Ítéletet hirdettek Strasbourgban a BKV-per fővádlottja, Hagyó Miklós ügyében; az Emberi Jogok Európai Bírósága többmillió forintnyi kártérítést ítélt meg a volt főpolgármester-helyettesnek, mondván: az őt fogva tartó hatóságok megszegték az embertelen bánásmód tilalmát és a személyi szabadságához, valamint a jogorvoslathoz való jogát. Eközben az Országos Bírósági Hivatalt vezető Handó Tünde Hagyó perének áthelyezését igyekezett magyarázni az Alkotmánybíróság előtt.
Többszörös jogsértést követtek el a magyar hatóságok Hagyó Miklós fogvatartásakor - mondta ki tegnap az Emberi Jogok Európai Bírósága, ezért 12 500 euró kártérítésre - ez 3,75 millió forint - és 6000 euró perköltség - további 1,8 millió forint - megfizetésére kötelezte a magyar államot. A Kecskeméti Törvényszéken zajló BKV-per elsőrendű vádlottjaként a volt főpolgármester-helyettes még 2010-ben fordult Strasbourghoz, mert szerinte indokolatlanul helyezték előzetesbe, majd hosszabbították meg többször a kényszerintézkedését.
Hagyónak állítása szerint "esze ágában sem volt külföldre szökni", és a kezdetektől együttműködött a hatóságokkal. Hagyó 2010 májusától 2011 februárjáig volt előzetesben, majd házi őrizetbe helyezték, később ezt is enyhítették és a tavaly nyáron kezdődött büntetőperében már szabadlábon védekezhetett. A fogvatartását érintő jogsértésekről szóló panaszában Hagyó azt is állította: fogvatartásának szükségességét nem indokolta megfelelően a bíróság, továbbá korlátozták kapcsolattartását az élettársával. A bírósága ítéletében megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét - mondta lapunknak Kádár András, Hagyó védője. Az embertelen bánásmód tilalmát például azzal, hogy a légúti betegségektől szenvedő Hagyó sokáig csak napi egy órára hagyhatta el zárkáját; a friss levegőn töltött időt - az orvosi javallat ellenére - csak fél év elteltével emelték meg. Ez a bíróság szerint túlmegy azon a megpróbáltatáson, amelyet szükségszerűen el kell szenvedni egy előzetes fogvatartottnak.
A személyi szabadság sérelmének megsértését a bíróság abban látta bizonyítottnak, hogy ilyen hosszú előzetest nem alapoz meg a súlyos bűncselekmény gyanúja. Még ha az eljárás elején ez elég indok is, később az előzetes meghosszabbítására már nem. A bíróság úgy találta, a meghosszabbítások "sablon-indoklást" tartalmaztak; nem vették figyelembe az ügy tényeit és Hagyó ellenérveit. (Érdekesség, hogy 2011 óta alkotmánybíró az a Szívós Mária, aki bíróként annak idején rendre meghosszabbította Hagyó előzetesét.) A bíróság kiemelte: az állítólagos bizonyíték, amely Hagyó szökési szándékát támasztotta alá, soha nem került elő, azt Hagyó meg sem ismerhette.
A bíróság kitért arra: az előzetesről döntő bíróságnak biztosítania kell a "fegyverek egyenlőségét" az ügyész és a fogva tartott között. Ez az elv nem biztosított, ha az ügyvéd nem fér hozzá az iratokhoz - magyarázta Hagyó védője. (Egy szintén tegnap, egy másik magyar ügyben hozott strasbourgi ítélettel az utóbbi hetekben négyre nőtt azon verdiktek száma, amelyek kimondták Magyarország felelősségét a fegyveregyenlőség elve megsértésében - a szerk.)
Sérült Hagyó magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő joga is azzal, hogy az ügyészség a fogvatartás utolsó három hónapjában megtiltotta Hagyó és élettársa személyes és telefonos kapcsolattartását egy hamis meghatalmazásra hivatkozva. Azóta mindkettejüket felmentették az ezzel kapcsolatos vádak alól. Ehhez kapcsolódóan állapította meg a bíróság azt is, hogy sérült Hagyó jogorvoslathoz való joga, hiszen az élettársával való kapcsolattartást megtiltó ügyészi döntéssel szembeni panaszát nem bírálták el.
Handó: jogszerű volt az áthelyezés
Jogalkalmazóként a mindenkor hatályos jogszabályok szerint jár el az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, így tett a BKV-per áthelyezésekor is - tudatta közleményében az OBH. A szervezet azután adott ki szűkszavú kommünikét, hogy az OBH-t vezető Handó Tünde - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - tegnap személyes meghallgatáson volt Hagyó perének áthelyezése miatt az Alkotmánybíróságon (Ab), mivel a testület azt vizsgálja, hogy az áthelyezési szabályok összhangban vannak-e az alaptörvénnyel. Az Ab-nak küldött írásos válasza mellett Handó maga kérte a meghallgatást - erre egyébként először volt példa az Ab történetében, de azt zárt ajtók mögött tartották. (Ez az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint is sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát.)
Az OBH elnöke "bemutatta, hogy az ügyek áthelyezése milyen eljárási rend szerint történik, milyen objektív mérce szerint hozott döntést az ügyekben". Hagyónak egyébként ebben az ügyben is van egy beadványa Strasbourgban: a törvényes bírához való jog sérelmét veti fel, amiért a fővárosból Kecskemétre helyezte át perét. Strasbourgi beadványában Hagyó arra is hivatkozott, hogy az áthelyezési döntést esetében a jogorvoslat biztosítása nélkül hozták meg - erre ugyanis akkor még nem volt jogi lehetőség. A peráthelyezésre lehetőséget adó átmeneti rendelkezéseket amúgy az Ab 2012 decemberében visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Csakhogy a Fidesz ebből a jogkörből nem engedett, és a rendelkezéseket egyszerűen beemelte az alaptörvénybe.
Terhelő vallomást akartak Demszkyre is
Koncepciós per áldozata, a rendőrök a kihallgatásakor pedig csak Hagyó Miklósra, Demszky Gábor akkori főpolgármesterre és a BKV-t vezető Kocsis Istvánra akartak belőle terhelő vallomást kicsikarni - állította Sz. György, a közlekedési cég volt főjogásza, akit vesztegetés és más bűncselekmények miatt áll bíróság előtt. A Budapest Airport (BA) Zrt.-vel összefüggő vesztegetési ügyben Sz. György a keddi tárgyaláson tett vallomást.
Az atv.hu beszámolója szerint tagadta, hogy a BA jogi referenseként ottani főnökével, a szintén vádlott R-V. Krisztinával együtt a céggel szerződött ügyvédi irodáktól kenőpénzt kapott vissza a megbízásokért. Sz. Györgyöt egy másik vádpontban, mint a BKV volt jogi igazgatóját vádolják azzal, hogy F. Zsolttal - a közlekedési cég akkori informatikai vezetőjével - együtt egy 28 milliós informatikai projektből pénzt kapott vissza. Sz. Györgyöt 2009 decemberében érték tetten 11,8 millió forint átvételekor. Azt Sz. György és a néhány hónap bujkálás után elfogott F. Zsolt is tagadta, hogy ez vesztegetési pénz lett volna. Sz. György azt viszont elismerte, hogy a BKV-s informatikai projekt ügyében hibát-hibára halmozott, ezért ebben felelősség terheli.
A magyar hatóságok megsértették:
- az embertelen bánásmód tilalmát
- Hagyó személyi szabadságához fűződő jogát
- Hagyónak a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát
- a jogorvoslathoz való jogot
