Így aposztrofálta Hack Péter alkotmányjogász az Egyenes beszéd tegnapi adásában a peráthelyezhetőség körüli mizériát, amiben Hagyó Miklós és a BKV-ügy vádlottjai is érintettek. A politika bírósági ügyekbe való beleszólása a Rezesová-üggyel kapcsolatban merült fel, miután a Fidesz frakcióvezetője felszólalásával lehetetlen helyzetbe hozta a teljes magyar bíróságot.
A törvényszék ugyanis megszüntette a halálos balesetet okozó Eva Rezesová házi őrizetét, és ismét előzetes letartóztatásba helyezték, miután Rogán Antal bírálta a házi őrizet luxus körülményeit. Hack szerint azonban a Fidesz frakcióvezetője a megszólalásával Magyarországot a civilizálatlan országok körébe taszítja, és felszólalásával azt közvetíti, hogy akárcsak Észak-Koreában, vagy a volt Szovjetúbióban a politikai bizottság tagjai megrendelhetik a bírósági ítéletet.
Felülbírálni a bírósági döntést teljes mértékben elfogadhatatlan, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, az előzetes letartóztatást nem lehet büntetésként kezelni – tette hozzá. Majd visszautalt a három éve zajló BKV-perre is, mely ügyben az Alkotmánybíróság (AB) a napokban hozott egy olyan döntést, amit nemzetközi fórumokon korábban már mindenki hangoztatott.
Tarthatatlannak nevezte, hogy ügyeket egy politikai kinevezett, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke áthelyezhet egy másik bírósághoz, mint ahova törvény szerint tartozna. A „Jogi horror történetet” pedig a következőképp foglalta össze:
Először beletették a büntetőeljárási törvénybe az ügyáthelyezési jogot 2011-ben.
Ezt megtámadták az AB-nál, ami 2011 decemberében kimondta, hogy a törvény alkotmányba ütközik, és nemzetközi jogokat sért.
Rá két hétre a parlament betette az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe.
Ezek után az AB hatályon kívül helyezte az Alaptörvény átmeneti rendelkezését.
Erre a parlament beletette az Alaptörvény 4. Kiegészítésébe.
Majd végre a Velencei Bizottság és nemzetközi fórumok nyomásásra kivették az Alaptörvényből.”
Végre teljesül az, amit 2011 óta mindenki mondott, hogy jogállamban, EU- tagállamban, az Európai Emberjogi Egyezményt elfogadó országban lehetetlen, hogy egyetlen személy döntsön arról, hogy egy ügy ne ennél, hanem annál a bíróságnál legyen – mondta Hack.
Azok az ügyek, - ide értve a BKV-pert is - amik alapján elrendelték az ügyáttételt, azok továbbra is folynak, holott az AB elmondása szerint, pont azért foglalkozott ezzal az üggyel, hogy a folyamatban lévő perekre is vonják le ezt a következtetést. Az OBH ezzel szemben úgy értelmezte a döntést, hogy az folyamatban lévő ügyekre nem vonatkozik.
Hack szerint garantált („Olyan biztos, min hogy felkel a nap”), hogy ha a BKV-ügy a strasbourgi bíróság elé kerül 2-3 év múlva, a bíróság meg fogja állapítani azt, hogy a magyar állam megsértette a vádlottak alapvető emberi jogait, és meg kell semmisíteni majd a döntést. A BKV-peren most évekig – az adófizetők pénzén – dolgozó bírók, ügyészek és ügyvédek munkája totálisan hiábavaló, hiszen majd újra le kell tárgyalni az ügyet. Erre pedig nem lenne szükség, ha már 2011-ben hallgattak volna a független nemzetközi szervezetekre, vagy a hazai civil szervezetekre.
(Az adás megtekintéséhez kattintson a képre!)
