Az Orbán kormány újabb sunyi húzása fenyegeti a bírói függetlenséget. A közigazgatási bíróság létrehozásával a saját számon kérhetőségüket akarják lehetetlenné tenni.
A most létrehozni kívánt Közigazgatási Felsőbíróság lényege tulajdonképpen az, hogy kiemelje a jelenlegi jogrendből azokat az ügyeket, melyek a “szervezett bűnözés számára fontosnak mondhatók”. Vagyis azokat a pereket, ahol az utóbbi időben a Fidesz számára a Közigazgatási, Polgári Bíróságon kedvezőtlen döntések születtek.
“Az olyan ügyeket, ahol fény derülhet a nyakig szaros magyar közélet disznóságaira, erkölcstelenségére, a hatalom önérdek vezérelt lépéseire, a hatalommal való visszaélésekre, a csalásokra, lopásokra, sikkasztásokra. Ez fogja majd felmenteni Farkas Flóriánt, ez védi majd meg Rogánt és összeharácsolt vagyonát, meg az ország leggazdagabb emberének strómanjait. Ez a bíróság járna el a NAV ellen indított perekben, a Nemzeti Bankkal kapcsolatos eljárásokban” - írja a Pupu blogja.
A legdurvább az egészben az, hogy az új bíróságon kormánytisztviselők ítélkezhetnének. Ez pedig nonszensz, hiszen egy jogállam a hatalmi ágak - törvényhozás, bírói és végrehajtó hatalom - szétválasztására alapul).
"A közigazgatási bíróság ötlete olyan, mintha egy vádlott a saját családtagjaiból állíthatná össze a fölötte ítélkező esküdtszéket."
- írja Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője.
Innen már csak egy lépés, hogy a miniszterelnökünk I. Orbán a Budavári palota trónszékből ítélkezzen.
Az már csak hab a tortán, hogy a Fidesz-kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságába is szabálytalanul akar magyar tagot jelölni. Az előírás szerint la tagországok jelöltjeit nyilvános és átlátható pályázat során kell kiválasztani. Ezzel szemben a nálunk nem volt pályázat, nem volt átláthatóság. Oda is a saját emberüket akarják ültetni, hiszen a strassbourgi bíróság már több ügyben döntött a Fidesz-kormány ellen.
Hagyó Miklós fogvatartásának elfogadhatatlan körülményeivel kapcsolatban fordult Strasbourghoz 2010 szeptemberében. Az őt fogva tartó magyar hatóságok ugyanis több jogsértést is elkövettek. (Ide értve a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítását, az embertelen bánásmód tilalmát, a családi élethez való jogot és a jogorvoslathoz való jogot. Strasbourg végül Hagyó javára döntött, mivel hiányolták azt a bizonyos „szökésre utaló adatot”, amire hivatkozva 9 hónapig előzetesben tartották Hagyót.
