Eddig csak három vádlott tett részletes vallomást a BKV-ügyben, de egyre inkább kezd bebizonyosodni, amiről már korában is jelentek meg hírek, jelesül, hogy nem túlzottan megalapozott a vádirat. Alább két példa arra, hogy kulcsfontosságú dokumentumok beszerezése nélkül emelt vádat az ügyészség két ügyben is.
Az ügyészség összegszerűen legjelentősebb vádja Hagyó Miklós ellen, hogy egy, a munkájához szükséges tanulmányt a 4-es metró helyzetével kapcsolatban a BKV rendelt meg az AAM-től ötvenmillió forintért szükségtelenül, holott a vádhatóság szerint ezt a városházának kellett volna kifizetnie. A bíróságon Hagyó Miklós részletesen ismertette, hogy a kormány a főváros és a BKV közti megállapodás alapján a BKV költhetett ilyen feladatokra, ráadásul a 4-es metró projekt esetében külön százmilliós tételek szerepeltek a BKV költségvetésében ilyen célokra. Hagyó leszögezi, senkit nem utasított az AAM-szerződés megkötésére, sőt miután a városnak nem volt még költségvetése, arra kérte a BKV vezetőit, hogy csak a legszükségesebb feladatokra költsenek pénzt. (Az AAM-szerződés 2007. legelső napjaiban köttetett, az önkormányzatok - így a tulajdonukban álló cégek is - jó esetben február végéig fogadják el éves büdzséjüket.)
A volt politikus azt is kifejtette, a tanulmány szükségszerűségét az akkori városházi ellenzék is elismerően nyugtázta, hiszen ebből az anyagból derült ki, hogyan áll a város legjelentősebb beruházása, a 4-es metró építése.Vallomásában rámutat arra is, hogy a vádhatóság által szükségtelen tanulmány nem része a nyomozati iratoknak, így egy olyan anyagról állítják, hogy nem kellett, amit meg sem ismertek.
S nem ez az egyetlen ilyen. Mesterházy Ernő vallomásából az kapott nagy figyelmet, hogy a rendőrségi eljárás során arra próbálták rávenni, tegyen terhelő vallomást Hagyó Miklósra, illetve Demszky Gáborra, cserébe elnézőbbek lesznek vele szemen a hatóságok.
Pedig Demszky egykori tanácsadója egyéb furcsaságokról is beszámolt. Mesterházyt egy takarítással kapcsolatos közbeszerezés nemtelen befolyásolásával vádolták meg, amit ő határozottan tagadott mind a nyomozás során, mind pedig a bíróság előtt. Demszky Gábor egykori tanácsadója az ügy furcsaságai közt említette, hogy a nyomozás során úgy volt gyanúsítottként felbujtója az ügynek, hogy nem volt gyanúsított, vagyis nem akadt olyan személy, akit a hatóságok szerint felbujtott volna.
Mesterházy írásos vallomásából kiderül az is, hogy a vádhatóság szerint egy olyan személyt bujtott fel a takarítási szerződés megkötésére, aki a kontraktust alá sem írta, aki viszont aláírta az ügyészség szerint semmit sem tudott az ügyről. A volt tanácsadó a legkülönösebbnek azt találta, hogy a hatóságok egy olyan közbeszerezési eljárás befolyásolásával vádolták meg, amelynek a dokumentumait nem szerezték meg. Mesterházy szerint egyszerű a helyzet, minderre azért nem került sor, mert a közbeszerzési eljárást senki sem kifogásolta meg, az teljesen törvényesen zajlott éle, így nincs is mit vizsgálni rajta.
