Bizarr kettősség: a bíróság azt vizsgálja, hogy az AAM Zrt. munkájára szükség volt-e a BKV-nál. Máshol biztosan kellenek, hiszen a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Miniszterelnökség a megrendelőik közé tartozik.
.jpg)
Ezen a héten két tanút hallgattak meg a Kecskeméten zajló tárgyalássorozaton. A csütörtöki bizonyult érdekesebbnek, S. Tamás ugyanis az AAM Zrt. üzletágvezetője. A szakember úgy vélekedett, hogy Antal Attila akkori BKV-vezérigazgató helyesen döntött, mikor bevonta őket a 4-es metró-projektbe. Mint mondta, Antal részéről éppen az ellenkező döntés lett volna felelőtlenség, mert DBR Metró Projekt Igazgatóság kapacitása nem volt elég a munkához, ez ráadásul inkompetenciával is párosult. Mint mondta, az AAM érkeztekor a beruházás romokban hevert, nekik is tűzoltómunkával kellett kezdeniük. Hozzátette, nem csodálkozik azon, hogy háromszor annyi pénzből épül meg a metró, mint ami az eredeti tervekben szerepelt.
S. Tamás azt is elmondta, hogy az első kontraktus a közlekedési vállalattal egy keretszerződés volt, meghatározott felső limitösszeggel. Pontosan számon tartották kollégáik munkavégzését, ez adta az alapját az óradíjas elszámolásnak. A tanú, aki 2007 márciusától volt a projekt vezető tanácsadója, kijelentette, hogy a BKV akkor a beidegződések, a munkamorál alapján egy szocializmus korabeli nagyvállalatként működött piacgazdasági körülmények között, ami kihatott a 4-es metró beruházásra.
Nem csak a BKV került szóba a tárgyaláson, hanem a rendőrség is. S. Tamás ugyanis elmondta, hogy a tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban már 2011-ben meghallgatták a BRFK gazdaságvédelmi főosztályán, de a kihallgatás jegyzőkönyve nem szerepel a peranyagban. A védelem kérdésére a tanú elmondta azt is, hogy jelenleg szerződésben állnak a MVM-mel, méghozzá a paksi atomerőmű fejlesztésére vonatkozó Lévai-projekt kapcsán, de megrendelőik közé tartozik más központi közigazgatási szervhez hasonlóan a Miniszterelnökség is.
Azért a keddi tanú is mondott érdekességeket. E. A., a C.C. Soft egykori vezetője elmondta, hogy Hagyó Miklós elsőrendű vádlottal soha nem találkozott, nem álltak semmilyen kapcsolatban. Hagyót mindössze egyszer látta, Tasnádi Péter pécsi temetésén. E. A. azt is kijelentette, hogy sem szóban, sem sms-ben nem fenyegette meg Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat, a BKV korábbi vezérigazgatóját.
A vádirat állításával szemben tagadta, hogy a cég teljesítési igazolásainak kiállításakor nem zárult volna le az utastájékoztató rendszer próbaüzeme, és mint mondta, a rendszer működőképes is volt. Sőt, megítélése szerint a mai napig is alkalmas lenne a szentendrei HÉV-vonal utastájékoztatási rendszere a tökéletes működésre.
A menet közbeni szerződésmódosításokról elmondta, hogy szükség volt rájuk, mert az eredeti ajánlatban szerepeltetett kijelzőket a BKV kérésére módosították, hogy a közlekedési vállalat reklám-, illetve promóciós célra is fel tudja őket használni. Ugyanakkor a biztosító berendezéseket kiépítő Thales cég E. A. szerint nem mutatott együttműködési hajlandóságot, és teljesíthetetlen anyagi követelésekkel állt elő.
E. A. meghallgatásával kapcsolatban külön érdekesség, hogy a nyomozati szakaszban a rendőrség egyszer sem hallgatta meg, pedig a vádirat utal az ügyben játszott szerepére.
