Bár az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a bírósági ügyek áthelyezhetőségét lehetővé tevő törvényt, a kormánypárti kétharmad beleírta azt az alaptörvény rendelkezései közé. Ezt is megsemmisítette az alkotmánybíróság, igaz, immár nem érdemben vizsgálta a szabályozást, hanem formai okokból ítélte alkotmányellenesnek, hogy átmeneti rendelkezésnek neveznek végleges szabályokat. Ennek ellenére Kecskeméten maradt a BKV-ügy – mostanáig.
A BKV-pert végre visszahelyezték a fővárosba, oda, ahova eredetileg is tartozott volna. De hogyan kerülhetett sor arra, hogy alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe ütköző módon átszignálják az ügyet Kecskemétre?
Már javában zajlott a BKV-ügy nyomozása, amikor a parlament kormánypárti kétharmada létrehozta a büntetőeljárási törvényben a kiemelt jelentőségű ügy fogalmát, ami lényegében a közélet tisztasága elleni, korrupciós bűncselekményeket takarta. A jogszabály lehetővé tette, hogy ezekben az ügyekben a vádat emelő illetékes ügyészség jelöljön ki bíróságot, vagy leterheltségre hivatkozva a bíróság vezetője leadhassa az ilyen ügyeket.
Az alkotmánybíróság azonban az új alaptörvény hatálybalépése előtt kimondta az ügyek áthelyezhetőségének alkotmányellenességét, mert ezzel többek között a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog csorbulhatott volna. A kormánypárti többség azonban az alaptörvény részévé tette az alkotmányellenes szabályokat azzal, hogy beleírta az átmeneti rendelkezésekbe. (Ha az alptörvény része egy rendelkezés, akkor arról már az alkotmánybíróság nem tárgyalhat.) Így már nem volt akadálya például a BKV-ügy áthelyeztetésének.
Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék új elnöke 2012. január ötödikén, csütörtökön kapta meg kinevezését Handó Tündétől, az Országos Bírói Hivatal elnökétől. Még meg sem melegedhetett Fazekas széke, a kinevezését követő NYOLCADIK munkanapján leterheltségre hivatkozva a BKV-ügy tárgyalásának áthelyezését kezdeményezte kinevezőjénél, a fideszes EP-képviselő feleségénél, Handó Tündénél.
Megjegyzendő, hogy az új szabályozás alapján a BKV-ügy volt az első, melynek az áthelyezését bárki is kezdeményezte, 16 nappal az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek hatályba lépését követően és 17 nappal Handó Tünde hivatalba lépését követően.
A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumában a 2012. január 11-i állapot szerint a folyamatban lévő elsőfokú 569 peres ügyből 264 ügy minősült kiemelt jelentőségűnek, amelyben az eljárást soron kívül kell/ett lefolytatni. Fazekas első néhány munkanapja egészen intenzív lehetett, mivel ugye nyilvánvalóan átnézte az összes peres ügy anyagát, hogy pontosan lássa, "kénytelen" átszignálást indítványozni ebben az ügyben. (Hozzátesszük, hogy csupán a Hagyó Miklós és társai elleni büntetőügy nyomozati irata 179 kötetből áll. Mindenesetre a törvényszéki közlemény szerint az ügy a törvényben előírt határidőben történő kitűzése és tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken nemcsak a bírók leterheltsége, hanem a súlyos tárgyalóterem-hiány miatt sem lett volna lehetséges.) Majd Handó sem habozott sokat: a Zushclag-ügyben már bizonyított Kecskeméti Törvényszékhez utalta az ügy tárgyalását.
Mint korábban említettük már, az eljárás kezdete után nyilvánították a korrupciós bűncselekményeket kiemelt jelentőségű üggyé, s ez teremtette meg az ügyek áthelyezhetőségének lehetőségét, hiszen ésszerű határidőn belül le kellene ezeket az eljárásokat zárni. Az ésszerű határidő persze nem lett definiálva, így például a BKV-ügy első fokú ítélete az ésszerű határidő jegyében a 2014-es választási kampány hajrájában születhet meg, akárcsak korábban a Zuschlag-ügy ítélete, amely szintén Kecskeméten született és a 2010-es választás első fordulója előtt néhány nappal hirdették ki.
Az alkotmánybíróság az átmeneti rendelkezéseket hatályon kívül helyezte 2012. végén, amely a bírósági ügyek áthelyezhetőségét megteremtette, akkor még hiába kezdeményezték a védők az ügy Budapestre helyezését, a tárgyalást vezető Hadnagy Ibolya úgy érvelt, csak formai okokból semmisítették meg az átmeneti rendelkezéseket, s az áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok hatályban vannak.
2013. december 16-án azonban a Kecskeméti Bíróság illetékessége hiányát állapította meg, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez.
