Éjjel küld e-mailben utasítást munkatársainak Handó Tünde másnap reggeli teljesítésre - írta Kondor Katalin az OBH (Országos Bírósági Hivatal) elnökéről nemrég a Kapu című folyóiratban. Vajon ezt az “éjszakai e-mail”-módszert alkalmazta akkor is Handó, mikor példa nélküli gyorsasággal áthelyezte a BKV-pert Kecskemétre?
Hibás döntésnek nevezte Handó Tünde 2011-es OBH elnöki kinevezését a Magyar Rádió volt elnöke, Kondor Katalin is. Már korábban ismertettük Kondor a Kapu című folyóiratban megjelent írását, ám megállapításai bennünk is felvetettek pár kérdést:
„aki éjjel küld emailben utasítást munkatársainak reggeli teljesítésre, aki alatt a legnagyobb fluktuáció volt az OBH-ban, aki konfliktushelyzetben hisztérikusan jár el, és akit korábban alkalmatlansága miatt nem neveztek ki az OIT vezetőjének, az egyénisége miatt alkalmatlan a korlátlan teljhatalomra”
Lehet, hogy a BKV-ügy áthelyezésére is egy éjszaka írt e-mailben utasított Handó, hogy az a lehető leghamarabb teljesüljön?
Kérdés felvetésünk jogos, hiszen emlékezzünk vissza, milyen rövid idő alatt, milyen gyorsan követték egymást az események a BKV-ügyben Handó kinevetését követően:
-
2011. december 13-án Handó az OBH elnöki posztjával megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is.
-
2012. január 5-én Handó kinevezte Fazekas Sándort a Fővárosi Törvényszék elnökévé.
-
2012. január 11-én beérkezett a BKV-per vádirata a Fővárosi Törvényszéken
-
2012. január 17-én Fazekas kinevezése után néhány nappal élt az új jogszabályok adta lehetőségével, és példátlan gyorsasággal indítványozta BKV-per áthelyezést Handónál.
-
2012. február 16-án Handó hivatalos szempontrendszer híján érthetetlen sietséggel meghozta döntését a BKV-ügy Kecskemétre helyezésről.
-
A perek áthelyezését szabályzó szempontrendszer csak négy nappal később, 2012. február 20-án született meg.
Hagyó Miklós és vádlott társai Handó Tünde döntése kapcsán az Alkotmánybírósághoz, és Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mert az áthelyezéssel sérült a törvényes bírához való jog, fenn áll a pártatlanság követelményének sérelme, és sérült a jogorvoslathoz való jog is.
A bíróság kijelölésének joga miatt az OBH szabályozását és Handó Tündét sok bírálat érte. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért is aggályát fejezte ki.
Az alkotmányjogi panasz elbírálása során 2013. április 23-án hallgatta meg Handó Tündét az Alkotmánybíróság. De hiába kérelmezték a BKV-ügy védői a meghallgatás nyilvánosságát. A meghallgatásra zárt ajtók mögött, az érintettek és a nyilvánosság kizárásával került sor. Ráadásul a tiltakozást figyelmen kívül hagyva a meghallgatásról készült felvételt az Ab végül 10 évre titkosította.
