120 nap telt el azóta, hogy Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét meghallgatta az Alkotmánybíróság (AB) a peráthelyezési ügyekkel kapcsolatban, illetve a Hagyó Miklós és társai alkotmányjogi panaszával összefüggésben - irja a BKV-perrel foglalkozó blog.
A Hagyó Dosszié felidézi, hogy az AB azért vizsgálódik, mert a BKV-pert úgy helyezték át a Kecskeméti Törvényszékre, hogy a döntés ellen jogorvoslati lehetőség nem volt. A meghallgatás a nyilvánosság és az érintettek kizárásával történt meg.
A cikk összefoglalja a peráthelyezések történetét. Mint a szerző írja, már javában zajlott a BKV-ügy nyomozása, amikor a parlament kormánypárti kétharmada létrehozta a büntetőeljárási törvényben a kiemelt jelentőségű ügy fogalmát, ami lényegében a közélet tisztasága elleni, korrupciós bűncselekményeket takarta. A jogszabály lehetővé tette, hogy ezekben az ügyekben a vádat emelő illetékes ügyészség jelöljön ki bíróságot, vagy leterheltségre hivatkozva a bíróság vezetője leadhassa az ilyen ügyeket. Az alkotmánybíróság azonban az új alaptörvény hatálybalépése előtt kimondta az ügyek áthelyezhetőségének alkotmányellenességét, mert ezzel többek között a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog csorbulhatott volna. A kormánypárti többség azonban az alaptörvény részévé tette az alkotmányellenes szabályokat azzal, hogy beleírta az átmeneti rendelkezésekbe.
Helyet kapnak a Hagyó Dosszié blog írásában a tiltakozások is, amelyeket a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Velencei Bizottság aggodalmai, illetve José Manuel Barroso levele is, amelynek hatására végül kikerült az alaptörvényből a Országos Bírósági Hivatal elnökének peráthelyezési joga.
A cikk végül három kérdéssel zárul, amelyekben az AB állásfoglalását sürgetik, illetve a korábbi áthelyezésekkel kapcsolatos döntés iránt érdeklődnek.
Forrás: http://stop.hu/belfold/120-napja-ragjak-a-gittet-orban-emberei/1174409/
