Hagyó Miklós előzetes letartóztatásának elrendelését a sűrűn emlegetett, a szökésveszélyt alátámasztó - nem létező - adat mellett a Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek Osztályának 2010. május 17. napján kelt indítványában azzal indokolták, hogy ha nem tartanák Hagyót a legszigorúbb körülmények között fogva, akkor a tanúk vagy más gyanúsítottak befolyásolásával, illetve különböző bizonyítékok megsemmisítésével, elrejtésével megnehezítené az eljárás eredményes lefolytatását. Azonban Hagyó Miklós részéről ez a veszély sem áll fent. Nézzük a tényeket!
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!
sze
4
sze
3
A politika nem minden esetben szólhat bele az igazságszolgáltatásba…- Az Egyenlítő TV összefoglalója
Címkék: fidesz hagyó miklós handó tünde magánokirat-hamisítás kutron katalin németh leona | Szerző:
Hagyó Dosszié
| 7:09 am
Hagyó Miklós egykori szocialista politikus ellen kilenc hónapon keresztül tartó előzetes letartóztatása idején alaptalanul vádat emeltek magánokirat-hamisítás miatt, majd hónapokkal később jogerősen felmentették. Az ügyészség azt a prekoncepcióját akarta tényekkel alátámasztani, hogy Hagyó az ügyvédje segítségével "jogi képviselőnek álcázta" élettársát, hogy így extra találkozási lehetőséget biztosítson kettejüknek az előzetes letartóztatás ideje alatt. Érvelésük viszont az első fokon eljáró bíró, Németh Leona előtt, - aki törvényesen alkalmazta a vonatkozó jogszabályokat, és tisztességesen folytatta le a bizonyítási eljárást -, megdőlt.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2012. január 16-án kihirdetett elsőfokú felmentő ítélete ellen az első fokon eljáró kerületi ügyész fellebbezést jelentett be, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Főügyészség április közepén visszavonta ezt a fellebbezést, mivel nem volt érdemben támadható az elsőfokú bíróság indoklása.
aug
28
Hagyó Miklós neve már a BKV-ügy nyomozásának kezdeti szakaszában - tehát, amikor még megalapozott gyanúról sem lehetett beszélni - meg lett hurcolva. Olyan híradások jelentek meg ugyanis a politikai szereplők által kézzel vezérelt és eltartott jobboldali médiumokban, amelyek kvázi bizonyított tényként állították, hogy Hagyó bűnös.
A laikusként érdeklődő vagy a híreket csupán „háttérzajként” hallgató állampolgárokat ez könnyen megtéveszthette, ezen meg sem lepődünk. Azon viszont igen, hogy a pártnak, az MSZP-nek, - amely berkeiben Hagyó 1998-tól, azaz 31 éves korától tevékenykedett - is elég volt ennyi ahhoz, hogy 2010. február elején visszalépésre kérje fel. Az ártatlanság vélelme és a közös munka alatt kialakult személyes ismeretségek is kevésnek bizonyultak a megjelent sajtóinformációk fényében.
aug
27
Szívós Mária az elmúlt tíz évben nyomozási bíróként dolgozott. A nyomozási bíró nem a terhelt ártatlanságáról vagy bűnösségéről dönt. „A nyomozási bírák az alapjogok közül a személyi szabadságot és a magánszférát korlátozó fontos kérdésekben döntenek, ugyanakkor kiemelendő, hogy működésük a büntető jogterületnek is csak egy rendkívül szűk részét érinti.
A teljesség igénye nélkül az alábbi főbb feladatokat kell ellátnia: a nyomozási bíró a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban dönt az előzetes letartoztatás kérdésében, az ideiglenes kényszergyógykezelésről, a lakhelyelhagyási tilalomról, a házi őrizetről és a távoltartásról, az óvadékról, a közjegyzői, ügyvédi irodában és egészségügyi intézményben tartandó házkutatás elrendeléséről, a lefoglalásról. A nyomozási bíró hallgatja ki a különösen védetté nyilvánított tanút, továbbá azt a tanút, aki az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van. A nyomozási bíró engedélyezi a magánszféra legdrasztikusabb korlátozását jelentő titkos adatszerzést.” – foglalta össze a Társaság a Szabadságjogokért emberi jogi szervezet Szívós alkotmánybíróvá jelölése kapcsán, hogy mi is a feladata a nyomozási bíróknak. A TASZ jelentésében arra is felhívja a figyelmet, hogy az új alkotmánybírónak nincsen tudományos munkássága, noha ez előfeltétele az alkotmánybírói kinevezésnek.
