Érthetetlen sietséggel döntött a BKV-per Budapestről áthelyezése ügyében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke - tudta meg a Népszava. Az OBH ugyanis csak 2012. február 20-án tette közzé a peráthelyezésekkel összefüggő elnöki ajánlást, pedig korábban Handó Tünde - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - már döntött arról, hogy az elsőrendű vádlott Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes után Hagyó-perként is ismert büntetőüg tárgyalását Budapest helyett Kecskeméten folytatja le.
Időrendben vizsgálva a BKV-per áthelyezésének eseményeit az derül ki, hogy Handó Tündének főbíróként égetően sürgős feladata volt az ügy tárgyalását áthelyezni a fővárosból. Az OBH honlapján közzétett adatok szerint Handó Tünde ugyanis 2012. február 20-án adta ki azt az elnöki ajánlást, amely rendezi a perek áthelyezésénél figyelembe veendő szempontrendszert.
Az ajánlás tervezetét egészen február 15-éig köröztették a bíróságok között, és öt nap alatt dolgozták fel a beérkezett javaslatokat. Ennek ellenére Handó már február 16-án meghozta döntését az áthelyezésről. Beszédes tény, hogy éppen aznap, amikor egy kapcsolódó ügyben Hagyót a Fővárosi Törvényszék felmentette.
A Népszava kérdésére Handó hivatala a dátumokban megmutatkozó ellentmondással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy bár valóban az OBH-elnöki ajánlás közzététele előtt néhány nappal került sor az áthelyezésre, az ajánlás tervezete, illetve az azzal kapcsolatos bírósági vélemények már rendelkezésre álltak.
www.sajto-foto.hu
Éppen a peráthelyezési gyakorlatról kérdezte egyébként április végén az Alkotmánybíróság (Ab) meghallgatáson az OBH-elnököt, de egy sokat nem mondó vázlatos kivonaton kívül a zárt ajtók mögött tartott meghallgatásról semmit sem tudni; az erről készült hangfelvétel ugyanis 10 évig "nem nyilvános". A nem nyilvános ülés, a "titkolózás" miatt több jogvédő szervezet is tiltakozott, mondván: ez sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét.
Korábban a Szolnoki Törvényszék összbírói értekezletét követően az OBH elnöke úgy fogalmazott, hogy "a bíróságnak a jogtudat és a jogi kultúra erősítése is a feladatai közé tartozik" illetve említette a "nyitott bíróság" programot is. Kérdésünkre, hogy ezek szellemében mit gondol az elnök arról, hogy az Ab zárt ülésen hallgatta meg, kitérő választ kaptunk. Megkerestük az Ab-t is a meghallgatás körüli titkolózással kapcsolatban. Bitskey Botond főtitkár közölte, hogy a bíróság egyelőre nem foglalt állást a jogvédő szervezetek kritikájáról.
"Az Alkotmánybíróság azért tart személyes meghallgatást , mert az ügy érdemi előmozdítása a meghallgatás nyilvánosságától nem várható" - fogalmazott.
Hagyó Miklós fogva tartásával kapcsolatban éppen a közelmúltban mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy a magyar hatóságok megsértették az embertelen bánásmód tilalmát, Hagyó személyi szabadságához fűződő jogát, a volt politikus magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, továbbá a jogorvoslathoz való jogot. A peráthelyezés ügyében sem Magyarországé a végső szó, ugyanis Hagyó ügyvédei Strasbourghoz fordultak ebben a kérdésben is. Az Ab kérdésünkre nem tudta megmondani, hogy mikor hoznak döntést a BKV-per áthelyezésének jogszerűségével.
