" Az idő igaz, S eldönti, ami nem az. " - Petőfi Sándor
Az ügy dokumentumaiért látogassa meg a www.hagyomiklos.com-ot!

nov
14

2010-es hatalomra jutása után a Fidesz szisztematikusan bontotta le a fékek és ellensúlyok rendszerét. Kasztrálta az Alkotmánybíróságot, majd saját delegáltjaival töltötte fel a mindenkori kormány legjelentősebb ellensúlyaként számon tartott testületet. Kilenc évre biztosan bebetonozták Polt Pétert a legfőbb ügyészi pozícióba, és létrehozták az egyszemélyes vezetésű Országos Bírói Hivatalt, amelynek élére Handó Tündét, Szájer József feleségét ültették. A Galamus-csoport oldalán megjelent írás befejező része.

hando.jpg

A Kúria végkövetkeztetése tartalmilag megegyezik a Fővárosi Törvényszék álláspontjával: mivel azzal, hogy az – egyébként alaptörvény- és egyezményellenesen – kijelölt Kecskeméti Törvényszék tárgyalni kezdte az ügyet, illetékessége rögzült, és nem merült fel a Be. 308. §-ában foglalt azon okok egyike sem, amelyek a tárgyalás megkezdése után az áttételt kötelezővé teszik, ezért a Kúria az eljárás folytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. A Kúria a döntésével a BKV-ügyben az eljárás lefolytatására egy olyan bíróságot jelölt ki, amely – az illetékességét megalapozó jogszabály alkotmányellenességének és egyezményellenességének alkotmánybírósági kimondását követően – maga is jelezte, hogy nem tekinthető törvényes bíróságnak (illetve bírónak), mivel nincs törvényes, az eljárási szabályokon nyugvó illetékessége”. Ráadásul mindezt a Kúria úgy tette, hogy egyértelműen negligálta a kérdéses jogszabályoknak az alkotmányjogi panasz alapját képező eljárásokban való alkalmazhatatlanságát expressis verbis rögzítő alkotmánybírósági útmutatást.

A Kúria döntése után a BKV-ügy vádlottjai újra Strasbourghoz fordultak, pontosabban eredeti kérelmüket kiegészítették két vonatkozásban: a fegyverek egyenlőségének és az indokolt döntéshez való jognak az érvényesülése kapcsán.

A fegyveregyenlőség elvének sérelme miatt a védők azt kérték Strasbourgtól: a fegyverek egyenlőségének az első strasbourgi beadványban felvetett sérelmét abban a vonatkozásban is vizsgálják meg, hogy amikor a Kecskeméti Törvényszék az ügy iratait felterjesztette a Kúriának az eljáró bíróság kijelölése végett, az ügyészség módot kapott álláspontja kifejtésére, míg a védelem számára ezt a lehetőséget az eljáró bíróságok nem biztosították. Azzal, hogy erre a védelem nem kapott lehetőséget, a vád pedig igen, e tekintetben sérült a fenn említett elv, ezáltal a kérelmezők tisztességes eljáráshoz fűződő joga.

Sérült továbbá az indokolt döntéshez való jog. Azok a bírói fórumok (Kúria, Fővárosi Törvényszék, Fővárosi Ítélőtábla), amelyek a fegyveregyenlőség elvének fenti csorbítása ellenére abban a helyzetben voltak, hogy megismerhették a vádlottak, illetve védőiknek az üggyel kapcsolatos álláspontját és érveit, ezekre döntésük indokolásában semmilyen módon nem reflektáltak, így szükségszerűen nem érvényesülhetett az indokolt döntéshez való jog egyik – a Strasbourgi Bíróság esetjogában – kiemelt fontosságúnak minősített funkciója.

A Hagyó-ügy védői kérelmezték, hogy ügyüket Strasbourg tárgyalja soron kívül. Ha ugyanis a Strasbourg csak a büntetőeljárás befejezése után hozza meg a vádlottak reményei szerint rájuk nézve kedvező döntését (a magyar Alkotmánybíróság is a tisztességes eljáráshoz való jogukba ütközőnek találta az eljáró bíróság OBH-elnök általi kijelölését), akkor az a hatályos magyar szabályozás értelmében az eljárásuk újranyitását fogja eredményezni. Tekintetbe véve a BKV-ügy bonyolultságát és a terheltek nagy számát, ez azt fogja jelenteni, hogy a vádlottak összességében akár több mint egy évtizeden át állhatnak büntetőeljárás hatálya alatt, hiszen már most majdnem öt éve folyik az eljárás, és még az elsőfokú ítélet meghozatala sincs belátható közelségben.

Ugorjunk most vissza az elejére! Kiderült időközben, hogy a BKV-per védőinek indítványát a soron kívüliségre Strasbourg nem fogadta be. A balassagyarmati kalózper védőinek indítványát – és itt lehet jelentősége annak a két hétnek – viszont igen. Namármost, ha abban a politikailag irreleváns ügyben Strasbourg végül meghozza a döntését, akkor új helyzet állhat elő. Mert akkor már nemcsak a magyar Alkotmánybíróság mondja ki a peráthelyezéseknél a már említett elvek sérelmét, hanem a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is. Azt már tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság döntését különböző jogi hókuszpókuszokkal meg tudták kerülni. Egy strasbourgi döntéssel ezt már nem tudják eljátszani, arra a kétharmad is kevés. Az ő döntésükkel szemben nem lesz a NER-nek gyógyszere, maximum az időhúzás. Azt viszont már tapasztalatból tudhatjuk: ez nagyon jól megy nekik.