aug
23
Kutron Katalin tudta, hogy alaptalanul tiltja meg az érintkezést Hagyó és egykori élettársa között
Címkék: előzetes bkv per magánokirat-hamisítás kutron katalin győri györgy | Szerző:
Hagyó Dosszié
| 8:42 am
Amint arról már korábban is beszámoltunk Hagyó Miklóst előzetes letartóztatása alatt újabb, a „börtönben elkövetett” bűncselekménnyel vádolták meg. Akkori élettársát bízta meg ugyanis jogi képviseletével, a vád szerint azért, hogy kötetlenebb körülmények között tarthassák a kapcsolatot. Pedig polgári ügyekben egy fogvatartott is megbízhatja hozzátartozóját jogi képviseletével, az alaptalanul indított eljárás után tehát jogerősen felmentették. Az ügy összefoglalóját elolvashatják itt, illetve részletesebben a hagyomiklos.com nevű weboldalon.
Az magánokirat-hamisítási ügy azon fontos száláról viszont még nem esett szó blogunkon, hogy 2010. október 20-án, tehát még a vádemelés előtt Kutron Katalin főügyészségi csoportvezető ügyész a kapcsolattartási jogosultság tisztázása érdekében levélben megkereste mind a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetet, mind pedig a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházát, feltéve többek között azt a kérdést, hogy ki, milyen minőségben, mikor és milyen ellenőrzés mellett érintkezhetett Hagyó Miklóssal.
aug
22
Pető György az egyik nagy nyertese a BKV-ügyként emlegetett eljárásnak. Az egykor a belső politikai elhárítást, a III/II-es ügyosztályt is megjárt egykori rendőr 2002 és 2006 között Óbuda szocialista alpolgármestere volt. Ebben az időben Tarlós Istvánnak hívták még a kerület első emberét, s harmonikus volt a két kerületvezető együttműködése, hiszen az csak a 2006-os választási kampányban szivárgott ki, milyen stílusban vezette például Tarlós a kerület képviselő-testületének üléseit. Mint emlékezetes egy nem III. kerületi szocialista politikus blogjában látott napvilágot az a hangfelvétel, amelyen Tarlós István egyik politikai ellenlábasának azt mondta egy vita hevében: akár le is verhetné a szemüvegét és rátaposhatna.
aug
21
Az a bizonyos - nem létező - adat...
Címkék: előzetes hagyó miklós keresztes imre bkv per szívós mária magánokirat-hamisítás | Szerző:
Hagyó Dosszié
| 9:07 am
2010. május 17-én arra hivatkozva rendelték el Hagyó Miklós előzetes letartóztatásba helyezését, hogy „a nyomozás során adat merült fel arra nézve, hogy Hagyó a büntetőjogi felelősségre vonás elől külföldre kíván távozni”.
A bíróságok a szökésveszély igazolására rendszeresen hivatkoztak erre a közelebbről meg nem határozott, rejtélyes adatra, amely - legalábbis a hatóságok szerint - arra utal, hogy Hagyó Miklós az őrizetbe vétele előtt szökést készített elő. Ám sem a bíróságok, sem az ügyészi szervek nem biztosítottak lehetőséget a védelemnek arra, hogy ezt a jelentést megismerhesse.
aug
17
Bár a Fidesz pécsi vezetése február óta hallgat arról, hogyan került egy részben önkormányzati tulajdonú cég élére a BKV-ügy koronatanúja, most felszállt a fehér füst, mert a várossal perben álló vállalkozó közzétette a Balogh alkalmazását megelőző levelezést a mecsekbusz.eu oldalon. Ezek szerint egy bonyolult megállapodás része volt, hogy Balogh veheti át a PK Busrent Kft ügyvezetői posztját, s erre a posztra egyértelműen az önkormányzat kérésére került.
aug
16
A 2010 elején megjelent sajtóhírek fényében, - főleg miután Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója nyilatkozatturnéba kezdett, s ennek köszönhetően a BKV-ügy Hagyó-üggyé avanzsált -, Hagyó tudhatta, hogy előbb-utóbb büntetőeljárás alá fogják vonni. A jobboldali médiában megjelent hírek arra utaltak, hogy Hagyó mentelmi jogát kihasználva külföldre készül szökni.
Ezt a feltételezést mindvégig cáfolta a politikus, sőt, 2010. május 11-én ügyvédje útján írásban eljuttatta a Budapesti Rendőr Főkapitányság (BRFK) ezredesének, Berzsenyi Mihálynak tartózkodási helyét és egyéb elérhetőségeit, illetve jelezte, kész mindenben segíteni a nyomozást.
aug
14
Hagyó Miklós esetében sem a szökés, elrejtőzés lehetősége, sem pedig az eljárás meghiúsításának veszélye nem állt fent, ezért kilenc hónapon keresztül tartó fogva tartása - függetlenül attól, hogy őt milyen jellegű és súlyú cselekményekkel gyanúsítják, és hogy milyen a társadalmi megítélése - a Magyar Köztársaság alkotmányos jogszabályai alapján megindokolhatatlan – áll a www.hagyomiklos.com nevű oldalon, amelyen az érdeklődők megtalálják az előzetes letartóztatás dokumentumait is.
Az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a bűnösnek - már csak az ártatlanság vélelme okán - sem tekinthető gyanúsított, illetve vádlott szabadságának elvonása annak érdekében, hogy a büntetőeljárás eredményesen lefolytatható legyen. Erre csak a büntetőeljárási törvény által megszabott feltételek között kerülhet sor: "általános" feltétele, hogy az érintett személy ellen olyan bűncselekmény megalapozott gyanúja álljon fenn, amelyért szabadságvesztés szabható ki, s emellett szükséges egy "különös" feltétel is. A magyar jog utóbbi feltételek négy csoportját ismeri, ezek közül Hagyó Miklóssal szemben a hatóságok kettőt hoztak fel: a szökésveszélyt és az eljárás meghiúsításának, illetve megnehezítésének kockázatát.
aug
13
Mint korábban említettük, míg Hagyó Miklós és a BKV-ügy több gyanúsítottja előzetes letartóztatásban ült, addig más szereplők kedvező helyzetbe kerültek. Többek között Pető György, Óbuda korábbi szocialista alpolgármestere is, aki köztudottan Hagyó politikai riválisa volt.
Őt ugyanis 2010 márciusában felvették a BRFK állományába, a BKV-ügyben is nyomozó osztályra, majd a Fidesz önkormányzati győzelme után állást kapott Tarlós István főpolgármestertől. Előbb a Fővárosi Közterület-felügyelet, majd a budapesti FBI-ként emlegetett Fővárosi Biztonsági Iroda vezetője lett.
aug
10
A Hagyó Miklós elleni büntetőeljárás legnagyobb hazai és nemzetközi visszhangot kiváltó eseménye az volt, amikor a BKV-ügy tárgyalására Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Szájer József fideszes EP-képviselő frissen kinevezett felesége a kecskeméti bíróságot jelölte ki. Egy olyan bíróságot, amellyel kapcsolatban már korábban is felmerült a fideszes irányú politikai elfogultság gyanúja.
Ahogyan korábbi bejegyzésünkben említettük, a Fővárosi Törvényszék januárban kezdeményezte a BKV-ügy más bíróságra történő áthelyezését, így június 13-án a Kecskeméti Törvényszéken került sor a Hagyó Miklós és társai ellen folytatott büntetőeljárás első bírósági tárgyalására.
aug
9
aug
8
Hagyó Miklós kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, amely idő alatt újabb, a „börtönben elkövetett” bűncselekménnyel vádolták meg. Akkori élettársát bízta meg ugyanis „jogi képviseletével”, a vád szerint azért, hogy kötetlenebb körülmények között tarthassák a kapcsolatot. Pedig - ahogyan ezt később az első fokon eljáró bíróság is megállapította - polgári ügyekben egy fogvatartott is megbízhatja hozzátartozóját jogi képviseletével. Felmentették tehát. Mindenesetre ez az alaptalan vádemelés elég volt ahhoz, hogy a közvéleményben tovább feketítsék a nevét és, hogy megfosszák Hagyót a rendes hozzátartozói látogatás lehetőségétől is.
A www.hagymiklos.com nevű weboldalon részletesen tájékozódhatnak a magánokirat-hamisítás miatt indult eljárásról az érdeklődő olvasók. Az említett honlapon közérthető formában össze vannak foglalva a vádemeléshez, majd felmentéshez vezető események, megtalálható rajta az ügy jogi hátterének elemzése és kitér az ügyészség eljárásával kapcsolatban felvethető aggályokra is.
aug
6
Nem ez az első eset
Címkék: fidesz kecskemét hagyó miklós nokia doboz handó tünde bkv per balog zsolt | Szerző:
Hagyó Dosszié
| 2:31 pm
Bár Hagyó Miklós politikai pályafutása már 2009-ben megtört, az elmúlt évek eseményei mégis olyan hatást keltenek, mintha a BKV-ügyben nyomozást végző szervek és a jobboldali média folyamatosan a Fidesz kampánynaptára szerint végeznék a munkájukat.
2009 nyarán került napvilágra a Hagyó által felügyelt BKV-nál az első nagyobb, úgynevezett „végkielégítési” botrány. „Hiába fizettek ki – prémiumokkal együtt – mintegy százmillió forintot végkielégítésként a BKV személyzeti vezetőjének tavaly márciusban, Szalainé Szilágyi Eleonóra ma is a fővárosi közlekedési társaságnál dolgozhat” – adta hírül az értékválasztását és gazdasági hátterét tekintve az akkori legnagyobb ellenzéki párthoz, a ma kétharmaddal kormányzó Fideszhez köthető Magyar Nemzet.
A botrány kirobbanását követően Hagyó vállalta a politikai következményeket. 2009. augusztus 31-én lemondott a BKV felügyeletéről, majd 2009. november 20-án főpolgármester-helyettesi tisztségéről is, annak ellenére, hogy sem utasítási, sem döntési jogköre nem volt a BKV-nál, és nem gyakorolt munkáltatói jogokat sem. Bár ekkor még semmilyen napvilágra került, a nyomozással összefüggő adat nem utalt arra, hogy Hagyó Miklós érintett lenne bármilyen büntetőeljárásban, a jobboldali média – élén a Magyar Nemzettel és a HírTV-vel – és a Fidesz folyamatosan ezt a látszatot keltette.
aug
2
Míg Hagyó Miklós és a BKV-ügy több gyanúsítottja előzetes letartóztatásban ült, addig más szereplők - köztük egy vádlott és az igazságszolgáltatás emberei is - kedvező helyzetbe kerültek. A teljesség igénye nélkül vegyük sorra, hogy kiknek és hogyan kedvezett közvetve vagy közvetlenül a Fidesz, vagy éppen csak hogyan kötődnek ezek a szereplők ahhoz a párthoz, amelynek elemi érdeke volt a kommunikációjában szófordulatként használt „korrupt szocialisták” jelzős szerkezet alátámasztása.
júl
31
Másfél héttel azután, hogy a Fővárosi Törvényszék bejelentette, hogy kezdeményezi a BKV-ügy más bíróságra történő áthelyezését, és három héttel azelőtt, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde döntött a per Kecskemétre történő áthelyezéséről - a Népszava értesülései szerint - az igazságügyi államtitkár éjszakába nyúlóan beszélgetett a független igazságszolgáltatás néhány vezetőjével a balatonőszödi kormányüdülőben.
Tudvalevő, hogy az igazságszolgáltatási törvények január elseji hatályba lépésével megszűnt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), jogutódja pedig az OBH lett, amely élére Handó Tündét, Orbán Viktor kormányfő családi barátját, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét választotta meg a kétharmad. A Fidesz-kabinet nemcsak a kivégzett OIT éléről, hanem a Kúriává átnevezett Legfelsőbb Bíróság (LB) éléről is menesztette Baka Andrást, s a Kúria elnökévé még decemberben megválasztották a kormánypártok Darák Pétert.
