Jól felbőszítette a Fideszt, hogy a nincs bűnös a vörösiszap-katasztrófánál, illetve Hagyó Miklós is csak felfüggesztettet kapott. Úgy tűnik még Orbán Viktor jó barátja, Handó Tünde OBH (Országos Bírósági Hivatal) elnök sem tudott olyan bíróságot választani, ami megfelel a Fidesz elvárásainak.
Hiába volt a peráthelyezési hercehurca, és hiába tett meg mindent azért, hogy jogsértő módon áthelyezzék a pereket a Fidesznek szimpatikus bíróságokra.
Handó Tünde, az elfogulatlan OBH elnök
A BKV-ügy ítélete nyilván nem tetszett a Fidesznek, hiszen gyakorlatilag a bíró is kimondta, hogy nem létezett a nokiás doboz, tehát mégsem volt olyan korrupt az MSZP, mint ahogy azt Orbánék a választásokkor hangoztatták. Nem meglepő hát, hogy Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő bejelentett, vitát kezdeményeznek az enyhe ítéletekkel kapcsolatban.
Az ítélet kifogásolása azonban már csak azért is vicces, mert ezzel tulajdonképpen a saját maguk által megválasztott OBH elnök döntését kifogásolják. Handó volt ugyanis az, aki tulajdonképpen a Fidesznek kedvezve döntött a koncepciós-perek áthelyezéséről, ergo ő adta a kecskeméti bíró kezébe a BKV-ügyet.
Apropo, emlékeznek még a Lex BKV-perre, vagyis azokra a pofátlanul jogsétő lépésekre, amivel Handó a Fidesznek kedvezve törvénytelen bíróság elé dobta Hagyóék ügyét? Íme a BKV-ügy jogi hercehurcája - két felvonásban.
- 1. A peráthelyezés törvénybeerőszakolása
Handó Tünde, az OBH elnöke lehetővé tette az ügyek más bíróságra való áthelyezését. Ezzel csak az volt a gond, hogy mindenkinek joga van a törvényes - tehát nem kijelölt, nem elfogult - bírósághoz. A Fidesz parlament ennek ellenére három különböző módszerrel is megpróbálta törvénybe, majd az Alaptörvénybe csempészni az ügyáthelyezés jogsértő jogát.
Végül a Velencei Bizottság és nemzetközi fórumok nyomása kellett ahhoz, hogy a peráthelyezés lehetőségét végleg kivegyék az Alaptörvényből. Az AB visszamenőleg megsemmisítette a hatályon kívül helyezett passzusokat.
- Egy kis intermezzo
A jogsértő peráthelyezésekkel kapcsolatban az AB 2013 áprilisában meghallgatta Handót. Ám hiába jelezte többek közt Hagyó is részvételi szándékát. A meghallgatás zárt ajtók mögött zajlott az érintettek kizárásával. Sőt, hiába tiltakozott több jogvédő szervezet is, az AB még a meghallgatásról készült felvételeket is titkosította 10 évre.
- 2. Ping pong a bíróságok közt
Mikor az AB végérvényesen kimondta a peráthelyezések jogtalanságát, a Kecskeméti Bíróság végre visszaadta a BKV-ügyet a fővárosnak, oda ahova az eredetileg is tartozott. Ám a jogi horror második felvonása még csak ekkor kezdődött. A Fővárosi Törvényszék ugyanis szintén megállapította saját illetékességének hiányát. Az ügyet tovább dobták a Kúriának, ami végül az eljárás folytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. Teljesen figyelmen kívül hagyva tehát az AB korábbi döntését, miszerint jogsértő a peráthelyezés. Így került a BKV-per másodszorra is a Kecskeméti Bíróságra, ahol az elsőfokú ítélet előtt pár hónappal totál értelmetlenül elölről kezdték a tárgyalásokat.
Az elsőfokú ítélet végül két év felfüggesztettre ítélte Hagyót. Ahogy mi is megírtuk, a bíróság a négy vádpontból háromban felmentette a volt főpolgármester-helyettesnek adott igazat. Hiszen a nokiás doboz-, illetve maffia vádban is felmentették.
Németh Szilárd ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy noha a Fidesz tiszteletben tartja "a bírói függetlenség liberális követelményét", ám az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is érvényt kíván szerezni. Illetve akár törvénymódosításra is sor kerülhet.
Függetlenség? Átláthatóság? Kíváncsian, de félve várom, miféle törvénymódosítás jöhet még a BKV-ügy jogi horrortörténete után.
