A nyomozási bírából alkotmánybírává előléptetett Szívós Mária minden a demokrácia és a jogállamiság szempontjából fontos alkotmánybírósági döntéshez különvéleményt fűz, amelyben kifejti miért is nem ért egyet az adott határozattal. Most épp a védhetetlen választási regisztrációt védelmezte a BKV-ügy vádlottjait rendre börtönbe küldő Szívós.
Szívós Mária korábbi nyomozási bírót máig nem cáfolt hírek szerint részben azért léptették elő alkotmánybírává, mert a Fidesz szempontjából kiemelt jelentőségű BKV-ügyben rendre megmásította az elsőfokú, szabadlábra helyező végzéseket, vagy éppen jóváhagyta az előzetes fogvatartások meghosszabbítását.
Szívós Mária Hagyó Miklós előzetesét például háromszor hosszabbította meg egy olyan rendőrségi jelentésre hivatkozva, amely nem is létezett. Szívóst azonban nem zavarta, hogy csak az ügyészség kérelmében létezett az az adat, miszerint hagyó külföldre akart volna menekülni, rendre meghosszabbította fogvatartását.
(Fotó: Soós Lajos/MTI)
Másik elévülhetetlennek bizonyult érdeme, hogy többeket viszont kiengedett a 2006-os zavargások idején az előzetesből, ezért meg is dicsérte őt a parlament illetékes bizottságának fideszes vezetője. Szívós Mária alkotmánybírói munkássága során igyekszik nem elfelejteni, hogy honnan kapta alkotmánybírói mandátumát, hiszen minden a jogállamiság szempontjából fontos AB-határozathoz különvéleményt írt, kifejtve, miért nem ért egyet a határozattal. Így tett például, amikor a taláros testület alkotmányellenessé nyilvánította, hogy kiemelt ügyekben az ügyészség választhasson magának bíróságot, de szerinte a választói regisztráció is alkotmányos lett volna, ha ma nem semmisítik meg.
"Megjegyzem mindemellett, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem, mint a választójog gyakorlásának előfeltétele, már csak azért sem tekinthető a választójog korlátjának, mert amennyiben az állampolgár e feltételt nem teljesíti, úgy egyúttal azt a szándékát is kifejezésre juttatja, hogy a választás jogával nem kíván élni, gyakorolni nem kívánt jog tekintetében pedig a jogkorlátozás logikailag fel sem merülhet." – így indokolt többek közt Szívós Mária, aki ha szigorúan vesszük a jogszabályokat, nem is lett volna alkotmánybírónak választható, mivel semmiféle tudományos munkássága nem volt.
