A 2010-es választási kampány hajrájában azzal sokkolt a jobbos média, hogy Hagyó Miklós vagyonkimentésbe kezdett, amiért rokonainak ajándékozta politikai pályája kezdete előtt szerzett egyes vagyontárgyait. A hisztéria közepette egy ideig a bíróságok is osztották ezt, aztán végül a vagyonelemek többsége kikerült a zár alá vétel alól, mert kiderült azok megszerzésének eredete.
Hagyó Miklós rokonainak ajándékozta ingatlanjainak egy részét, ezzel kívánta kimenteni egy esetleges büntetőeljárás hatálya alól az értékeit -írta a jobboldali sajtó 2010-ben. Az senkit nem érdekelt, hogy az ingatlanok, illetve cégüzletrészek, mikor kerültek Hagyó Miklós tulajdonába.
Az egykori főpolgármester-helyettes előzetes letartóztatásba helyezése után már az ügyészség írta azt beadványaiban, hogy indokolt a volt politikusnak és családtagjainak vagyonát zár alá venni, mert felmerül a gyanú, hogy azok „bűnös” módon kerültek birtokába. Az ügyészi indokolás azért is volt különös, mert se a nyomozás során, sem pedig a vádemelést követően nem állította soha senki azt, hogy Hagyó Miklósnak anyagi előnye származott volna a BKV szerződéskötéseiből. Később ennek jegyében változott is a zár alá vétel fenntartásának indoka, a BKV polgárjogi igénye alapján tartották azt fenn.
A bíróság jogerősen megállapította, hogy Hagyó Miklós valamennyi vagyonelemét törvényes, ellenőrizhető módon szerezte, így a rokonainak ajándékozott ingatlanok és egyéb eszközök zár alá vételét kivétel nélkül megszüntették, egy részének zár alatt tartásának indokolását pedig megváltoztatták.
(Fotó forrása: femina.hu)
Zár alatt végül csak néhány ingatlan maradt, méghozzá a BKV polgárjogi igénye miatt, illetve azért, mert Balogh Zsolt azt állította még a nyomozati szakban – amit a bíróság előtt már nem erősített meg -, hogy 30 millió forintot juttatott volna az egykori politikusnak. Ha ez így lett volna, akkor a bíróságnak jogában állhatna vagyonelkobzást alkalmazni, de ezt az állítást semmi nem támasztja alá Balogh többször módosított vallomásán kívül, amit mint említettünk a bíróság előtt a volt BKV-vezér már nem ismételt el.
Érdekesség az is, hogy a BKV a bizonyítottan elvégzett munkákért akar polgári jogi igényt érvényesíteni olyan összegben, amiről a vádirat szól. A közlekedési cég valamivel több mint egymilliárd forintot követel Hagyón kívül a BKV volt vezetőitől, sőt a munkákat elvégző cégektől is.
Kérdés, hogy mindezt hogyan gondolja a BKV, hiszen az elvégzett munka hol lezajlott kampányokban mérhető sikereket hozott, hol pedig például utastájékoztató rendszer valósult meg belőle, de említhetnénk a BKV webshopjában ma is kapható kártyákat, vagy éppen az európai reklámfilmes díjat nyert alkotást.