Hogy ki hogyan próbált meg igazodni az akkor már tuti befutónak látszó Fideszhez, illetve a nyilvánvalóan közeledő új budapesti városvezetéshez, embere válogatta...
“Meggyőződésem, hogy az úgynevezett Hagyó-ügy koncepciós ügy, nem volt bűnszövetség, holott a gyanúsítás és a vád erre épült. A “nokiás Hagyónak” nem volt Nokiája, nem volt doboza, ügy sem volt, az egészet a titkosszolgálat találta ki, amit az ügyészség átvett, de a vádiratban ez már nem is szerepel. Az is különös, hogy ebben az ügyben engem még tanúként sem hallgattak meg.” -nyilatkozta Demszky Gábor az Élet és Irodalom október 3-i számában.
Bár az interjú a kezdete volt Demszky Bokros Lajos melletti kampányának, az aktuálpolitikai kérdések mellett azért tett néhány olyan állítást, amelyet érdemes górcső alá venni.
A fenn idézett mondatai talán a legérdekesebbek. A volt főpolgármester amellett, hogy gyakorlatilag álbaloldalinak, tehetetlennek, illetve hatalommániásnak írta le az egykor szövetséges szocialista pártot és annak fővárosi politikusait, kiállt amellett a Hagyó Miklós mellett, akit - mint az interjúból is kiderül - nem tartott alkalmasnak a főpolgármester-helyettesi posztra. De vajon mire gondolhatott Demszky Gábor, amikor arra utal, hogy az egészet a titkosszolgálat találta ki?
Két eset lehetséges. Az egyik egy már viszonylag ismert szál. Az egyik legnagyobb hírportál összeállításából kiderült, hogy azok közül, akik annak idején a BKV-ügyben folytatott nyomozásban fontos szerepet töltöttek be, a hatalomváltás után a fővároshoz tartozó cégeknél kezdtek el dolgozni. Kapásból lehetne itt több nevet felsorolni, de közülük is kiemelkedett - karrier szempontjából - Jónás Endre, aki egykoron, még ha rövid időre is, vezette a Nemzetbiztonsági Hivatalt. Jónás a hivatásos szolgálatát 1969-ben kezdte a jogelőd szervezeténél. 2002-ben az NBH szakmai (műveleti) főigazgató-helyettesévé nevezték ki, egyben átmenetileg megbízták a főigazgatói teendők ellátásával is. 2005. év elejétől dolgozott a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központban főigazgató-helyettesként, 2008. januártól megbízott, szeptember 1-től 2010 nyaráig kinevezett főigazgatóként. Innen került a jelenlegi főpolgármester által létrehozott Fővárosi Biztonsági Irodába, ahol egy 30 fős nyomozói csapatnak lett a vezetője.
Hogy tovább bonyolódjon ez a szál: itt lett a helyettese az a Halász Ottó, aki annak idején Hagyó kihallgatásán is részt vett. Az egykor ezotériával is foglakozó egykori BRFK-s gazdaságvédelmi nyomozó, több társával együtt került be 2010 őszén a fővárosi FBI-hoz.
Ha tehát arra gondolt Demszky Gábor, hogy egykori titkosszolgálati, rendőri tapasztalattal rendelkező emberekből informátori hálózatot építettek ki 2009-2010 tájékán, amelyet politikai célokra használhattak fel, valószínűleg nem téved nagyot. Bár nyilván bizonyítani igen nehéz ezeket. Annyi azért látszik így lassan öt év távlatából: nyilvánvalóan nem volt véletlen, hogy 2010 tavaszán egymást érték a bejelentések a fővárosi cégekből állítólag kifolyó pénzekről, és nyilván a szocialistákhoz köthető korrupciós ügyekről. Hogy ki hogyan próbált meg igazodni az akkor már tuti befutónak látszó Fideszhez, illetve a nyilvánvalóan közeledő új budapesti városvezetéshez, embere válogatta. Volt akit megjutalmaztak, és volt akit pedig csak felhasználtak, majd ugyanúgy a vádlottak padjára került, mint akit ő megvádolt.
Van természetesen egy másik olvasata is Demszky mondatának. Ha szó szerint vesszük a mondatát, miszerint “az egészet a titkosszolgálat találta ki”, akkor eljutunk addig a teóriáig, miszerint az egykori nagyhatalmú, a fővárosi erős embernek számító Hagyót saját párttársai, illetve a Bajnai-kormány titkosszolgálata száműzte a politikai életből. Mert időben csak ez jön ki. Hol volt még akkor a Fidesz rendőrsége, ügyészsége, titkosszolgálata? Talán meg kellene kérdezni Demszky Gábort, hogy vajon akkor itt pontosan mire is gondol. Az pedig, hogy őt sohasem kérdezték meg bíróság előtt, tanúként mondjuk a BKV-perben, valóban érdekes, mondhatni furcsa körülmény.
És nem Demszky az egyetlen az egykori liberális párt soraiból, aki az utóbbi időben közvetve, vagy közvetlenül felhívta a figyelmet a Hagyó-ügy visszásságaira, illetve azokra a szálakra, amelyek a háttérben mozgatták az eseményeket. A sors furcsa fintora lehet, hogy az utóbbi időben éppen ők (Bauer Tamás, Gyekiczki András) állnak ki mellette. Köztudomású volt már a “régi időkben” is, hogy a szocialista párt budapesti erős emberét nagyon nem szerették a szabad demokraták. A BKV-per kecskeméti tárgyalásán többször szó esett arról, több tanú megerősítette, hogy a Demszky-, illetve a Hagyó-kabinet munkakapcsolata nem volt a legjobb, és akkor még óvatosan fejeztük ki magunkat. Nyilván az eltelt öt év, a sok-sok tanúvallomás, illetve egy adott időtartam alatt a jogállamiság ellen elkövetett kétharmados tatárjárás okán emlegetik joggal Hagyó ügyét az egykori liberális párt prominens személyei. Ők maradtak..
Öt év alatt háromszor (2010 áprilisa, 2010 ősze, és 2014 tavasza) plakátolta ki Hagyó arcképét a Fidesz, vagy a hozzájuk köthető civil szervezetek. Minden ténytől függetlenül. Nyilván megtették volna most ősszel is, ha erős ellenfél lenne a szocialista párt. De nem azok.
Stop.hu
