért fogadott vagy vetett el a bizonyítékok közül. A kontinentális jog országaiban másodfokon alig van bizonyítás, és első fokon is a bíró nagy részben arra támaszkodik, amit a nyomozó hatóságok tesznek elé.

Ítéletben mondta jogellenesnek az ügyészség által beszerzett bizonyítékokat Ifkovics Béla hadbíró ezredes, a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsának bírája az úgynevezett tábornokperben született elsőfokú felmentő verdikt indokolásakor. A Fapál László volt honvédelmi közigazgatási államtitkárt is érintő ügyben a katonai ügyészek az előzetes letartóztatással manipuláltak: aki bemártotta a felettesét, szabadulhatott, aki tagadott vagy hallgatott, maradt a hűvösön, egyéb bizonyítékok megszerzésével nem fárasztották magukat. Kacziba Antal nyugalmazott rendőr vezérőrnagy és Hack is a nyomozófeladatot ellátó ügyészek szaktudását hiányolja – a jogi egyetemen féléves „tölteléktantárgy” a kriminalisztika –, hozzátéve, hogy a magyar jogrendben példátlanul következmények nélküli az ügyészek munkája, így válhatott a testület az elszámoltatásnak nevezett politikai leszámolássorozat végrehajtójává. A legfőbb ügyész mentelmi jogáról például a törvény úgy rendelkezik, hogy az éppen olyan tartalmú, mint az országgyűlési képviselőké. Miközben a törvényhozók mentelmi joga éppen a legfőbb ügyész kérésére függeszthető fel, vagyis a kör bezárult. Ilyen szervezetben fordulhat elő olyan vállveregetős kihallgatás, amilyenben Kulcsár Attilának, a K&H sikkasztással vádolt brókerének volt része a megosztókra is fölkerült videofelvételek szerint; nem is csoda, hogy a tízéves ügyben megismételt eljárásban próbál rendet vágni a bíróság.

Leszámolásszaguk van más elszámoltatási ügyekben folytatott bizonyítási eljárásoknak is. A Hagyó Miklós (MSZP) volt budapesti főpolgármester-helyettes és társai ellen bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés vádjával indított úgynevezett BKV-ügyben például tárgyalásról tárgyalásra szólnak vallomások a nyomozást végző Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) a gyanúsítottakra gyakorolt presszióról.

Hagyó blogján ugyanakkor a napokban idéztek egy májusi tanúvallomásból, amelyből az tűnik ki, hogy nem csak a terhelteket próbálták jogellenesnek tetsző eszközökkel a kívánt irányba terelgetni a nyomozók. Pálocska János nevét a bűnügyi hírek iránt érdeklődők mint az ukrán Leonyid Sztecura alvilági főnökkel kapcsolatban álló vállalkozóét ismerhették meg korábban, a férfi vádlott volt a Sándor „Papa” István volt főnyomozó elleni büntetőügyben, de fölmentették. Pálocska – aki közvetett tulajdonos volt a BKV-val szerződésben álló egyik cégben – azt mondta a Kecskeméti Törvényszéken, hogy nyomozati vallomása voltaképpen meg sem született, egy elszámolási vitában a megrendelésére készített magánnyomozói jelentés pár oldalát másolták be a rendőrök.

A más ügyben lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Pálocskát – vallomása szerint – a BKV-ügy nyomozója azzal hitegette, hogy büntetőügyében és a cégtársaival folyó polgári perekben is kedvező fordulat állhat be, ha használhatják a vallomását. A HVG birtokában lévő rendőrségi vallomásból ugyanakkor nehezen érhető, miért volt erre ekkora szükség: minden, ami a vádlottakra terhelő, másodkézből származó értesülés. Pálocska e szerint többször utalt Csákány Tibor egykori bűnügyi újságíróra, akitől állítólag tudható, hogy például a BKV-nál csak kapcsolatok alapján lehetett megbízást nyerni, és 70 százalék járt vissza a megrendelőnek. Egy biztos, a kétes körülmények között született jegyzőkönyvet negyven perccel korábban zárták le, mint ahogy megnyitották.

A rendőri szakértelemről egyébként is indokolt múlt időben beszélni. Tanárokat, informatikusokat szerelnek föl néhány hónapos átképzéssel, s kerülnek vizsgálótiszti vagy magasabb beosztásba. Így fordulhatott elő például, hogy a Budapesti Temetkezési Intézetnél vélelmezett visszaélések ügyében a HVG tanúként kihallgatott munkatársától értesült a BRFK pedagógus végzettségű nyomozója, hogy a cégek mérlege kötelezően közzéteendő dokumentum, amely az Igazságügyi Minisztérium honlapján szabadon hozzáférhető, így ismertetése nem sérthet üzleti titkot.

„Ceterum censeo, Mórt ki kell vizsgálni” – mondta Hack, és hasonlóan látja Kacziba is. A 2002-es, nyolc halálos áldozattal járt banki mészárlás félrecsúszott nyomozása és bírósági eljárása a legdurvább példája a hanyag bizonyításnak. Kaiser Ede és Hajdú László ellen kizárólag közvetett bizonyítékok szóltak, míg ártatlanságukat tanúvallomások, mobiltelefonok cellainformációi igazolták. Nemcsak a rendőrség és az ügyészség erőltette ugyanakkor a páros bűnösségét, de elfogadta az elméletet az első- és a másodfokú bíróság is. Tévedésük csak évekkel később derült ki, véletlenül (a valódi tettesek időközben kivégeztek egy postást is). A nyomozást annak idején szakértőként koordináló Horváth András, Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasa viszont ma már az olajügyek miniszteri biztosa.

RÁDI ANTÓNIA

http://m.hvg.hu/hvgfriss/2013.33/201333_bunugyi_bizonyitasi_gondok_tetthelyre_befut

Források:

Idézetek Pálocska János tanú, BKV-alvállalkozó 2013. május 7-ei bírósági vallomásából.

Pálocska János teljes bírósági vallomásának jegyzőkönyve.

Pálocska János tanú teljes bírósági vallomása (tárgyalási jegyzőkönyv) - 2013. május 7. - See more at: http://hagyomiklos.com/?q=hu/content/p%C3%A1locska-j%C3%A1nos-tan%C3%BA-teljes-b%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1gi-vallom%C3%A1sa-t%C3%A1rgyal%C3%A1si-jegyz%C5%91k%C3%B6nyv-2013-m%C3%A1jus-7#sthash.IkN5sOUR.dpuf
Pálocska János tanú teljes bírósági vallomása (tárgyalási jegyzőkönyv) - 2013. május 7. - See more at: http://hagyomiklos.com/?q=hu/content/p%C3%A1locska-j%C3%A1nos-tan%C3%BA-teljes-b%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1gi-vallom%C3%A1sa-t%C3%A1rgyal%C3%A1si-jegyz%C5%91k%C3%B6nyv-2013-m%C3%A1jus-7#sthash.IkN5sOUR.dpuf

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása