Kecskemét, 2015. április 9., csütörtök (MTI) - Hagyó Miklós elsőrendű vádlottra terhelő leveleket olvastak fel az egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó per csütörtöki tárgyalásán, a Kecskeméti Törvényszéken. A BKV Zrt. egykori gazdasági-vezérigazgató helyettesének tanúkihallgatásán - aki 35. számú tanúként szerepel a perben -, olyan e-maileket ismertetett a törvényszék, amelyek az ügyész szerint alátámasztják a vád állítását, hogy Hagyó Miklós a hatáskörét túllépve utasításokat adott a BKV vezetőinek.(Idézet az MTI tudósításából 2009. április 9.)
Hol is hibáztatok? Hehe....: hát ott, hogy eme blog írója is ott ült azon a tárgyalási napon.. És olvasva Titeket, kedves MTI, hát kinyílt a viharsarki bugylibicska a zsebében. Úgyhogy most karcolgatunk egy picit:
Azt most hagyjuk, hogy szokás szerint a tudósításba bemásolják a vádiratot, és így a hír fele nagyjából meg is van. Persze azt nem teszi hozzá, hogy ezt a vádiratot nagyjából ötször módosították, és most már inkább humorral idézik a védőügyvédek is ezt a fantasztikus ügyészi munkát. De oda se neki, nem érdekes, karaktert többet nem ér, én nem az MTI-nek írok, így nincs kényszerem vadbaromságokat leírni.
De nézzük akkor konkrétan ezeket az “első rendű vádlottra terhelő” emaileket.
Logózott strandlabdákkal, tollakkal, legyezőkkel reklámozta magát a Birosag.hu azok után, hogy vádirat ítéli el a “monopolhelyzetben lévő” szolgáltatások marketing tevékenységét.
"Már 5 éve” sorozatunk ötödik részében nézzük meg, hogy a 2010-es "Nokia-dobozban adtam át pénzt Hagyónak…" című cikk hogyan indította el a legsikeresebb médiakampányt. Ahhoz ugyanis kétség sem fér, hogy a hazugságokra épülő Balogh Zsolt interjú és az utána folytatódó nyilatkozatturné nem volt más, mint a 2010-es választási hajrá egyik legjobban megtervezett eleme.
Döbbenetesen hasonló körülményekről számoltak be a BKV és az FKF volt vezértigazgatói. A BKV-per tárgyalásán elhangzó e két vallomás azért is figyelemfelkeltő, mert egymástól függetlenül megerősítik, azt, hogy a nyomozók gyakorlatilag rákényszerítették őket a hamis vallomásokra.
A BKV vezérigazgató nyomozati vallomásának körülményei:
Ez azóta egyébként bevett gyakorlat lett, csak most már a kormány indít vizsgálatot mondjuk a civilek szervezetek, alapítványok ellen egy Magyar Nemzet cikk miatt. Tudjuk nagyjából, hogy honnan jön ilyenkor az ihlet...
“Öt évvel ezelőtt szinte nagyüzem volt a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán. 2010 januárjában kezdődött a későbbi nevén BKV-ügy nyomozásának azon része, amikor valakik úgy érezhették, ideje becibálni az utóbbi néhány hónap sajtóhadjáratában elsőként nevesített Szalainé Szilágyi Eleonórát. Majd jöttek a többiek. Három héttel később pedig már meg is volt nevezve (szivárogtatás formájában) az, aki ellen valójában az egész ügy felépült.”
Sorozatunk negyedik részének apropóját egy múlt heti döntés adja. Jogerősen felmentette Hunvald Györgyöt, volt VII. kerületi és az egykori SZDSZ-es zuglói polgármestert, Weinek Leonardot a Fővárosi Törvényszék. A másodfok eljáró bíróság jogerős ítélete szerinti az ellenük emelt vád – miszerint színlelt tanácsadói szerződésekkel ötvenmillió forintos kárt okoztak – megalapozatlan. A Pesti Központi Kerületi Bíróság bűncselekmény hiányában első fokon már 2013 októberében felmentette Hunvaldékat a vádak alól, de csak most került pont az ügy végére.
„Öt évet vett el ez az ügy az életünkből”
– így kommentálta a döntést a legnagyobb közösségi oldalon a volt polgármester.
