" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

jan
29

Öt évvel ezelőtt szinte nagyüzem volt a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán. 2010 januárjában kezdődött a későbbi nevén BKV-ügy nyomozásának azon része, amikor valakik úgy érezhették, ideje becibálni az utóbbi néhány hónap sajtóhadjáratában elsőként nevesített Szalainé Szilágyi Eleonórát. Majd jöttek a többiek. Három héttel később pedig már meg is volt nevezve (szivárogtatás formájában) az, aki ellen valójában az egész ügy felépült.

demot_keses.jpg

Ismétlés a tudás anyja alapon lapozzunk vissza egy fél évet.

Azon, hogy az egykori “ősbékávés” Szilágyiné mennyi végkielégítéssel, milyen körülmények között ment nyugdíjba, már 2009 július óta hörgött, aki csak tudott. Hörgött az ellenzék, hörgött a sajtó, és hörgött a városvezetés, nekik is épp jókor tört ki a balhé… Mivel a közműcégek felügyeletét a szocialista főpolgármester-helyettes viszi - meg jó szokás szerint a főpolgármester szívesen passzolta a kínos ügyeket a helyettesekre - Hagyó kezdeményezett vizsgálatot még 2009 júliusának végén, a sajtóhírek másnapján. Arra kérte Székely Gábort, a BKV Zrt. Felügyelőbizottsága elnökét, hogy haladéktalanul vizsgálják ki: tényszerű-e mindaz, amit Szalainé végkielégítéséről, illetve meghosszabbított munkaviszonyáról írtak a lapok. A főpolgármester-helyettes tájékoztatást kért nemcsak a közlekedési vállalattól, de valamennyi fővárosi cégtől is az elmúlt négy év során kifizetett végkielégítések mértékéről, jogszerűségéről, és javaslatokat vár a probléma megfelelő, tiszta és átlátható kezelésére.

A Fidesz feljelentett az ügyészségen, és kezdeményezte Balogh Zsoltnak, a BKV általános vezérigazgató-helyettesének és Székely Gábornak, a felügyelőbizottság elnökének felmentését is az ügyben játszott "elengedhetetlen szerepük" miatt - közölte Németh Szilárd későbbi rezsigerilla-gorilla, az internet elleni bukott szabadságharc posztomusz hőse.

Néhány nap kellett, hogy a főpolgármester-helyettes sajtósát, Horváth Évát is “megtalálják”, Tarlós István így már augusztus 19-én arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy mutyi van emberek, mert ennek a nőnek két állása van, ezmegaztánhogylehet?

Hjaj..a régi szép idők, a közpénzek átlátható kezelésének bajnokai még szinte szüzek voltak. Vagy annak adták ki magukat, édesmindegy. És ennyit erről, most itt nem állunk le tiffánzsoltizni, meg nem akarunk virtuálisan kötényeket osztogatni a külügyminisztérium kacskalábú alkalmazottainak...elég a karakterekből.

Mindenesetre 2009. szeptember elsején a BRFK, pontosabban annak főkapitánya arról tájékoztatja Kocsis Istvánt (később szintén vádlott, MVM-ügyekben), hogy állampolgári bejelentés nyomán a BRFK nyomozást folytat a BKV által kötött tanácsadói szerződések kapcsán esetlegesen megvalósult hűtlen kezelés bűncselekmény tekintetében. Belső vizsgálatra kéri Kocsist, illetve arra, hogy amennyiben a vizsgálatok kapcsán gyanús szerződéseket találnak, arról kimutatást készítsenek, illetve küldjenek meg a nyomozó hatóságnak. Egy nappal Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes lemondása után. 2009. szeptember 16-án már konkrét szerződésre kíváncsi a BRFK. A nyomozó hatóság megnevezi azon cégeket, akikre kíváncsiak, akik valamiért gyanússá váltak. A levél eredetijét itt olvashatja.

Két hét kellett tehát ahhoz, hogy már a rendőrség mondja meg: kiket akarnak, és kiket nem akarnak vizsgálni. Hiszik vagy nem, akkor még tudtak nyomozni. És ez a lehető legtermészetesebb dolog volt, nem is itt a probléma.

2009. október 30-án a BKV belső vizsgálata alapján újabb, bűncselekmény-gyanús kifizetések ügyében tesz feljelentést a BRFK-nál Kocsis István vezérigazgató. Olyan szerződéseket talál gyanúsnak, amelyeket a BKV Felügyelőbizottsága, köztük Vitézy Dáviddal, előtte nem találtak annak. De hát a csatahajó már mozgásba lendült, ki akart elé evezni egy mentőcsónakkal? Senki. De tényleg senki.

Januári krónika: 2010. január 7-én a Budapesti Rendőr Főkapitányság kezdeményezte Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV-s humánpolitikai igazgató előzetes letartóztatását. 2010. január 9-én a rendőrség előállította Horváth Évát, Hagyó korábbi szóvivőjét. Január 12-én Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt is meggyanúsították. Január 22-én pedig Regőczi Miklós korábbi, és Bolla Tibor akkori vezérigazgató-helyettest hallgatták ki gyanúsítottként. Január 26-án reggel a rendőrök megszállták a BKV VII. kerületi székházát. A házkutatás során a nyomozók begyűjtötték az összes Antal és Balogh által aláírt tanácsadói szerződést. A rendőrség még aznap őrizetbe vette Antal Attilát hűtlen kezelés gyanújával.  2010. január 30-án az ATV rendőrséghez közeli forrásra hivatkozva hozta le először, hogy Antal és Balogh is terhelő vallomást tett Hagyóra.

Sorozatunk következő részében bemutatjuk, hogy a januári rendőrségi kihallgatásokon tulajdonképpen mit is kérdeztek mindenkitől a nyomozók? Mit akartak hallani, mit akartak kimondatni? Hogyan kerültek az inkriminált mondatok azonnal a sajtóhoz, és mit hoz 2010 februárja?

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.