A BKV-per tárgyalásán az ügyészek előszeretettel használják a "felesleges" és "túláraztott" jelzőket a százezres szerződések esetében. Minek neveznék akkor azt, hogy a BKK jelenleg 730 millióért telepít olyan segélyhívó oszlopokat, amire valójában nincs szükség.
Eddig 50 narancssárga segélyhívó oszlopot üzemelt be a BKK a főváros legfrekventáltabb pontjain, és még 83 telepítése van folyamatban. Az segélyhívó oszlopok célja, hogy vészhelyzetben a 112-es segélyhívószám egy gombnyomással azonnal elérhető legyen. A kérdés csak az, hogy a mobiltelefonok korában mégis mi szükség van ezekre a segélyhívókra?
A 444 megpróbált utána járni, mégis mi értelme van az oszlopoknak, ám sem a Fővárosi Önkormányzat, sem a Budapest Közút Zrt. nem tudott értelmes magyarázattal szolgálni. Nem is csoda, hiszen:
- A statisztika szerint 2014-ben már 118 mobiltelefon jutott 100 magyarra. (Ideértve az öregeket és a csecsemőket is.)
- Alapból a világ bármely országából, minden telefonról (mobilról, vezetékesről, fülkéből) ingyenesen elérhető a 112 segélyhívószám egy EU-s rendeletnek megfelelően.
- A turistáknak sem segítség, mert mobiljukról ők is ingyen hívhatják a számot, akkor is, ha nem rendelkeznek mobiltelefon-szolgáltatással.
- Budapest legforgalmasabb helyszínein pláne elképzelhetetlen, hogy vészhelyzet esetén nem lesz olyan ember, aki a mobilján fel tudná hívni a rendőrséget.
- Egyes parkolóautomatákon keresztül eddig is kérhetett segítséget, aki bajba jutott.
Az oszlopok fölöslegességét nem egyébként nem csak az észérvek, hanem a statisztika is alátámasztja:
A BRFK tájékoztatása szerint 2015. november 19. és 2016. június 30. között összesen 79 valós segélykérő hívást fogadott a rendőrség a oszlopokról, tehát
egy-egy segélyhívó oszlopra 4-5 havonta jut egy éles hívás.
A segélyhívó oszlopok telepítéséről szóló szerződést még Vitézy Dávid írta alá 2013-ban. Az oszlopok telepítésére egyébként nem külön szerződést kötöttek, hanem hozzácsapták a „Budapest jelzőlámpás közúti forgalomirányító berendezéseinek üzemeltetése és fejlesztése” közbeszerzéshez. A melléklet utolsó oldalán feltüntetett összegekből derül ki, hogy
a 133 oszlop telepítése 730 millióba kerül. Darabonként tehát 5,5 millió forint közpénz ment el a haszontalan oszlopokra.
A 444 számításai szerint még az is hatékonyabb módszer lett volna, ha ebből a pénzből 74 ezer darab mobiltelefont vesznek. Ezekből ugyanis bőven jutott volna mind az 5 ezer megállóhelyre és a kb. 2 ezer tömegközlekedési eszközre.
A 444 felvetése szerint az egész fejlesztés a bürokrácia túlkomplikáltságának a terméke. Ilyen projekteknél ugyanis legtöbb esetben évek telnek el, mire megvalósul a beruházás. A végén pedig már senki sem tudja megmondani, miért is vágtak bele. Szerintünk azonban a vezetékes segélyhívó hálózat kiépítése már 2013-ban is elavult és haszontalan megoldást ígért.
A "felesleges" és "szükségtelen" jelzők a BKV-ügy tárgyalásán is sokszor elhangoztak, ám Hagyó Miklós volt polgármester-helyettest első fokon végül nem találták bűnösnek az őt érintő három legsúlyosabb vádpontban: se a nokiás dobozokkal kapcsolatban, sem a maffiavádban, illetve az ítélet szerint nem voltak szükségtelenek a 4-es metróval kapcsolatos szerződések sem. Egyedül a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerével kapcsolatban marasztalták el. (Hol van a 125 milliós - amúgy működő - utastájékoztatók ára a 730 milliós haszontalan segélyhívókhoz képest?)
Hogy Hagyót egyáltalán elítélték ebben a történetben, annak egy oka van: Balogh Zsolt - a nokiás Balogh - azt állította, bár számtalanszor visszavonta azóta -, hogy a volt főpolgármester-helyettes sürgette a beruházást. Ennyi.
Kérdezném tisztelettel, anélkül, hogy sürgetnék valakit. Arról senki nem mondta, hogy felesleges beruházás, és a rendszer működött/működik is. Akkor ez most itt mi is? Felesleges? Túlárazott?
Fotó forrása: Jozsefvaros.hu