A döntés után Hunvald György interjút adott a Népszavának. Citáljuk ide néhány érdekesebb mondatát. Nem csak azért, mert a “Hagyó-ügy” (ceterum censeo: a BKV-ügy) is szóba került, hanem hogy vegyünk észre néhány párhuzamot.
“Öt évvel ezelőtt szinte nagyüzem volt a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán. 2010 januárjában kezdődött a későbbi nevén BKV-ügy nyomozásának azon része, amikor valakik úgy érezhették, ideje becibálni az utóbbi néhány hónap sajtóhadjáratában elsőként nevesített Szalainé Szilágyi Eleonórát. Majd jöttek a többiek. Három héttel később pedig már meg is volt nevezve (szivárogtatás formájában) az, aki ellen valójában az egész ügy felépült.”
Mint egy koncepciós per első stációjaként emlékezünk 2010. február 2-i dátumra, amikor a közelgő kampány miatt Hagyó Miklós lemondott budapesti és kerületi mandátumáról, illetve visszalépett a jelöltségeitől is.
Sorozatunk előző részeiben bemutattuk 2010 januárját, amikor is egymásnak adták a kilincset a BKV vezetői a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán.
Emlékeztetőül a januári krónika:
2010. január 7-én a Budapesti Rendőr Főkapitányság kezdeményezte Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV-s humánpolitikai igazgató előzetes letartóztatását. 2010. január 9-én a rendőrség előállította Horváth Évát, Hagyó korábbi szóvivőjét.Január 12-én Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt is meggyanúsították. Január 22-én pedig Regőczi Miklós korábbi, és Bolla Tibor akkori vezérigazgató-helyettest hallgatták ki gyanúsítottként. Január 26-án reggel a rendőrök megszállták a BKV VII. kerületi székházát. A házkutatás során a nyomozók begyűjtötték az összes Antal és Balogh által aláírt tanácsadói szerződést. A rendőrség még aznap őrizetbe vette Antal Attilát hűtlen kezelés gyanújával.2010. január 30-án az ATV rendőrséghez közeli forrásra hivatkozva hozta le először, hogy Antal és Balogh is terhelő vallomást tett Hagyóra.
Bemutattuk azt is, hogyan is zajlottak ezek a kihallgatások, kikről kérdeztek a nyomozók, illetve mit kellett nagyjából mondani ahhoz, hogy valaki kikerüljön az előzetesből.
Mindenesetre ezen rapid rendőri munka nem volt túl alapos, vagy nem is akart az lenni. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy csak a BKV-ügy esetében az ügyészségnek már legalább öt alkalommal kellett módosítania a vádiraton, illetve még mindig a lefoglalt elektronikus adathordozókon maszatol bizonyítékokat keresve. Sokadjára, holott a “nyomozás” évekkel ezelőtt lezárult.
“Öt évvel ezelőtt szinte nagyüzem volt a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán. 2010 januárjában kezdődött a későbbi nevén BKV-ügy nyomozásának azon része, amikor valakik úgy érezhették, ideje becibálni az utóbbi néhány hónap sajtóhadjáratában elsőként nevesített Szalainé Szilágyi Eleonórát. Majd jöttek a többiek. Három héttel később pedig már meg is volt nevezve (szivárogtatás formájában) az, aki ellen valójában az egész ügy felépült.”
Mit akartak hallani, mit akartak kimondatni? Hogyan kerültek az inkriminált mondatok azonnal a sajtóhoz, és mit hoz 2010 februárja? Ezekkel a mondatokkal fejeztük be a BKV-ügy kezdeti szakaszának felelevenítését korábbi írásunkban.
Lássunk két egykori cégvezető bíróságon elmondott vallomását a BKV-ügyben. Az egyik személy Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója, az ügy harmadrendű vádlottja, a másik pedig Bielek Péter, az FKF Zrt. egykori vezérigazgatója, akit tanúként hallgatott meg a bíróság 2014 őszén. Hogy miért éppen őket kettőjüket emeljük ki? Két egykori fővárosi közműcég vezetője, kísértetiesen hasonlóakat állítottak arról, mit kellett mondaniuk, és milyen légkörben mondták azokat.
Öt évvel ezelőtt szinte nagyüzem volt a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán. 2010 januárjában kezdődött a későbbi nevén BKV-ügy nyomozásának azon része, amikor valakik úgy érezhették, ideje becibálni az utóbbi néhány hónap sajtóhadjáratában elsőként nevesített Szalainé Szilágyi Eleonórát. Majd jöttek a többiek. Három héttel később pedig már meg is volt nevezve (szivárogtatás formájában) az, aki ellen valójában az egész ügy felépült.
Ismétlés a tudás anyja alapon lapozzunk vissza egy fél évet.
Azon, hogy az egykori “ősbékávés” Szilágyiné mennyi végkielégítéssel, milyen körülmények között ment nyugdíjba, már 2009 július óta hörgött, aki csak tudott. Hörgött az ellenzék, hörgött a sajtó, és hörgött a városvezetés, nekik is épp jókor tört ki a balhé… Mivel a közműcégek felügyeletét a szocialista főpolgármester-helyettes viszi - meg jó szokás szerint a főpolgármester szívesen passzolta a kínos ügyeket a helyettesekre - Hagyó kezdeményezett vizsgálatot még 2009 júliusának végén, a sajtóhírek másnapján. Arra kérte Székely Gábort, a BKV Zrt. Felügyelőbizottsága elnökét, hogy haladéktalanul vizsgálják ki: tényszerű-e mindaz, amit Szalainé végkielégítéséről, illetve meghosszabbított munkaviszonyáról írtak a lapok. A főpolgármester-helyettes tájékoztatást kért nemcsak a közlekedési vállalattól, de valamennyi fővárosi cégtől is az elmúlt négy év során kifizetett végkielégítések mértékéről, jogszerűségéről, és javaslatokat vár a probléma megfelelő, tiszta és átlátható kezelésére.
Jól sikerülhetett a szilveszteri buli a Civil Összefogás Fórum háza táján..bár tippelni nem mernék azzal kapcsolatban, hogy végül is mit toltak a srácok..Ezekben a vizeletmintával fenyegetett drogvadászos időkben még a maguk nyakára húznák korunk legfényesebb elméjét, a Kocsis Mátét..
És itt elég is a szarkazmusból, mert minek?...Értik ők vajon? De most komolyan.
Nem a bíróság tervei szerint alakult a BKV-per mai tárgyalása Kecskeméten. A tanúként beidézett M. László, volt BKV vezérigazgató-helyettes külföldi útja miatt nem tudott jelen lenni, egy másik tanút pedig nem sikerült elektronikus levélben elérnie a Kecskeméti Törvényszéknek.
Így az előzetesen tervezetthez képest csak egy embert hallgattak egy tanácsadói szerződés ügyében. A bíróság a tanú segítségével a GPS Capital szerződését vesézte ki. A tárgyalási nap folyamán kiderült, hogy újra nekifut az ügyészség a vádlottaktól már évekkel ezelőtt lefoglalt, és már többször vizsgált elektronikus adathordozóknak. Öt és fél évvel a nyomozás elrendelését követően, és három évvel a tárgyalás megkezdése után.
A tanúként meghallgatott T. M. 2007 január elsején kezdett el dolgozni a tanácsadó cégnek. A vádirat szerint a BKV a GPS Capital Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel 2007. március hó 14. napján szerződést kötött a 2007. március hó 15. napja és 2007. december hó 31. napja közötti időszakra. A szerződés megjelölt célja a BKV Zrt. érdekeinek kormányzati értékelése és megítélésének javítása, lobbi stratégia kidolgozása, illetve lobbi tevékenység és tanácsadás volt, az ügyészség szerint szükségtelenül.
A tanú elmondása szerint a nyolcadrendű vádlott kereste meg a cég vezetőjét 2007 februárjábana HÉV-bérletek januári drasztikus emelése kapcsán kirobbant botrány után, hogy szervezettebbé és kulturáltabbá kellene tenni a BKV-nál az érdekérvényesítési stratégiát, illetve az ehhez kapcsolódó tanácsadói munkákat, tanulva a januári zűrzavaros helyzetből.
Hogy ki hogyan próbált meg igazodni az akkor már tuti befutónak látszó Fideszhez, illetve a nyilvánvalóan közeledő új budapesti városvezetéshez, embere válogatta...
“Meggyőződésem, hogy az úgynevezett Hagyó-ügy koncepciós ügy, nem volt bűnszövetség, holott a gyanúsítás és a vád erre épült. A “nokiás Hagyónak” nem volt Nokiája, nem volt doboza, ügy sem volt, az egészet a titkosszolgálat találta ki, amit az ügyészség átvett, de a vádiratban ez már nem is szerepel. Az is különös, hogy ebben az ügyben engem még tanúként sem hallgattak meg.” -nyilatkozta Demszky Gábor az Élet és Irodalom október 3-i számában.
Bár az interjú a kezdete volt Demszky Bokros Lajos melletti kampányának, az aktuálpolitikai kérdések mellett azért tett néhány olyan állítást, amelyet érdemes górcső alá venni.
Pofátlan dolognak tartjuk, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy olyan bírói etikai kódex kiadására büszke, amelyet ő maga nem tart be. Különösen az elfogulatlanságra vonatkozó “parancsolatot”.
Éjjel küld e-mailben utasítást munkatársainak Handó Tünde másnap reggeli teljesítésre - írta Kondor Katalin az OBH (Országos Bírósági Hivatal) elnökéről nemrég a Kapu című folyóiratban. Vajon ezt az “éjszakai e-mail”-módszert alkalmazta akkor is Handó, mikor példa nélküli gyorsasággal áthelyezte a BKV-pert Kecskemétre?
Hibás döntésnek nevezte Handó Tünde 2011-es OBH elnöki kinevezését a Magyar Rádió volt elnöke, Kondor Katalin is. Már korábban ismertettük Kondor a Kapu című folyóiratban megjelent írását, ám megállapításai bennünk is felvetettek pár kérdést:
Meglepő megállapításokat tett a Harmadik hatalmi ágról című, a Kapuban megjelent írásában Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének igazságszolgáltatás területén elkövetett dúlása nagy vihart kavart annak idején itthon, és külföldön is.
A jogállamiságot vizsgáló Európai Uniótól a kormány diszkriminációmentességet, egyenlő bánásmódot és pártfüggetlenséget vár. Érdekes, mi is pont ugyanezeket vártuk volna a kormánytól. Nézzük meg mit kaptunk helyette:
Szijjártó Péter az EU tervére persze rögtön leszögezte, hogy: “Ha valóban sor kerül ilyen vizsgálatokra, akkor azoknak objektívnek, diszkriminációmentesnek és pártfüggetlennek kell lenniük, ítéletet csak bizonyítékok alapján mondhatnak ki, valamint egyenlő elbánást kell biztosítaniuk minden tagállamnak.”
Hát nem irónikus? Annak a kormánynak a külügyminisztere mondja ezt, amelyik:
2010-es hatalomra jutása után a Fidesz szisztematikusan bontotta le a fékek és ellensúlyok rendszerét. Kasztrálta az Alkotmánybíróságot, majd saját delegáltjaival töltötte fel a mindenkori kormány legjelentősebb ellensúlyaként számon tartott testületet. Kilenc évre biztosan bebetonozták Polt Pétert a legfőbb ügyészi pozícióba, és létrehozták az egyszemélyes vezetésű Országos Bírói Hivatalt, amelynek élére Handó Tündét, Szájer József feleségét ültették. A Galamus-csoport oldalán megjelent írás befejező része.
A Kúria végkövetkeztetése tartalmilag megegyezik a Fővárosi Törvényszék álláspontjával: mivel azzal, hogy az – egyébként alaptörvény- és egyezményellenesen – kijelölt Kecskeméti Törvényszék tárgyalni kezdte az ügyet, illetékessége rögzült, és nem merült fel a Be. 308. §-ában foglalt azon okok egyike sem, amelyek a tárgyalás megkezdése után az áttételt kötelezővé teszik, ezért a Kúria az eljárás folytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. A Kúria a döntésével a BKV-ügyben az eljárás lefolytatására egy olyan bíróságot jelölt ki, amely – az illetékességét megalapozó jogszabály alkotmányellenességének és egyezményellenességének alkotmánybírósági kimondását követően – maga is jelezte, hogy nem tekinthető törvényes bíróságnak (illetve bírónak), mivel „nincs törvényes, az eljárási szabályokon nyugvó illetékessége”. Ráadásul mindezt a Kúria úgy tette, hogy egyértelműen negligálta a kérdéses jogszabályoknak az alkotmányjogi panasz alapját képező eljárásokban való alkalmazhatatlanságát expressis verbis rögzítő alkotmánybírósági útmutatást.
