" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

ápr
6

justice-judgmental-justitia-justitia-horizontal-3.jpg

Gyengítette a bíróságok függetlenségét a kormány igazságszolgáltatási reformja - derült ki az Amnesty International Magyarország legfrissebb jelentéséből. Ma már a bíróságok szervezeti függetlenségét és a bírákat is több irányból érik támadások. A helyzet 2012 óta egyre rosszabb: akkor kezdődött miden, amikor Handó Tünde OBH elnöki kinevezése után Kecskemétre helyezte a BKV-pert. Itt igazi jogi horrortörténet vette kezdetét. 

A BKV-pert jog szerint a Fővárosi Törvényszék tárgyalta volna. 2011-ben azonban az Alaptörvény jogokat biztosított Handó Tünde OBH elnökének (Orbán Viktor jó barátjának) arra, hogy a BKV-ügy tárgyalására kijelölje az indokolatlanul súlyos ítéleteket hozó Kecskeméti Törvényszéke

  • Először beletették a büntetőeljárási törvénybe az ügyáthelyezési jogot 2011-ben.
  • Ezt megtámadták az AB-nál, ami 2011 decemberében kimondta, hogy a törvény alkotmányba ütközik, és nemzetközi jogokat sért.
  • Rá két hétre a parlament betette az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe.
  • Ezek után az AB hatályon kívül helyezte az Alaptörvény átmeneti rendelkezését.
  • Erre a parlament beletette az Alaptörvény 4. Kiegészítésébe.
  • Majd végre a Velencei Bizottság és nemzetközi fórumok nyomásásra kivették az Alaptörvényből.”

Az Alkotmánybíróság később jogellenesnek ítélte a peráthelyezéseket, hiszen így sérült a vádlottak törvényes bíróságokhoz való joga. Az érintett bíróságok azonban egymásnak kezdték passzolgatni a BKV-ügyet míg az végül vissza nem került Kecskemétre:

  • A peráthelyezéseket lehetővé tevő időközben hatályon kívül helyezett passzusokat az Alkotmánybíróság (AB) visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
  • Erre hivatkozva döntöttek úgy a Hagyó-ügyben Kecskeméten, hogy illetékesség hiányában visszaadják az ügyet a fővárosnak, ahova eredetileg is tartozott.
  • A Fővárosi Törvényszék viszont másként értelmezte az AB határozatát, és végzéseiben saját illetékességének hiányát állapította meg. Ezzel a jog nyelvén szólva negatív illetékességi ütközés állt elő, egyszerűbben fogalmazva: egyes ügyek gazdátlanul maradtak.
  • Ha pedig különböző ítélőtáblákhoz tartozó bíróságok dobálják egymás között az aktákat, a Kúriának kell kijelölnie, hol kell az eljárást lefolytatni.
  • Végül hiába meszelte el az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal azt a törvényt, amely lehetőséget adott a kiemelt ügyek áthelyezésére, a Kúria döntése szerint ez a folyamatban lévő esetekben nem számít. Ha a tárgyalása már elkezdődött, mindegy hogy került oda, mindegy mit mond az Alkotmánybíróság, mindegy, hogy hányszor mondja azt ki. A BKV-per esetében tehát maradt Kecskemét, ahová anno Handó Tünde (máig tisztázatlan szempontok alapján) áttette.
A Kecskeméti Törvényszék végül első fokon 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Hagyó Miklóst.
A most készült "A Fortélyos félelem: erősödő kontroll a magyar bíróságok felett című jelentésből kiderül, a helyzet azóta csak rosszabb lett. A horrortörténet folytatódik: megkövetelt lojalitás, korlátok közé szorított ítélkezés és bizalmatlan légkör uralkodik a bíróságokon.
  • Gyengül a bíróságok szervezeti függetlensége

A 2012-es bírósági reform eredményeként a teljes igazságszolgáltatási rendszer minden szinten az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a központi igazgatás alá rendelődött, az OBH elnöke pedig többször visszaélt hatalmával. A lojalitás lett a fő követelmény az előmenetel és egyéb előnyök elérése érdekében. Az OBH elnökéhez lojális bírósági vezetők szoros ellenőrzés alatt tarthatja az alsóbb bírósági szinteket is. Az OBH elnökének munkáját is ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács (OBT) pedig nem tud megfelelő ellensúlyt képezni.

  • Veszélyben a bírák egyéni függetlensége is

Az Országgyűlés 2019 decemberében fogadta el azt a 200 oldalas „salátatörvényt”, amely egyszerre több, a bíróságokat érintő törvényt is jelentősen módosított. A salátatörvény szerint formalizálni és szigorúbb korlátok közé kell szorítani a bírák ítélkezési gyakorlatát. Az új szabályok szerint a bíráknak külön meg kell indokolniuk, ha ítéletükben el akarnak térni a Kúria kötelező erővel nem bíró álláspontjától, ami elriaszthatja a bírákat attól, hogy a Kúria gyakorlatának ellentmondó döntéseket hozzanak. 

Komoly problémák vannak a bírák képzési rendszerével, illetve probléma sz is, hogy a bírói előmenetelhez leginkább az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetőkhez való lojalitáson keresztül vezet az út.

  • Dermesztő légkör uralkodik a magyar bíróságokon

Egyre több és egyre hevesebb támadás érkezett a politikai szereplők és a sajtó egy része felől. Az intézményi változások okozta dermesztő hatás miatt a bírák nagy többsége azonban nem mer kiállni a saját meggyőződéséért. A legtöbb bíró nem mer nyíltan és szabadon beszélni, bizalmatlan légkör uralkodik. A bírák félnek a lehetséges fegyelmi eljárásoktól, az őket érintő előnytelen ügyelosztástól, a rossz értékelési eredményektől, illetve a fizetésüket és a családtagjaikat érintő negatív következményektől.

A helyzet azért aggályos, mert ha a bíróságok nem függetlenek, akkor sérül a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése. Hagyó Miklós védője szerint ez történt a BKV-per esetében is. Az Orbán-kormánynak azonban úgy tűnik, nem érdeke a tisztességes eljárás biztosítása. Folytatják a függetlenségükért nyilvánosan kiálló bírák lejáratását és a bíróságok elleni támadásokat.

 Forrás: amnesty.hu

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.