A Népszava azon információját, amely szerint a Kúria elnöke január utolsó hétvégéjén "személyiségfejlesztő tréningre" invitálta a legfőbb bírói testület egyes vezetőit Balatonőszödre, a kormányüdülőbe, ahol később megjelent Répássy Róbert államtitkár is, - tehát titkos találkozón vettek részt az említettek -, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Igazságügyért Felelős Államtitkársága első körben cáfolta. A lap ezért kérdéseket intézett az államtitkársághoz. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogy ha "titkos találkozón" és "személyiségfejlesztő tréningen" sem volt jelen az államtitkár, akkor milyen jellegű találkozó volt Balatonőszödön, miről tárgyaltak?
júl
28
„Alkotmánybíró esetében kulcskérdés, hogy képes-e a rá nehezedő politikai nyomástól függetleníteni magát. A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak” – áll a TASZ, azaz a Társaság a Szabadságjogokért a FIDESZ–KDNP által 2011-ben javasolt öt alkotmánybíró-jelöltről szóló nyilvános jelentésében.
Amelyből az is kiderül, hogy Szívós Mária a Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsvezetőjeként kulcsfontosságú szerepet töltött be a bűnösség és ártatlanság kérdésében hozott döntést megelőző és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések – különös tekintettel az előzetes letartóztatás – hazai gyakorlatának alakításában.
júl
23
Ahogyan korábbi bejegyzésünkben említettük, a Fővárosi Törvényszék januárban kezdeményezte a BKV-ügy más bíróságra történő áthelyezését, így június 13-án a Kecskeméti Törvényszéken került sor a Hagyó Miklós és társai ellen folytatott büntetőeljárás első bírósági tárgyalására.
A hivatalos indoklás szerint erre azért volt szükség, mert előbbi intézmény annyira leterhelt számos más ügye miatt, hogy éppen ezt a - volt szocialista politikust érintő - ügyet nem tudta volna a törvényben előírt határidőre letárgyalni.
júl
20
Egy Pelikánhoz hasonlóan hiteles tanú igaz története: https://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=515298
júl
18
Ahogyan a korábban említett, Kádár Éva által készített tanulmányból is kiderül, Hagyó Miklós neve már a BKV-ügy nyomozásának kezdeti szakaszában - tehát, amikor még megalapozott gyanúról sem lehetett beszélni - meg lett hurcolva.
Olyan híradások jelentek meg ugyanis a politikai szereplők által kézzel vezérelt és eltartott jobboldali médiumokban, amelyek kvázi bizonyított tényként állították, hogy Hagyó bűnös, hogy ő a nemzeti vagyon egyik elherdálója, valamint arra is utaltak, hogy a politikus mentelmi jogát kihasználva külföldre készül szökni. Ezt a feltételezést cáfolandó 2010. május 11-én ügyvédje útján írásban eljuttatta a Budapesti Rendőr Főkapitányság ezredesének tartózkodási helyét és egyéb elérhetőségeit, s jelezte, kész mindenben segíteni a nyomozást.
2010. május 14-én, az új országgyűlés megalakulását követően, - tehát azután, hogy hivatalosan megszűnt Hagyó képviselői mandátuma, s ezzel együtt mentelmi joga - őrizetbe vették bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés gyanújával. Majd rá három napra, a fent említett levele ellenére arra hivatkozva rendelték el előzetes letartóztatásba helyezését, hogy „a nyomozás során adat merült fel arra nézve, hogy Hagyó a büntetőjogi felelősségre vonás elől külföldre kíván távozni”.
júl
16
Balogh Zsolt ügyvédje. Az ismeretek frissítése végett tisztázzuk elsőként azt, hogy ki is az a Balogh Zsolt? A BKV egykori megbízott vezérigazgatója. Neki „köszönhetően” vált a „BKV-ügy” visszavonhatatlanul „Hagyó-üggyé” anno a köztudatban.