2010-es hatalomra jutása után a Fidesz szisztematikusan bontotta le a fékek és ellensúlyok rendszerét. Kasztrálta az Alkotmánybíróságot, majd saját delegáltjaival töltötte fel a mindenkori kormány legjelentősebb ellensúlyaként számon tartott testületet. A Galamus-csoport oldalán megjelent írás második része.
Az Alkotmánybírósághoz a BKV-ügy vádlottjainak védői, Bánáti János, Kádár András, Bárándy Péter és további ügyvédek 2012. április 20-án fordultak panaszukkal, amelyben azt kifogásolták, hogy az OBH vezetője jogorvoslat biztosítása nélkül jelölt ki bíróságot az ügy tárgyalására. Ez ügyben egyébként 2013 tavaszán meghallgatták – igaz, zárt ajtók mögött – Handó Tündét is. A meghallgatás után megjelent közleményében az OBH elnöke kijelentette: jogalkalmazóként a mindenkor hatályos jogszabályok szerint járt el. Itt meg kell jegyezni: a másik, politikailag kényes kiemelt ügyben, a Sukoró-perben az áthelyezésről szóló döntést az után hozták meg, hogy már biztosított volt a döntés elleni jogorvoslati lehetőség, amely a két, fent említett ügy esetében még nem állt rendelkezésre.
Hogy hány rendőr megy ki a helyszínre, azt gondolom az egyéb együtthatók befolyásolják. Az Ökotárs norvégmintás pulcsijaiba öltözött galamblelkű bölcsészei nyilván kemény fellépést érdemeltek. Bizonyíték? Hát le van írva a Magyar Nemzetben, annyi bőven elég.
Fotó: nol.hu
Már a múlt héten is hibáztam, amikor Orbánt hallottam Magyarország jogállamiságáról beszélni, mert összekarcolta a combomat a zsebben felejtett bugylibicska. Akkor ezt mondta az egyetlen és utánozhatatlan: "Miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani". Szerinte Magyarországon zéró tolerancia van, így ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben. „Mindannyiunknak ki kell mondani, hogy Magyarország nem Guantánamo, itt senkit nem lehet bizonyítékok nélkül vádolni" – mondta tegnap a parlamentben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője megismételve a miniszterelnök mondandójának leglényegesebb állítását.
2010-es hatalomra jutása után a Fidesz szisztematikusan bontotta le a fékek és ellensúlyok rendszerét. Kasztrálta az Alkotmánybíróságot, majd saját delegáltjaival töltötte fel a mindenkori kormány legjelentősebb ellensúlyaként számon tartott testületet. Kilenc évre biztosan bebetonozták Polt Pétert a legfőbb ügyészi pozícióba, és létrehozták az egyszemélyes vezetésű Országos Bírói Hivatalt, amelynek élére Handó Tündét, Szájer József feleségét ültették.
A kormánypártok elsőként az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak jelölési metódusát változtatták meg, majd a megüresedett alkotmánybírói székekbe saját jelöltjeiket választották meg. Egy újabb alkotmánymódosítással pedig jelentősen korlátozták az Ab hatásköreit. Ezzel párhuzamosan átalakították a bírói igazgatási szervezetet. Az Alaptörvényt nyíltan kritizáló, a jobboldali igazságügyi csomag alkotmányosságát megtámadó Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét a Kúria kialakításának okán elmozdították tisztségéből. A korábbi, testületi vezetésű Országos Igazságszolgáltatási Tanács feladatait az egyszemélyi vezetésű Országos Bírósági Hivatalra ruházták át, amelynek hatásköreit még rendkívüli módon ki is szélesítették. Elnökét a kétharmados hatalom választotta meg kilenc évre. A bírók mindenható vezetője ezután Orbán Viktor személyes jóbarátja, a Fidesz egyik európai parlamenti képviselőjének Szájer Józsefnek a felesége, Handó Tünde lett.
Jogászkodással már nemigen lehet itt mit kezdeni. Sokan állítják: Orbán csak az erőből ért. Az pedig csak az óceán túlpartján van igazán. Ott nem értékelik annyira a pávatáncot, vagy ha igen maximum annyira, hogy bekapcsolják a sütőt, és elkészítik a köretet. Itt tartunk most éppen.
"Miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani" - mondta az amerikai kitiltási botrányra utalva nemrég Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte Magyarországon zéró tolerancia van, így ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben.
