Jogerőre emelkedett július végén a strasbourgi bíróság ítélete Hagyó Miklós, a BKV-per fő vádlottjának ügyében. Az Emberi Jogok Európai Bírósága még április 23-án döntött a magyar állammal szemben Hagyó javára. Kimondták, hogy a volt MSZP-s főpolgármester-helyettest a nemzetközi egyezményeket sértő módon tartották hónapokig előzetes letartóztatásban.
A bíróság több millió forintnyi kártérítést ítélt meg egyúttal Hagyónak amiatt, hogy az őt fogva tartó hatóságok megszegték az embertelen bánásmód tilalmát és a személyi szabadságához, valamint a jogorvoslathoz való jogát.
Mint akkor beszámoltunk róla, a strasbourgi bíróság szerint többszörös jogsértést követtek el a magyar hatóságok, ezért 12 500 euró kártérítésre - ez 3,75 millió forint - és 6000 euró perköltség - további 1,8 millió forint - megfizetésére kötelezte az emberi jogi törvényszék a magyar államot. Ismert, a Kecskeméten zajló BKV-per elsőrendű vádlottjaként a volt főpolgármester-helyettes még 2010-ben fordult Strasbourghoz, mert szerinte indokolatlanul helyezték előzetesbe, majd hosszabbították meg többször a kényszerintézkedését.
A korrupciós vádak miatt 2010 májusától 2011 februárjáig előzetes letartóztatásban tartott Hagyó azt állította, hogy napi 23 órában egy nyirkos és penészes zárkába volt bezárva, emiatt súlyos egészségkárosodást szenvedett. Emellett véleménye szerint a kilenc hónapig tartó fogva tartásának szükségességét nem indokolta megfelelően a bíróság, valamint korlátozták azt a jogát, hogy feleségével és gyerekével érintkezhessen. Állítása szerint "esze ágában sem volt külföldre szökni", és a kezdetektől együttműködött a hatóságokkal.
A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét - mondta akkor lapunknak Kádár András, Hagyó védője. Az embertelen bánásmód tilalmát például azzal, hogy a légúti betegségektől szenvedő Hagyó sokáig csak napi egy órára hagyhatta el zárkáját; a friss levegőn töltött időt - az orvosi javallat ellenére - csak fél év elteltével emelték meg. Ez a bíróság szerint túlmegy azon a megpróbáltatáson, amelyet szükségszerűen el kell szenvedni egy előzetes fogvatartottnak - magyarázta.
A személyi szabadság sérelmének megsértését a bíróság abban látta bizonyítottnak, hogy ilyen hosszú előzetest nem alapoz meg a súlyos bűncselekmény gyanúja. Még ha az eljárás elején ez elég indok is, később az előzetes meghosszabbítására már nem. A bíróság úgy találta, a meghosszabbítások "sablon-indoklást" tartalmaztak; nem vették figyelembe az ügy tényeit és Hagyó ellenérveit. A bíróság kiemelte: az állítólagos bizonyíték, amely Hagyó szökési szándékát támasztotta alá, soha nem került elő.
Hagyó 2010 májusától 2011 februárjáig volt előzetesben, majd házi őrizetbe helyezték, később ezt is enyhítették és a tavaly nyáron kezdődött büntetőperében már szabadlábon védekezhetett.
