224 nap elteltével az Alkotmánybíróság (AB) végre döntött: alkotmányellenesnek ítélte a bírósági ügyáthelyezésről szóló törvényt. Igaz, már korábban mindenki elismerte a peráthelyezések alkotmányellenességét. Sőt ki is vették az alkotmányból, sőt a jelenlegi döntés nem is érinti a folyamatban lévő ügyeket.
Mire is vártunk 224 napot?
224 nap telt el ugyanis azóta, hogy a peráthelyezésekkel kapcsolatban az AB meghallgatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, Handó Tündét. A Hagyó Dosszié blogon elhelyezett számlálót 224. napnál hétfőn végre levehettük.
Az ügyáthelyezésekkel összefüggő AB-eljárás 2012. tavaszán Hagyóékkal kezdődött. Panaszuk szerint ugyanis a BKV-pert úgy helyezték át - a politikai elfogultságát már a Zuschlag-ügyben bizonyított - Kecskeméti Törvényszékre, hogy a döntés ellen jogorvoslati lehetőség nem volt.
Már mindenki elismerte a peráthelyezések jogellenességét, maga az AB már tavaly decemberben megsemmisítette az átmeneti rendelkezések közül ezt a passzust is, azonban a kétharmados hatalom a negyedik alaptörvény módosítással visszacsempészte a kitételt - jelentős nemzetközi figyelmet generálva az eljárással kapcsolatosan. Ezután, az újabb kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében, a kormány beadta a derekát, és az Országgyűlés megszavazta az ötödik alkotmánymódosítást is, és a peráthelyezhetőséget hajlandó volt visszacsinálni.
Most hétfőn az AB, 224 nap elteltével újra megállapította, hogy a peráthelyezés sértette a tisztességes eljárás két követelményét, a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot, másrészt azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot. Tehát az Ab alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződéseinkbe ütközőnek találta, és - furcsa módon - hatályba lépése napjára, visszamenőlegesen megsemmisítette a korábban már hatályon kívül helyezett törvényt.
A döntéshez a 15 tagú testületből nyolc alkotmánybíró fűzött különvéleményt. Köztük természetesen Szívós Mária is, aki alkotmánybírói kinevezését többek közt azzal érdemelte ki, hogy Hagyót és vádlott társait igencsak kétségbe vonható indokok alapján küldte, és tartotta előzetesbe.
A BKV-ügy Kecskemétre helyezésének körülményei azonban hiába adták a döntés alapját. A konkrét ügyet, illetve Handó Tünde ügyáthelyezésről döntő határozatát nem érinti. De miért nem? Mint az a döntésre reagáló OBH közleményéből kiderül: az AB visszautasította azt az indítványt, amely kérte, hogy a testület semmisítse meg Handó ügyáthelyezésről szóló határozatát. Továbbá szerintük az Ab-határozat már nem hatályos jogszabályi rendelkezéseket érint - így a folyamatban lévő eljárásokat sem befolyásolja. Tehát a BKV-ügy továbbra is - alkotmányellenesen - ott marad Kecskeméten.
Tehát mire is kellett 224 napot várnunk?