2010 márciusában ugyanis nyilatkozatturnéba kezdett a jobboldali sajtóban, amely során azt állította, hogy több alkalommal, összesen mintegy 70 millió forintnyi korrupciós pénzt juttatott el Hagyó Miklósnak, ebből 15 milliót személyesen, egy Nokia-dobozban. Ő az a gyanúsított, aki a kezdetektől fogva kiszolgálja a Fidesz kampányérdekeit a kihallgatásokon és a médiában egyaránt.
júl
12
Kádár Éva, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója igen sajátos érdeklődési körrel rendelkezik. Koncepciós pereket kutat, írt már Zuschlagról, és foglalkoztatta a Hunvald-per is. Legújabb tanulmányának Hagyó Miklós a témája. A Jogi Fórumon megjelent írás megállapítja, hogy Hagyó Miklós jogait komoly sérelem érte, és több kérdést is felvet az igazságszolgáltatás pártatlanságával kapcsolatban. A Hagyó Dosszié arról kérdezte Kádár Évát, hogy mi visz rá egy fiatalt, hogy politikai korrupciós ügyekkel foglalkozzon szabadidejében.
jún
13
A ma reggel induló BKV-per felfüggesztését kérték a perben érintett vádlottak ügyvédei, ám a bíróság kérésüket elutasította.
A 15 vádlott védői közül még áprilisban 14-en fordultak az Alkotmánybírósághoz kifogásolva, hogy Handó Tünde – Szájer József EP-képviselő felesége – az Országos Bírói Hivatal elnöke jogorvoslat biztosítása nélkül áthelyezte a BKV- ügy tárgyalását a Kecskeméti Törvényszékre. Az ügy áthelyezésére azután került sor, hogy a Fővárosi Törvényszék január elsejével kinevezett új vezetője jelezte az általa irányított törvényszék leterheltsége miatt nem tudná a törvényben előírt határidőre letárgyalni a kiemeltnek nyilvánított ügye.
Később azonban kiderült, alig leterheltebb a fővárosi, mint a kecskeméti bíróság, hiszen mindössze négy százalékkal kisebb utóbbiak leterheltsége. A korábbi és a mostani beadványt többek között Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter, illetve például Kádár András ügyvédek írták alá, de nem látta el kézjegyével egyik kérelmet sem Szabó Iván ügyvéd, Balogh Zsolt jogi képviselője. A Népszava szerdai számában felidézi, hogy Szabó a jelenleg regnáló hatalom kegyeltje.
A lap példaként említi, hogy Szabó Iván irányította a pécsi vízmű einstandot, ő irányította az MFB-kommandó néven elhíresült akciósorozatot, melynek során az állami pénzintézet leányvállalatait járták végig, s míg leltároztak az eltávolítandó dolgozók nem mozoghattak, telefonálhattak szabadon. Jutalmul az ügyvédet 2011. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
A Népszava összeállításából kiderül az is, ki milyen jutalmat kapott a Hagyó-ügyben vállalt szerepéért. Pető György, Hagyó egykori szocialista ellenlábasa például akkor ment vissza a BRFK-ra osztályvezetőnek, amikor a rendőrség nyomozni kezdett a BKV-ügyben. Pető a Fidesz önkormányzati győzelme után különféle posztokat kapott a Tarlós István irányította várostól. A BKV-ügyet az önkormányzati kampányban könyvbe öntő újságíró, Schmitt Gábor ma szintén a városháza alkalmazásában áll. Balogh Zsolt koronatanú a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat közlekedési cégénél kapott munkát, míg például a Hagyó Miklós és társai előzetes letartoztatását rendre elrendelő Szívós Mária bírót alkotmánybíróvá választották.
jún
8
Napokon belül kezdetét veszi az a giga-per a BKV-ügyben, amelynek az alapjául szolgáló eljárás eredetileg Sz.-né Sz. Eleonóra végkielégítése ügyében indult még 2009-ben. A BKV-nál évtizedeket lehúzó egykori humánpolitikai vezetőt a 2010-es kampány hajrájában helyezték előzetes letartóztatásba, amiért nyugdíjazása alkalmából százmilliós végkielégítést nyalt fel Sz.-né, majd megbízási szerződéssel tovább foglalkoztatták.
Az eljárás az után vett fordulatot, hogy a választások előtt hetekkel Balogh Zsolt a BKV egykori megbízott vezérigazgatója bedobta a köztudatba a Nokiás-dobozos történetet. Balogh kezeit tördelve a Magyar Nemzetnek, illetve Hír TV-nek azt nyilatkozta, egy Nokiás dobozban adott át személyesen Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes számára 15 millió forintot, illetve további tízmilliók „célba juttatásáról” van tudomása.