 

 

2011.07.12. Elfogadta az Országgyűlés az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvényt, mely módosította többek között a Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt.

 

2011.12.29. Az Alkotmánybíróság a 166/2011. számú döntésében többek között a fent hivatkozott rendelkezés alkotmányellenességét is vizsgálta, és megállapította, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. § (9) bekezdése alkotmányellenes és egyben nemzetközi szerződésbe is ütközik, ezért ezt a rendelkezést megsemmisítette.

 

2011.12.31. Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amely lehetőve teszi, hogy mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az OBH elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.

 

2012.01.01. Hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye és ekkor kezdte meg működését az OBH, valamint az Országos Bírói Tanács. A bírósági szervezetre és a bírák jogállására vonatkozó korábbi törvényeket is újak váltották fel: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról a 2011. évi CLXI. törvény (Bszi), míg a bírák jogállásáról és a javadalmazásáról a 2011. évi CLXII. törvény  Bjt.) rendelkezik.

 

2012.01.17. 2012.El.X.A.12. számú indítvány, amelyben a Fővárosi Törvényszék elnöke a Hagyó-ügy áthelyezését kéri

 

2012.02.09. Az OBH elnöke szembesült azzal a problémával, hogy a jogszabályi rendelkezéseken túl nincs olyan alacsonyabb szintű norma, amely  ügyáthelyezés eljárásrendjét szabályozná. Haladéktalanul felkérte az OBH Bírósági Főosztályát, hogy készítse el az ügyek áthelyezésével kapcsolatos eljárás rendjére vonatkozó szabályozás tervezetét. Ezen ajánlás tervezet 2012. február 9. napján megküldésre került minden törvényszék, ítélőtábla és a Kúria elnökének részére azzal, hogy a tervezettel kapcsolatos véleményüket 2012. február 15. napjáig terjesszék elő.

 

2012.02.16. Az OBH elnöke 21/2012. (II.16)-ai határozatával  a Hagyó Miklós és 14 társa ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.

 

2012.02.20. Négy nappal később, a beérkezett észrevételek feldolgozását követően az OBH elnöke közzétette „az eljáró bíróság kijelöléséről az ügyek ésszerű elbírálásának biztosítása érdekében” című 3/2012 (II.20.) számú OBH elnöki ajánlást.

 

2012.04.20. Kádár András, Bánáti János, Bárándy Péter és további ügyvédek az Ab-hoz fordultak panaszukkal, amelyben azt kifogásolták, hogy az OBH vezetője jogorvoslat biztosítása nélkül jelölt ki bíróságot az ügy tárgyalására.

 

2012.07.17. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról rendelkező 2012. évi CXI. törvény számos ponton módosította az ügyáthelyezés szabályait, bevezeti a jogorvoslatot.

 

2012.09.17. 58/2012. (IX.17.) OBT határozat az eljáró bíróság kijelölésénél figyelembe veendő elvekről.

 

2012.12.29. Mivel az OBT határozata az ajánlásban foglaltakhoz képest eltérő szabályokat is tartalmazott, ezért Handó Tünde  megalkotta a 27/2012. (XII.29.) az ügyek áthelyezésének eljárási rendjét meghatározó OBH szabályzatot.

 

2012.12.29. A peráthelyezésre lehetőséget adó átmeneti rendelkezéseket az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette

 

2013.03.26. Magyarország Alaptörvényének negyedik – ezen a napon hatályba lépő – módosításával a jogalkotó beemelte az Alaptörvénybe a bíróságok közötti ügyáthelyezés intézményét.

 

2013.10.01. Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének ötödik módosításával 2013. október 1-jével hatályon kívül helyezte az Alaptörvény egyes rendelkezéseit, köztük a 27. cikk (4) bekezdését is.

 

2013.12.05. 2013. december 5-én az Alkotmánybíróság 36/2013. (XII. 5.) AB számú határozatában megállapította, hogy a Bszi. és a Be. fent említett, az ügyáthelyezést megalapozó – időközben hatályon kívül helyezett – rendelkezései alaptörvény-ellenesek voltak és egyúttal nemzetközi jogba is ütköztek

 

2013.12.13. Az AB határozata alapján a Kecskeméti Törvényszék 1.B.73/2012/292. sz. végzésében (B/2) megállapította illetékességének hiányát, és áttette az ügyet az eredetileg illetékes Fővárosi Törvényszékhez.

 

2014.01.07. A 31.B.254/2013/2. sz. végzésében (B/3) a Fővárosi Törvényszék szintén megállapította az illetékességének hiányát, és az iratokat felterjesztette a Kúriához az eljáró bíróság kijelölése céljából.

 

2014.01.23. A Kúria rendelkezése a Fővárosi Törvényszék végzésének visszaküldéséről, fellebezési lehetőség megteremtése

 

2014.02.07. A Fővárosi Törvényszék végzésének újrakézbesítése

 

2014.04.09. A Fővárosi Ítélőtábla eljárási okra hivatkozva hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék végzését, és visszaküldte az ügy iratait a Kecskeméti Törvényszékre

 

2014.04.23. Az ügyet a Kecskeméti Törvényszék megküldte a Kúriának negatív illetékességi összeütközés miatt.

 

2014.05.05. A Kúria dönt a kérdésben. Végzéséből kiderül: az illetékesség rögzült, a Kecskeméti Bíróság tárgyalja újra a BKV-ügyet.

 

2014.07.01. Újrakezdődik a BKV-per tárgyalása Kecskeméten


Dunai T. Ilona

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.