Haszilló polgármester “őszödi beszédéről” bölcs történelemtanárom jut az eszembe. Saját élettapasztalata alapján állította fel a mára számomra is egyértelmű tételt: minden negyedik ember hülye!
De ne bántsátok őket gyerekek - szólt a tanári intelem -, csak szépen, csendben rakjátok őket a maguk halmazába, adjatok nekik gyurmát, vagy valami hasonló állagút, had játszanak magukban. Addig sem zavarják a többieket.
„(…) Göncz Árpád, az mi volt? Tönkretették az országot. Meg a Demszky. Hol a Demszky? Orbán Viktor! Így megkérdezném tőle szívesen… Viktor, mi van a Demszkyvel? Hol van a Kóka? (…) Most kétharmados többség: tarkólövés. Érted? Tarkólövés… Visszahozni a halálbüntetést, nemzetárulás satöbbi, ötöt-hatot kivégezni. Azt mondták, most van a rendszerváltás, mert különben hosszú távon ebbe belebukik a kormány… De más alternatíva sincsen… Ha egy szigeten lennénk, mint a japánok, akkor egyértelműen a Jobbik.”
2014. szeptember 24-én 3 új alkotmánybírót választott meg az országgyűlés. A döntés értelmében Sulyok Tamás és Varga Zs. András már szeptember 27-től, míg Czine Ágnes november 15-től lesz az Ab tagja.
A kormánypártok ezúttal sem bízták a véletlenre, hogy ki kerüljön a taláros testület megüresedett helyeire. Még 2014 júliusában terjesztette be Kövér László azt az indítványt, amely értelmében a lejárt mandátumú bírák helyére egy kilenc tagú parlamenti bizottság hivatott újakat jelölni. Ebben a grémiumban is érvényesül a kétharmad: a 9 helyből 6-ot kormánypárti képviselők töltenek be, miközben a jelöléshez 5 szavazatra van szükség.
Ez azt jelenti, hogy az ellenzéknek még arra sincs esélye, hogy legalább (ha más nem a színjáték kedvéért) a jelölésig eljusson. Amint az várható volt a csak és kizárólag kormánypárti jelöltek egy bohózatba is beillő bizottsági meghallgatás után kapták meg a T. Ház kormánypárti képviselőinek támogatását.
Bugylibicska, zsíroskenyér, lilahagyma..kezdődődött a Fidesz sajtóosztályán a reggeli...Így aztán ne csodálkozzunk, hogy a délelőtti munka eredménye egy messziről is jól felismerhető “illatú” kérődzés. Íme:
A Fidesz megdöbbentőnek tartja, hogy sajtóhírek - itt természetesen a Magyar Nemzetet kell érteni - szerint Juhász Péternek, az Együtt–PM társelnökének kampányát Hagyó Miklós volt üzlet- és munkatársai segítik.
"Mindazok, akik ezekben az ügyekben, pontosabban a legkiemeltebb ügyben, mondjuk a BKV-val kapcsolatos nyomozásokban eljártak, azok 2010 után zsíros fővárosi állásokat kaptak.”
“Budapesten a Fidesz-kormány és a Tarlós István főpolgármester által vezetett önkormányzat 2010 és 2014 között felszámolta az önkormányzatiságot, elherdálta, átjátszotta az államnak a főváros vagyonának jelentős részét és lezüllesztette a közszolgáltatások színvonalát. (...) A fővárosi önkormányzat mára a miniszterelnök kirendeltségévé, a főpolgármester pedig bábjává vált.” - így kezdődik az a fejezet Falus Ferenc ellenzéki főpolgármester-jelölt programjában, amiben Gyekiczki András összefoglalta a főváros elmúlt négy évét.
Az írás kapcsán Friderikusz Sándor elbeszélgetett Demszky Gábor egykori irodavezetőjével. A 30 perces interjúban sok minden szóba került, így a BKV-val kapcsolatos nyomozások is.
The Magic Box névű oldal hívja fel a figyelmet a legendássá vált Nokia-doboz ellentmondásaira, illetve a BKV-ügy furcsaságaira. The Magic Box azaz “Varázsdoboz” név az ügy szimbólumává vált Nokia-dobozra utal. Arra a Nokia-dobozra, amiben állítólag korrupciós pénz cserélt gazdát... ...arra a Nokia-dobozra, amelyről végül kiderült, hogy csak kitaláció volt.
Fotó: nol.hu
