" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

nov
10

2010-es hatalomra jutása után a Fidesz szisztematikusan bontotta le a fékek és ellensúlyok rendszerét. Kasztrálta az Alkotmánybíróságot, majd saját delegáltjaival töltötte fel a mindenkori kormány legjelentősebb ellensúlyaként számon tartott testületet. Kilenc évre biztosan bebetonozták Polt Pétert a legfőbb ügyészi pozícióba, és létrehozták az egyszemélyes vezetésű Országos Bírói Hivatalt, amelynek élére Handó Tündét, Szájer József feleségét ültették.

hando-tunde-heti-valasz-d00014E17c479bee5662a.jpg

A kormánypártok elsőként az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak jelölési metódusát változtatták meg, majd a megüresedett alkotmánybírói székekbe saját jelöltjeiket választották meg. Egy újabb alkotmánymódosítással pedig jelentősen korlátozták az Ab hatásköreit. Ezzel párhuzamosan átalakították a bírói igazgatási szervezetet. Az Alaptörvényt nyíltan kritizáló, a jobboldali igazságügyi csomag alkotmányosságát megtámadó Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét a Kúria kialakításának okán elmozdították tisztségéből. A korábbi, testületi vezetésű Országos Igazságszolgáltatási Tanács feladatait az egyszemélyi vezetésű Országos Bírósági Hivatalra ruházták át, amelynek hatásköreit még rendkívüli módon ki is szélesítették. Elnökét a kétharmados hatalom választotta meg kilenc évre. A bírók mindenható vezetője ezután Orbán Viktor személyes jóbarátja, a Fidesz egyik európai parlamenti képviselőjének Szájer Józsefnek a felesége, Handó Tünde lett.

Handó Tündéről nyilván sok mindent le lehet írni, annyi azonban bizonyos, hogy tevékenységének első időszaka összeforrott az ügyáthelyezés intézményével, illetve annak összes hazai, illetve külhoni kritikájával. A peráthelyezésekre 2012 februárjától az év októberéig került sor, több mint negyven polgári-, és kilenc büntetőügyben. A büntetőügyek között volt két kiemelt jelentőségű, amelyek a regnáló hatalom szempontjából a politikai ellenfelek folyamatos támadására kiválónak bizonyultak. Ugyanis mind a Sukoró-ügy, mind a BKV-, vagy más néven Hagyó-per a politikai riválisok lejáratásának klasszikus aduászává vált. Hogy ezen perekben még a 2014-es választások előtt döntés szülessen, elsődleges – bár később feleslegesnek bizonyult – célja volt a kormánypártnak. Az, hogy egyikben sincs még elsőfokú ítélet sem, nem a Nemzeti Együttműködés Rendszerén múlott, bár nyugodtan kijelenthető, hogy ennek érdekében minden olyan jogi eszközt felhasználtak, amelyet az általuk újjászervezet ítélkezési rendszer lehetővé tett számukra.

A kétharmados hatalom az ügyáthelyezés jogi feltételeit több lépésben teremtette meg. 2011-ben az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnökéhez, a kilenc évre kinevezett Handó Tündéhez, valamint Polt Péter legfőbb ügyészhez delegálta azt a jogot, hogy a törvényileg illetékes bíróság helyett egy másik bírósághoz küldjenek kiemelt büntetőügyeket. A jogszabályi alapot ehhez a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 62., 63. és 64. §-aiban, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 20/A. §-ában teremtették meg a jogalkotók 2011 nyarán. Az Alkotmánybíróság azonban 2011. december 20-án, mint alkotmányba és nemzetközi jogba ütközőt, megsemmisítette ezeket a jogszabályhelyeket.

Erre válaszul a Fidesz 2011. december 31-én az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései közé emelte az ügyáthelyezések intézményét, ezáltal a következőket rögzítette: 11. cikk (3,4) bekezdés: (3) Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében biztosított ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.(4) Az alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében biztosított ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, a legfőbb ügyész, mint az Alaptörvény 29. cikke alapján az igazságszolgáltatás közreműködőjeként működő ügyészség vezetője és irányítója az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adhat utasítást.

Az új lehetőséget példás gyorsasággal alkalmazták is. 2012. január 5-én Handó Tünde kinevezte a Fővárosi Törvényszék elnökévé Fazekas Sándort, aki már január 17-én élt az új jogszabályok adta lehetőségével, és indítványozta a néhány hete hivatalban lévő OBH-elnöknél, hogy a Hagyó Miklós és 14 társa ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás lefolytatására más bíróságot jelöljenek ki, méghozzá a bíróság „országos átlagot meghaladó” leterheltsége miatt. A BKV-per vádiratát az iktatópecsét szerint 2012. január 11-én érkeztették a Fővárosi Törvényszéken, ahol Fazekas – kinevezése után mindössze néhány nappal – úgy ítélte meg, hogy az ügyet át kell helyezni, így ezt indítványozta Handó Tündénél. Arra hivatkoztak, hogy a Fővárosi Törvényszéken nemcsak a bírók leterheltsége, hanem a súlyos tárgyalóterem-hiány miatt sem lehetséges a tárgyalás lefolytatása. Később kiderült, hogy mindössze négy százalékpontot nyert Handó Tünde, amikor a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki a fővárosi helyett, a két bíróság között ugyanis mindössze ekkora különbség volt leterheltségben. De nem ez volt a döntés egyetlen gyenge pontja.

Az áthelyezést úgy indítványozták, hogy még nem volt készen az ügyek áthelyezését megalapozó eljárási rend, csupán egy tervezet keringett a bíróságok között. 2012. február 16-án, négy nappal az eljárásrendet megalkotó OBH elnöki határozat előtt elsőként két ügyet helyeztek át vidéki bíróságokra. Az egyik a Hagyó-ügy, a másik pedig a balassagyarmati bíróságra áttett 28 vádlottas „kalózper”. Mindkét ügyben a védők Strasbourghoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordultak. A két strasbourgi beadvány között azonban majd két hét telt el. Nem tűnik nagy különbségnek, de a közeljövőben sokat fog számítani.

Nemrég ugyanis egyes hírportálok megszellőztették, hogy hamarosan döntés születik Strasbourgban, méghozzá a „kalózper” kapcsán. Ha esetlegesen ott kimondja Strasbourg, amit egyébként a magyar Alkotmánybíróság legutóbb 2013 decemberében mondott ki, miszerint a rendelkezések a tisztességes eljárás két követelményét, így a törvényes bíróhoz való jogot, illetve a pártatlan bírósághoz való jogot is sértették, akkor egy igen érdekes helyzet állhat elő. De kanyarodjunk egy pillanatra vissza az itthoni eseményekhez..

Dunai T. Ilona

Folytatása következik...

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása