Mi az? Egy vagyonba került, teljesen fölösleges volt, ráadásul jelentős presztízsveszteség a magyar igazságszolgáltatás számára? Eláruljuk: a peráthelyezés.
Mint ismeretes, hosszú állóháború után visszahelyezték a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe a BKV-per tárgyalását. Márpedig az ilyesmi komoly kiadásokkal jár: a vidéki utazások költségtérítései, és ki tudja még, milyen kiadások, amiket egy budapesti tárgyalással meg lehetett volna spórolni. És akkor még nem számoltunk azzal az erkölcsi veszteséggel, amit az igazságszolgáltatás szenvedett, hiszen végül csak vissza kellett helyezni az ügyet a fővárosba, hiába próbált meg mindent az állam. És ne felejtsük el azt sem, hogy soha, senki nem adott magyarázatot arra, hogy miért kell Kecskeméten tárgyalni egy olyan büntetőügyet, amelyben a feltételezett bűncselekményt Budapesten és Budapest rovására követték el.
2012 óta tart
Még 2012 februárjában kezdődött a hercehurca, amikor a Hagyó Miklós és társai ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények ügyében folytatott perrel kapcsolatban Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke úgy döntött, hogy azt a továbbiakban a Kecskeméti Törvényszéknek kell tárgyalnia. Handó döntését 2012. február 20-án hirdették ki, a döntés pedig már február 17-én megszületett. Ez a dátum két okból is érdekes. Egyrészt éppen egy nappal előbb hozott felmentő ítéletet Hagyó Miklós egy másik ügyében a bíróság a fővárosban, másrészt Handó Tünde a döntéssel a saját, erre vonatkozó ajánlását sem várta meg. Ezzel okot adott a közvéleménynek, hogy arra gyanakodjon: az egész áthelyezés azért történt, hogy újabb felmentő ítéleteket előzzenek meg vele.
Tiltakozások
Az ügyben az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak, mert alkotmányjogi szempontból aggályosnak tűnt a alaptörvény azon kiegészítő cikkelye, amely lehetővé tette az OBH számára, hogy tárgyalásokat helyezzen át egyik bíróságról a másikra. A Kecskeméti Törvényszéken a védelem az eljárás felfüggesztését indítványozta, a Társaság a Szabadságjogokért pedig figyelmeztetett, hogy a bíróságok ilyen formájú kijelölésével kapcsolatban már az Emberi Jogok Európai Bírósága 1970-ben is hozott döntést: "egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében". Ennek ellenére mind a Kecskeméti Törvényszék, mint a fellebbezést tárgyaló Szegedi Ítélőtábla a tárgyalás kecskeméti folytatása mellett döntött.
Alkotmányos vagy sem?
A BKV-perben szereplő védők alkotmányjogi panasza nyomán az Ab - függetlenül attól, hogy a fent említett bíróságok a folytatás mellett döntöttek - vizsgálta a peráthelyezések jogosságát, végül 2012. december 28-án úgy döntött, hogy megsemmisíti az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül azokat, amelyek valójában nem átmenetiek. Ezek között szerepelt az a cikkely is, amely lehetővé tette a peráthelyezést.
2013. április 23-án az Alkotmánybíróság meghallgatásra rendelte Handó Tündét. Hagyó Miklós, a BKV-per elsőrendű vádlottja jelezte, hogy részt venne a meghallgatáson, ehhez azonban az Ab nem járult hozzá, zárt ajtók mögötti meghallgatást rendelt el. A meghallgatásról kivonatos jegyzőkönyv tájékoztatta a nyilvánosságot, de az eseményen készült hangfelvételt tíz évre titkosították.
224 nap
A titkos hangfelvétel bizonyára sok ellentmondást tartalmazhatott, mert az Alkotmánybíróságnak csaknem nyolc hónapra volt szüksége ahhoz, hogy döntést hozzon. Eleinte a döntés iránt érdeklődő újságírók azt a választ kapták, hogy a nyári ítélkezési szünet miatt kell várni, de miután még novemberben sem született meg az Ab állásfoglalása. Ha logikusan gondolkozunk, olyan összefüggésekre juthatunk, amelyek alapjában rengetik meg az igazságszolgáltatásba vetett hitünket. Ugyanis az áthelyezett tárgyalások között a BKV-peren kívül többek között olyan ügyek szerepeltek, mint a Hunvald-per, a sukorói telekcsere ügye vagy Varga Tamás, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadójának pere. Ezeknek az ügyeknek a politikai kapcsolódását nehéz lenne - sőt, lehetetlen - tagadni. Ráadásul a felsoroltakon kívül nagyságrendileg ötven, kiemelt ügyről van szó. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az alkotmánybírók kijelölése erősen politikai alapon történt, és az áthelyezésekkel kapcsolatban meghallgatott Handó Tünde Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő felesége, akkor még nehezebb elvonatkoztatni a napi politikától.
Fölösleges munka, fölösleges pénzkidobás
A 2013/14 telét követő ítélkezési szünet után tehát hatályon kívül kerülnek a peráthelyezések. Normális esetben az lenne a megoldás, ha valamennyi jogszerűtlenül máshová került pert elölről kezdenének. Ötven ügyről beszélünk. Az ötven ügyben kifizetett költségtérítésekről, a közreműködők fizetéséről, és nem utolsósorban a fölöslegesen elvégzett, helyenként gigászi munkáról. Az adófizetők ablakon kidobott pénzéről, de azok önbecsüléséről is, akik joggal érezhetik, hogy az elmúlt másfél-két évük munkája fölösleges volt. Joggal érezhetik így, bár az még nem tisztázott, hogy a visszahelyezésre kerülő perek újrakezdődnek, vagy folytatódnak ott, ahol a téli ítélkezési szünet miatt félbemaradtak.
