Meghallgatja az Alkotmánybíróság (Ab) Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét a Hagyó-ügy bírósági tárgyalásának Kecskemétre történt áthelyezésével összefüggésben - tudta meg lapunk.
Az Ab előtti meghallgatás oka egyebek mellett Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és védőjének Ab-beadványa, amelyben kifogásolták, hogy jogorvoslati jog biztosítása nélkül döntött Szájer József fideszes EP-képviselő felesége arról, hogy a BKV-pert Kecskemétre teszik át. Úgy tudjuk, a meghallgatás nyilvános lesz.
Hagyó Miklós ott akar lenni az április 23-i meghallgatáson, de nem biztos, hogy lesz rá lehetősége - mondta kérdésünkre Kádár András, a volt főpolgármester-helyettes védője. Ugyanakkor - folytatta - Hagyó személyes részvételének útjába két akadály is gördülhet. Az egyik, hogy aznap Hagyónak épp Kecskeméten kellene lennie a BKV-per tárgyalásán, de bízik abban, hogy ezt a "kimenőt" a törvényszék engedélyezi számára. A másik kérdés, hogy valóban nyilvános lesz-e a meghallgatás. Ha mégsem, úgy Hagyó az Ab aulájában ülve szeretné kivárni, míg az ügyéről kérdezik a főbírót - mondta Kádár. A védő is izgatottan várja a meghallgatást, mert az Ab ügyrendje nem tér ki arra, mi történik egy ilyen eseményen.
Abban viszont Kádár biztos, hogy ezzel a Hagyó-ügy bevonul a magyar igazságszolgáltatás történetébe. Már csak azért is, mert ez lesz az Ab első ilyen, nyilvános meghallgatása. Ilyesmire ugyanis nem is régóta van lehetősége a taláros testületnek. Már javában zajlott a BKV-ügy nyomozása, amikor a kormánypárti többség a büntetőeljárási törvény módosításával létrehozta a kiemelt jelentőségű ügy fogalmát, ami lényegében a közélet tisztasága elleni, korrupciós bűncselekményeket takarja. A jogszabály lehetővé tette, hogy ezekben az ügyekben az ügyészség döntse el, hol emelnek vádat, az OBH elnöke pedig a bíróságok leterheltségre hivatkozva "áttelepíthessen" más törvényszékre ilyen ügyeket.
Az Ab azonban az új alaptörvény hatályba lépése előtt kimondta az ügyek áthelyezhetőségének alkotmányellenességét, mert ezzel a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog csorbulhatott volna. Az új helyzetre a Fidesz-KDNP azzal "reagált", hogy a 2011 év végén elfogadott, az Alaptörvényhez tartozó úgynevezett átmeneti rendelkezésekbe építette Polt Péter legfőbb ügyész illetve Handó Tünde áthelyezési ilyen jogkörét. Nem sokkal azután, hogy 2011. december 13-án megválasztották az új bírósági vezetőket: ekkor lett Handó Tünde az OBH vezetője. Handó amellett, hogy megkapta az ügyek áthelyezésének jogát, egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel mindezek a jogkörök is életbe léptek tavaly év elején, ám azokat alig egy évvel később, az Ab visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
Érdekes dátumok
A Fővárosi Törvényszék új elnöke, Fazekas Sándor 2012. január 5-én kapta meg kinevezését Handó Tündétől. Néhány nappal később, 11-én érkeztették a BKV-per vádiratát, majd Fazekas három munkanap alatt döntött - leterheltségre hivatkozva - a BKV-ügy áthelyezésének kezdeményezéséről kinevezőjénél. Ezután Handó az ügy tárgyalására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki a 2012. február 17-i hírek szerint, azaz éppen egy nappal azután, hogy Hagyó Miklóst az illetékes Fővárosi Törvényszék egy kapcsolódó ügyben felmentette. Így 2012. június 13-án Kecskeméten kezdődött meg a Hagyó és társai elleni büntetőeljárás.
A hivatalos indoklás szerint az ügy áthelyezése a bíróságok közötti egyenlő tehereloszlás miatt történt, később kiderült, hogy míg a Fővárosi Törvényszéken 60, addig Kecskeméten 56 százalék a kiemelt ügyek aránya, így az intézkedéssel alig nyertek valamit. Az intézkedés ráadásul jogi és morális kérdéseket is felvet, mivel az OBH vezetője jogorvoslat biztosítása nélkül jelölt ki más bíróságot. Emiatt 2012 áprilisában az Ab-hez fordultak Hagyó és társai védői. 
(A beadvány és az ügy további dokumentumai itt olvashatók: http://hagyomiklos.com/?q=hu/node/54) Ezt a gyakorlatot a Transparency Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezetek sem tartották összeegyeztethetőnek a demokratikus berendezkedéssel. (Az erről szóló tanulmány itt olvasható: www.jogiforum.hu/publikaciok/467)
