A Hagyó-ügy néven elhíresült BKV-per tárgyalási szakaszában a legnagyobb vihart az kavarta, hogy a vádlottak és az ügyben szereplő tanúk egymás után vonták vissza vallomásaikat. Közülük sokan arra hivatkoztak, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat és a főváros egyes korábbi vezetői ellen folytatott nyomozás során 2009-ben hatósági visszaélések történtek. Egyesek kényszervallatásról számoltak be, míg mások a nyomozás során a rendőrök által elkövetett szabálytalanságokat tárták fel.
A rendőrségi iratok hemzsegnek az ellentmondásoktól. A vádlottak tévesen dátumozott, elveszett és hamisítás gyanúját is felvető okiratokra is felhívták a bíróság figyelmét.
Blogunk sorozatot indított ezen visszaélések feltárására. Harmadik körben ismerjék meg további két vádlott – Zelenák Tibor és Lelovics Ottó – történetét, észrevételeit!
Zelenák Tibor: "Az ügyészségnek szüksége volt három-négy emberre, akik szinte nem is ismerték egymást, és rajtuk keresztül próbálja alátámasztani a koncepcióját".
Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt hűtlen kezeléssel gyanúsította meg 2010 januárjában a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Úgy vélték, ő a felelős Horváth Éva "fiktív" foglalkoztatásáért.
Zelenák akkoriban azt nyilatkozta, hogy a gyanúsítással szemben panasszal élt, mert azt alaptalannak tartja. Mint mondta, Horváth Éva korábban került a BKV-hoz, mint ő, és soha nem volt a munkáltatója. "A foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések tőlem magasabb szinten dőltek el. Viszont tudtam, hogy a BKV-nál dolgozik, hiszen napi munkakapcsolatban voltunk vele. Ugyanúgy, mint azok a BKV-s vezetők, akik - úgy tűnik - most amnéziában szenvednek" - mondta Zelenák Tibor.
Majd a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélyére hivatkozva a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte Zelenák Tibor előzetes letartóztatását. Közel két hónappal később a Fővárosi Bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését, megszüntette előzetes letartóztatását és elrendelte szabadlábra helyezését.
Zelenák Tibor letartóztatása súlyosan törvénysértő körülményeiről vallott. A tárgyaláson beszámolt róla, hogy őrizetbe vételét előbb közölték a tévéhíradóban, mint vele, majd 51 napos előzetese alatt nem vehette fel a kapcsolatot három kisgyermekével és feleségével.
Lelovics Ottó: "Megkomponált, megtervezett sorozat volt, amely politikai célt szolgált és ezt a célt el is érték. Megbocsáthatatlannak tartom, hogy emberek tucatjait hurcolták meg, gyanúsították meg, hozták hírbe".
Lelovics Ottó, Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes egykori kampánytanácsadója és sajtósa a Kecskeméti Törvényszéken tett vallomásában hangsúlyozta, hogy közvetett módon sem adott utasítást, és utasításokat sem közvetített a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. vezetőinek a cég számára hátrányos szerződések megkötésére, tehát nem ismerte el bűnösségét.
Majd felidézte meggyanúsításának nem mindennapi körülményeit. Furcsállta, hogy bár első kihallgatására szülei nyaralójából, egy telefonhívásra azonnal elindult, együttműködött mindenben, a házkutatást követően mégis közölték vele a rendőrök, hogy "sok cuccot vigyen, mert sokáig lesz bent" a kihallgatáson.
Akkor még elengedték a rendőrök, ám hónapokkal későbbi kihallgatása még fenyegetőbb körülmények között zajlott. Lelovics felidézte, hogy nyomozók vették körül a belvárosban, mikor az autójához ment. "A belváros közepén, fényes nappal megbilincseltek, pórázra kötöttek és egy órán át ott álldogáltunk" - mondta.
Lelovicsnak első körben házi őrizetet rendelt el a Budai Központi Kerületi Bíróság, mivel nem állt fenn nála a szökés veszélye. Majd Szívós Mária előzetes letartóztatássá változtatta azt érdemi indoklás nélkül. Ezt követően Szívós jóváhagyta előzetesének meghosszabbítását, később pedig házi őrizetének meghosszabbítását is.
Ha többet szeretne megtudni a kényszervallatásokról, olvassa el a többi ezzel kapcsolatos cikkünket is:
Kényszervallatások, hatósági visszaélések a Hagyó-ügyben
